A mesterkélt francia akcentus elég volt, hogy perceken át elbeszélgessen az ál-Macronnal az akkori lengyel elnök

„Nemzetbiztonságot érintő kérdést nem kommentálunk” – kommentálta a brit miniszterelnök hivatala az esetet, miszerint az Egyesült Királyság újdonsült kormányfője, Andy Burnham több üzenetet is váltott valakivel, aki az amerikai elnök befolyásos kabinetfőnökének, Susie Wilesnak adta ki magát. Az esetről elsőként a Politico számolt be, amelynek forrásai szerint Burnham néhány jelentéktelen sms-t váltott az ál-Wilesszal, és hamar gyanút fogott. A washingtoni brit nagykövetség értesítette is a Fehér Házat, hogy valakik visszaélhetnek Wiles kontaktjaival.

A sejtés alapja, hogy a kabinetfőnök telefonját a gyanú szerint tavaly májusban feltörhették, és a Fehér Ház elismerte, hogy az FBI vizsgálódik az ügyben. Több politikus, szenátor kapott látszólag Wilestól érkező sms-eket és hívásokat, amelyekben az elkövetők azt kérték, folytassák Telegramon a kommunikációt. Az amerikaiak szerint ugyanakkor annak az ügynek semmi köze a Burnham telefonjára üzenő ál-Wileshoz.

Az üzenetváltás a lényeg, nem a tartalom

A britek részleteket nem árultak el arról, hogyan zajlott le kettejük között a kommunikáció azon kívül, hogy állítólag néhány jelentéktelen írásos üzenetet váltottak. Azt, hogy pontosan mit, mennyiszer és mikor, milyen alkalmazáson keresztül, azt a brit fél nem részletezte. Azonban az már önmagában siker a prank végrehajtójának – és nagy valószínűséggel a segítséget nyújtó titkosszolgálatnak –, hogy a kapcsolat létrejött.

Nem tudni, hogy az ál-Wiles Burnhamet is megkérte-e arra, hogy a beszélgetést folytassák a Telegramon, ahogyan a korábbi esetekben. Azokban az üzenetekben ez már önmagában is gyanút keltő volt, még akkor is, ha orosz vonatkozása ellenére a Kreml Oroszországon belül igyekszik korlátozni a Telegramot. Alapítója az orosz Pavel Durov, aki rég elhagyta Oroszországot, ma már francia állampolgár.

Ő hozta létre a legnagyobb orosz közösségi oldalt, a Vkontakte-t is, amelytől az orosz hatóságok nyomására vált meg 2014-ben. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a Telegramra is nagyobb rálátást követelt, arra hivatkozva, hogy az üzenetküldő applikáció teret ad a terroristák kommunikációjának is, ezt azonban Durov visszautasította, így a tárgyalások az FSZB-vel megszakadtak. Ezután az orosz hatóságok nemzetközi körözést is kiadtak a férfival szemben.

Durov egy időben a francia hatóságoknak is gyanús volt, két éve őrizetbe is vették drogkereskedelem és terrorizmus támogatásának gyanújával. Egy évvel később azonban minden korlátozást feloldottak vele szemben. A kibernetika fenegyerekéről, valamint a Telegram és a világpolitika viszonyáról itt olvashat részletesen.

Kétségtelen, hogy Burnham száma Wiles telefonja nélkül, más forrásból is előkerülhetett, már ha megvolt nála egyáltalán tavaly májusban, amikor Burnham még Manchester polgármestere volt. Egyébként is, számos politikus vált már korábban is telefonos prank célpontjává.

Nem is beszélve arról, amikor maguk az érintettek kínálják tálcán magukat amatőr felhasználóként, figyelmen kívül hagyva az alapvető kiberbiztonsági protokollt. Ez történt Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadójával, Mike Waltz-cal, akinek azért kellett távoznia az elnök csapatából, mert több alkalommal is Signalon osztott meg belsős információkat illetéktelenekkel.

Telefonbetyárok ártatlan tréfáitól az államnak tett szívességekig

Akadnak ártatlan viccek is a régmúltból: Mitt Romney-t 2008-ban egyenesen a fia tréfálta meg a Republikánus Párt elnökjelöltségért folyó előválasztás során. Matt Romney viszonylag kezdetleges technikai módszerrel Arnold Schwarzenegger hangját használta fel a híváshoz. Az egész azért sem volt teljesen meglepő az idősebb Romney-nak, mert a színész akkoriban Kalifornia republikánus kormányzója volt.

A beszélgetés Schwarzenegger hangján csak pár másodpercig tartott, végül azzal ért véget, hogy Matt beidézte Schwarzenegger mondatát Ovizsaruból: „Ki a papád és mivel foglalkozik?” – Mitt Romney itt letette a telefont. A volt michigani kormányzó egyébként ekkor nem, csak 2012-ben lett republikánus elnökjelölt, de kikapott az újraválasztott demokrata Barack Obamával szemben.

Általában azonban az ilyen akciók nem ravasz telefonbetyárok magánakciói, csak azért, hogy megvicceljenek vagy kellemetlen helyzetbe hozzanak egy-egy politikust – bár ez is sikerülhet. A legismertebbek az orosz Vlagyimir Kuznyecovhoz és Alekszej Sztoljarovhoz, művésznevükön Vovan és Lexus párosához kötődnek, akik a gyanú szerint kapcsolatban állnak az FSZB-vel.

Ők ezt a gyanút visszautasítják, bár kétségtelen, hogy a prankjeik valahogy mindig jól jönnek a Kremlnek.

Tíz éve magukat az akkori ukrán elnöknek kiadva sikeresen rávették az Oroszországban elfogott és újságírók megölésében folytatott közreműködés miatt elítélt ukrán katonanőt, Nagyija Szavcsenkót, hogy hagyjon fel az őrizete alatt megkezdett éhségsztrájkkal. A nő aztán 2016-ban Vlagyimir Putyin elnöki kegyelmével szabadulva elhagyhatta Oroszországot.

A már említett egykori ukrán elnök, Petro Porosenko többször is célpontjuk volt, egyszer egy kamu kirgiz elnökkel beszélt 40 percet, és még az is belefért, hogy az ál-Aszkar Atambajev felajánlja az akkor még oroszországi vállalkozásokkal rendelkező ukrán elnöknek, hogy megbízható emberekkel átveszi az ottani üzletet. „Nevezd meg, vagy a nagykövet vagy valaki azonosítsa, utasítást adok és valaki kézbe veszi a dolgot. Nagyszerű, nagyon hálás vagyok” – mondta Porosenko, nem zavartatva magát a strómanokra utaló felajánlástól.

Cameronnál, Dudánál sem szólalt meg a vészcsengő

A volt ukrán elnököt a másik oldalról is többször bevetette Lexus és Vovan, amikor Porosenkónak álcázva videochateltek negyed órán át például David Cameron akkori brit külügyminiszterrel 2024-ben. Az egykori brit kormányfő Ukrajnának szállítandó fegyverekről beszélt általánosságban, de láthatóan benne sem merült fel, hogy egy ál-Porosenkóval beszélget.

De még magyar akcióik is voltak, és ekkor sem a Kremllel jó kapcsolatot ápoló Orbán-kormányt, hanem az ellenzéket vették célba: 2022 nyarán Karácsony Gergelyt úgy keresték meg, hogy egyikük deepfake segítségével a kijevi polgármesternek, Vitalij Klicskónak adta ki magát. A főpolgármester erről előbb maga számolt be: „a hívás nagy részében releváns, az Ukrajna elleni háborúval és menekültválsággal kapcsolatos beszélgetés folyt, a hívás végéhez közeledve több furcsa, gyanút keltően provokatív jellegű kérdés is elhangzott, ami miatt a hívást a tervezettnél jóval korábban be is fejeztem”.

Az nem derült ki, hogy milyen hosszú lett volna a beszélgetés, a Lexusék által kitett felvételen bő nyolc percen át tartott, a végén a kamu-Klicsko felajánlotta segítségét a következő választásokhoz azzal, hogy „küzdeni kell a konzervatívok ellen és a p..ba velük”, („fuck them all”), amit Karácsony megköszönt, bár jelezte, hogy a következő választás még messze van, „a legutóbbi sikertelen volt, részben a háború okozta félelmeket használta ki Orbán, de a gazdasági problémák olyan nagyok, hogy semmi sem tart örökké, még Orbán Viktor hatalma sem.”

A beszélgetés megszervezését hitelessé tette, hogy a megkeresés a kijevi főpolgármesteri hivatal domainjét használó emailcímről érkezett és korábban is kapcsolatban állt a két politikus. A páros egyébként Karácsony előtt Madrid, Bécs és Berlin polgármestereivel is csevegett, utóbbinak negyed óra múltán esett le, hogy egy kamu Klicskóval chatel.

A politikai kötődést tagadó, állítólag saját álszakállukra dolgozó prankerek ugyanígy a Kreml narratívájának megfelelően telefonáltak francia elnökként a lengyel államfőnek az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború első évében, miután egy szovjet gyártmányú rakéta csapódott be lengyel területen, két ember halálát okozva. Az angol nyelvű beszélgetésben használt mesterkélt francia akcentus elég volt ahhoz, hogy perceken át beszélgessenek, mire Andrzej Duda állítólag gyanút fogott. Igaz, ez a gyanú nem látszik, a beszélgetést nem ő, hanem az ál-Macron fejezte be, azzal, hogy „elegem van mindkét Vlagyimirból” – az orosz és az ukrán elnökből –, amit Duda már nem kommentált. A lengyel elnök viszont nem ült fel a hívó fél provokatív megjegyzéseinek, jelezte, hogy mind az orosz, mind az ukrán félnek van olyan rakétája, amilyen becsapódott, így nem tudható, kié volt valójában. Dudának igaza volt, ukrán légvédelmi rakéta csapódott be, amelyet egy orosz támadás miatt indítottak útnak.

Duda egyébként ekkor már másodszor kapott hívást Vovantól és Lexustól, 2020-ban az ENSZ-főtitkár António Guterres nevében is felkeresték. Ezeknek a hívásoknak a megszervezése nem pusztán azon múlik, hogy meg tudják-e szerezni a célszemély telefonszámát, jóval több egyeztetés áll mögöttük, ami okkal veti fel a gyanút, hogy komoly titkosszolgálati segítséget kapnak az akciókhoz.

Lassan az igazi is gyanús lesz

„Előttem ott ült Andrij Jermak. 40 percet beszéltünk és egyetlen pillanatra sem éreztem úgy, hogy ez egy csapda” – idézte fel az ukrán elnöki hivatal akkori vezetőjével folytatott videóbeszélgetését a ma már külföldön élő Mihail Kozirjev színész műsorvezető, aki csak a megkereséskor gyanakodott és egy pillanatra a beszélgetés végén, amikor az ál-Jermak kifejezte reményét, hogy néhány év múlva talán lesz egy közös koncert ukrán és orosz előadókkal, „Invázió” néven. Ilyen rockfesztivál egyébként 20 éven át volt Oroszországban, de Kozirjev jelezte, hogy nem hisz egy ilyen közös koncertben, pláne ilyen elnevezéssel. A kétség ellenére összehozta az ál-Jermakot Dmitrij Bikov íróval is. A Kreml által szintén külföldi ügynöknek nyilvánított író a beszélgetés után annyit írt Kozirjevnek:

„Jermak persze fenomenális, de fél óra videochatelés után sem vagyok benne biztos, hogy ő nem Lexus és Vovan.”

A kétség tehát ha ott is volt, elhessegette. Másokban sokszor fel sem merült a gyanú, ami a technika fejlődése, a hang mellett a képi utánzás tökéletesedésével még nehezebbé teszi a leleplezést – főleg, ha jól szervezett titkosszolgálati segítséggel párosul, amely a vezető politikusok hivatalainak bonyolultabb útvesztőin is átsegítheti a telefonbetyárokat. Legalábbis addig, amíg nem válik ösztönössé a kétség a beszélgetőpartnerekben annyira, hogy idővel akkor sem lesznek biztosak abban, hogy nem átverés áldozatai, amikor a valódi partnerekkel lesznek online tárgyalásaik.

Igaz, van, akit nem a deepfake téveszt meg vagy a digitális óvatlanság tesz áldozattá, hanem saját magát lavírozza megalázó helyzetbe egy átverés során, és ehhez titkosszolgálati közreműködés sem kell.

Ebben a legnagyobbat Sacha Baron Cohen, pontosabban a bolgár Maria Bakalova színésznő hozta össze a „Borat utólagos mozifilm” című filmben egy interjú alatt Rudy Giulianival. New York egykori polgármestere – ekkor már Donald Trump második elnökválasztási kampánya idején a végül vesztes elnök jogi tanácsadója – könnyedén bedőlt egy álinterjúnak, amely után Bakalovával szobára vonult. De épp mikor a nadrágjába nyúlt, berontott Borat, ezúttal melltartóban, nem pedig az ikonikus dikiniben. Bár a rendőröket Giuliani hívta ki, nyomozás azonban nem lett az ügyből. Érthetően inkább Giulianinak kellett magyarázkodnia, de állítása szerint végig mértéktartóan viselkedett és ha mást állít Cohen, akkor „ő egy tőről metszett hazudozó”.