A bosnyák külügyminiszter Ratko Mladić temetése után: Szívem szerint azonnal megszakítanám a kapcsolatot Szerbiával
Szerbiában hatalmas nyilvános temetést rendeztek hétfőn Ratko Mladićnak, a boszniai szerb hadsereg egykori főparancsnokának, aki a délszláv háború során elkövetett népírtások miatt élete végéig börtönben ült. Ez pedig, nem túl meglepő módon, eléggé felbőszítette Bosznia-Hercegovina kormányát. Elmedin Konaković bosnyák külügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy szinte minden dolgozót visszahívnak az ország szerbiai követségéről. A nagykövet és a konzul egyelőre Belgrádban marad, őket ugyanis a bosznia-hercegovinai elnökség nevezi ki, így a visszahívásukról sem a külügyminiszter dönt.
Ha tehetném, ma azonnal megszakítanám a diplomáciai kapcsolatokat Szerbiával. Azon fogok dolgozni, hogy a kapcsolatokat a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsem – mondta a külügyminiszter a Szabad Európa délszláv kiadása szerint.
Konaković azt is elmondta, egyáltalán nem lepődött meg azon, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság képviselői is jelen voltak Mladić temetésén, de azon fog dolgozni, hogy ezért megbüntessék a résztvevő tisztségviselőket, köztük Željka Cvijanovićot, a bosznia-hercegovinai elnökség tagját.
Ratko Mladićot hétfőn katonai tiszteletadás mellett temették el Belgrádban. A temetésen több ezer ember vett részt a belgrádi Szent Lukács-templom előtt, sokan szerb zászlóval, vagy a tábornokról készült fotóval érkeztek a temetés előtti gyertyagyújtásra. Bosznia és Szerbia legtöbb városából ingyenes buszjáratokat is indítottak a temetésre érkezőknek.
A temetés az Európai Uniónál is kiverte a biztosítékot, amellyel Szerbia épp csatlakozási tárgyalásokat folytat. Marta Kos uniós bővítési biztos például lemondta tervezett szerbiai látogatását, mert nem akart jelenlétével hozzájárulni a háborús bűnösök dicsőítéséhez. Az Európai Külügyi Szolgálat pedig hétfőn közölte, hogy a háborús bűnösök dicsőítése, a népirtás tagadása és a revizionizmus ellentmond a legalapvetőbb európai értékeknek, és nincs helye sem az Európai Unióban, sem az uniós tagjelölt országokban.
Ratko Mladić 1943-ban született Kalinovik község Božanovići falujában, majd katonai intézményekben tanult tovább. 1965-ben lett katonatiszt, Szkopjében szolgált eleinte, idővel a Jugoszláv Néphadsereg 3. katonai körzetének kiképzőfőnökévé nevezték ki. A jugoszláv haderő szétesése után előbb Kninbe, majd Szarajevóba került, 1992-re ő lett a boszniai szerb erők parancsnoka.
1995-ben, már a háború vége felé a boszniai szerb erők 8000 muszlim bosnyákot gyilkoltak le a biztonságos területté nyilvánított városban annak ellenére, hogy ott nemzetközi békefenntartó erők állomásoztak. Emellett elítélték még a szarajevói ostromban a civilek ellen elkövetett atrocitások miatt, ott 11 500 ember vesztette életét. A srebrenicai népirtásban játszott szerepe miatt 2022-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Hágában, augusztus végén a hágai börtönkórházban halt meg, 84 évesen.
