Szijjártó: Nem fogjuk megszavazni a srebrenicai népirtás emléknapjáról szóló ENSZ-határozatot

A magyar kormány nem fogja megszavazni a srebrenicai népirtás emléknapjának bevezetéséről szóló ENSZ-határozattervezetet.

– jelentette be szerdán Szijjártó Péter Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján.

A külügyminiszter a boszniai föderációból való kiválást nyíltan hangoztató szélsőséges nacionalista politikus oldalán azt fejtegette, hogy a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása kulcskérdés a kontinens békéje és stabilitása szempontjából is, ezért Magyarország a térség közvetlen szomszédjaként a júliusban kezdődő európai uniós elnöksége idején is mindent meg fog tenni ennek érdekében. Dodik szeparatista törekvéseiről és a Boszniai Föderáció tagjaként korlátozott szuverenitással bíró Szerb Köztársaság esetleges elszakadásának a Balkán stabilitására gyakorolt hatására Szijjártó nem tért ki.

Ezt a törekvést pedig Szijjártó szerint nem a boszniai szerbek veszélyeztetik, hanem a nemzetközi közösség, melynek egyes tagjai az „európai integráció felgyorsítása” helyett inkább „a feszültséget növelik”, és tönkreteszik „az oly nehezen elért törékeny eredményeket is”. A külügyminiszter szerint az integrációs folyamat „harmóniáját” verte szét feleslegesen egyfelől az ENSZ főképviselőjének „erőszakos és egyoldalú beavatkozása” Bosznia-Hercegovina belügyeibe azzal, hogy a választási törvényt önhatalmúlag, erőszakosan, egyoldalúan módosította". Christian Schmidt a választás átláthatósága érdekében március végén – a mindenkori ENSZ-főképviselő jogával élve – elrendelte, hogy kísérleti jelleggel néhány helyen bevezessék az elektronikus azonosítást és voksolást, illetve kizárta a választásokról a háborús bűncselekményekkel elítélteket. Az Orbán Viktor rendíthetetlen támogatását kitüntetéssel elismerő Dodik a változtatásokat elfogadhatatlannak nevezte.

Szijjártó másik kifogása az volt, hogy „az ENSZ-ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet”. Az ENSZ több tagországa szeretné elérni, hogy július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítsák. Ekkor kezdődött ugyanis az a Szijjártó által csak általánosságban „tragédiá”-nak nevezett tömeggyilkosság, mely során az ENSZ-békefenntartók tehetetlenségének köszönhetően összesen mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat –végzett ki a Ratko Mladić vezette boszniai szerb hadsereg. A boszniai és „anyaországi” szerbek következetesen relativizálják a gondosan dokumentált, tudatosan a bosnyák etnikum eltüntetését-elűzését célzó mészárlás volumenét, Dodik pedig tagadja a népirtást; saját érvelése szerint csak egyes katonák követtek el atrocitásokat,

Ha megtörtént volna, akkor nem kellene állandóan felhozni ezt a témát. A bírósági ítéletek egyénekre vonatkoznak, nem egy népre.

A Magyarország több mint száz évvel ezelőtti trianoni területveszteségére nemzeti emléknappal emlékező kormány tárcavezetője szerint a harminc éve történt mészárlást népirtássá minősítő emléknap „egy teljesen felesleges feszültségkeltés. És azt kérjük azoktól, akik ezeket elkövetik vagy elkövették, hogy ezt fejezzék be. Magyarország nemmel fog szavazni az ENSZ-ben erre az indítványra."

A sajtótájékoztatón Milorad Dodik köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a megértésért, amit az ENSZ határozattal kapcsolatban mutatnak.

Srebrenicában valóban szörnyű tragédia és bűncselekmény történt, de ez egyéni felelősségről szól, és nem kollektíven kellene elítélni egy egész népet.

A szerb vezető szerint Magyarország érti a legjobban a balkáni helyzetet, ezért “nagyon örülünk”, hogy Magyarország hamarosan átveszi az EU soros elnökségét.

Orbánék boszniai szerb kötődéseiről, illetve a magyar és boszniai szerb üzleti és politikai érdekekről ebben a cikkben írtunk részletesen; a magyar miniszterelnök idén januári kitüntetésének üzenetéről és diplomáciai veszélyeiről pedig itt olvashat.

(via MTI)