Ukrajna a fronton megállította az orosz gőzhengert, de a napi működéshez égető szüksége van az uniós hitelre

„A 2026-2027-es időszakra vonatkozó teljes finanszírozási igény körülbelül 135 milliárd euró, ennek a 90 milliárdos uniós hitel nagyjából a kétharmadát fedezi majd” – mondta Rácz András Oroszország-szakértő a Telexnek arról, mekkora fellélegzés lesz az Oroszország által megtámadott Ukrajnának a hamarosan érkező uniós támogatás. Ukrajna pénzügyi helyzetében Rácz szerint sok a bizonytalanság most, „az ukrán költségvetésnek nagyjából havi 3 milliárd euró cash-flow kell az alapvető feladatokhoz”, erre jönnek csak rá a hosszabb távú kifizetések.

A leköszönő Orbán-kormány hónapok óta a Barátság kőolajvezeték megnyitásával kötötte össze, hogy ne blokkolja tovább az uniós hitelt, amiről a tagállami vezetők már decemberben egyhangúlag megegyeztek. Miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden bejelentette, hogy befejezték az orosz támadásban megsérült vezeték helyreállítását, amit a Mol is megerősített, a magyar kormány is hozzájárult ahhoz, hogy elfogadják az EU költségvetéséről szóló rendelet módosítását, és így végrehajthassák a hitel utalásáról szóló korábbi döntést.

Ukrajna megállította ugyan a fronton az orosz gőzhengert, de a napi működéséhez legkésőbb május elejére égető szükségük van az uniós hitelre.

Ha ez nem érkezne meg, olyan áthidaló megoldásokra lehet szükség, mint egy IMF-hitel vagy kétoldalú kölcsönök. Akut hiány egyelőre nem látszik, Rácz szerint nem tűnik úgy, hogy valamelyik fontos szektorra ne jutna pénz. Tavaly az ország bevételének 49 százaléka jött külföldi segélyből, ezt viszont nem lehet katonai célokra költeni, az ilyen kiadások az állam saját bevételeiből mennek. A szakértő hozzátette, „a háború a transzparenciának sem tesz jót”, mások a valós és a nyilvánosan elérhető számok az államháztartásról.

Az olajhoz kötött kölcsön története

A magyar kormány februárban azután húzta be a kéziféket, hogy egy orosz támadást követően leállt az olajszállítás az Ukrajnán át orosz olajat hozó Barátság vezetéken. Orbánék szerint az újraindításnak nem voltak technikai, csak politikai akadályai. Bejelentették, hogy a szomszédos országba irányuló gázexport felfüggesztése mellett minden Ukrajnának kedvező döntést blokkolnak, így a következő szankciócsomag mellett a 90 milliárd eurós hitelt is – bár a személyek ellen már meglévő büntetőintézkedések meghosszabbításába március közepén beleegyezett.

A kölcsönről egyhangú politikai alkut kötöttek decemberben, azt is belefoglalva, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország kimarad a pénzügyi vállalásokból. Azonban az alku végrehajtásához három jogszabályt kell elfogadni a miniszterek döntéshozó testületében, a Tanácsban, egyet ráadásul egyhangúlag, ezt tudta megakasztani az Orbán-kormány. A hitelt a közös költségvetés tervezett bevételei és kiadásai közötti biztonsági rés garantálja, és a büdzsét csak egyhangúlag lehet módosítani.

Az utólagos blokkolásért jogsértő zsarolással vádolták a magyar miniszterelnököt a márciusi EU-csúcson, ahol a vezetők túlnyomó többségétől kritikákat kapott. Végül kiderült, hogy ez volt utolsó ilyen találkozója a leköszönése előtt, miután a csütörtöki informális csúcsot a választás utáni átadás-átvételre hivatkozva csendben elsunnyogta.

Miután a politikai akadályok elhárulni látszottak, Paula Pinho európai bizottsági vezető szóvivő kedden közölte: a részükről elvégezték a szükséges technikai munkát a kölcsön folyósításához, „további időpazarlás nélkül” meg tudják tenni a következő lépéseket. Ujvári Balázs költségvetési szóvivő szerint az első kifizetést még július előtt utalhatják, „amint lehet”. A Politico úgy értesült, hogy ha a héten végez a Tanács, májusban, pár hétnyi technikai ellenőrzés után elkezdhetik az utalásokat.

Új lapot nyithatnak a viszonyban, de maradnak régi kérdések

Rácz András arról is beszélt, a hitel blokkolásának feloldása után enyhülhet-e a magyar–ukrán viszont. Szerinte Budapest és Kijev kapcsolata érezhetően megromlott az utóbbi években: a magyar kormány rendre az ukrán kisebbségpolitikát ostorozta, áprilisra pedig már a választásba történő nyílt beavatkozással vádolta Ukrajnát, az ukrán kormány pedig Orbán Viktor oroszbarátságát kritizálta.

A választási győzelem után az ukrán vezetés gratulált Magyar Péternek, és jelezte, felveszik vele a kapcsolatot. „Már írásban üzenetet váltottam Orbán Anitával. Készek vagyunk új fejezetet nyitni a magyar féllel, és érdekeltek is vagyunk ebben. Készek vagyunk konstruktív módon megvitatni a napirenden lévő kérdések teljes körét, észszerűen, az európai normák alapján” – mondta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerdán a Tisza-kormány leendő külügyminiszteréről.

Magyar Péter az április 13-i nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta: „Minden szomszédos országgal szövetségesi, ha lehet, baráti viszonyra fog törekedni a Tisza-kormány”, és Zelenszkijjel biztosan fog találkozni. Kijelentette azt is, hogy nem támogatják Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, hiszen még háborúban áll, ezért ennek most nincs is relevanciája, mert a csatlakozási tárgyalásokat sem lehet normálisan lefolytatni.

Értik jól az ukránok, hogy a kisebbségi politika lesz Magyar Péter kormányának fókusza – mondta a közeledés lehetőségeiről Rácz András. A jó hír szerinte, hogy Ukrajna láthatóan kész gesztusokra a magyar kormány felé. Zelenszkij három nappal a magyar választások előtt elment Kárpátaljára, ott találkozott a magyar közösség vezetőivel, dicsérte az Ukrajnáért küzdő magyar katonákat, ez „látványos gesztus volt”.

Rácz kiemelte a magyarság szempontjából keserű demográfiai adatokat: „A magyar kisebbség létszáma Kárpátalján drámaian lecsökkent”. Egy 2017-es kutatás 125-131 ezer magyart talált a térségben, attól függően, a magyar ajkú romákat idesorolták-e. Mostanra a legoptimistább becslések szerint 100, de inkább 80 ezer magyar maradt az elvándorlás miatt, ebből nagyon kevés a gyerek. „Tulajdonképpen már nincs tétje annak, hogy Kijev nagylelkű legyen”, ráadásul színmagyar iskolákat már nem lehet fenntartani. Ukrajna mindezek miatt kész lenne külön törvényt elfogadni a magyar kisebbség helyzetéről.

Az eredeti, az Orbán-kormány által kért 11 pontból van két olyan pont, amiről tudták, hogy Ukrajna nem tudja majd elfogadni (alkotmánymódosítás, automatikus magyar parlamenti képviselet), ezekbe várhatóan nem megy bele Kijev. „Azt érzik, hogy a kisebbség fontos a Magyar-kormánynak”, de azt is, hogy az erre hivatkozó destruktív vétózásnak vége lesz, mondta Rácz. Fontos Kijevnek, hogy Ukrajna megkezdje a csatlakozást az EU-ba, de ez nem jelent gyorsított eljárást. A Fidesz és az európai szélsőjobb által mantrázott verzióhoz alapszerződést kéne módosítani, ehhez nincs támogatás. Rácz szerint ez a forgatókönyv nem valószínű, ráadásul az ukránoknak is érdekük, hogy felkészülten csatlakozzanak.

„Azt is értik Kijevben, hogy Magyarország továbbra sem fog fegyvert szállítani”, a Magyar Honvédségnek nincs is olyan átadható eszköze, amit használhatnának, ugyanis az ukránok fokozatosan kivezették az exszovjet fegyvereket, amelyekből még van a magyar készletekben. Ezek a háború elején fontosabbak lehettek volna számukra.

Nagy mozgások nincsenek a frontokon

„A nagy orosz gőzhenger gyakorlatilag megállt” a szárazföldi frontokon, az oroszok néhány tucat négyzetkilométert nyertek, de van, ahol az ukránok nyomulnak már előre, mondta Rácz az elmúlt időszakról. A zaporizzsjai fronton ez a helyzet, a dnyipropetrovszki régióból is kiszorították az oroszokat, miközben az északkeleti Kupjanszkot felszabadították. A frontok helyzetét itt lehet megnézni az Institute for the Study of War amerikai elemzőintézet térképein:

Az élőerő problémája azonban nem oldódott meg, ezért az ukránok sok szárazföldi drónt használnak. Másfél hete szárazföldi drón foglalt el egy területet, de adták már meg magukat ilyen eszköznek orosz katonák is. Az ukrán hadsereg 25 ezer szárazföldi drónt bevetését tervezi a közeljövőben. Az oroszok ebben le vannak maradva, ez hightechebb eszköz, „nem látni olyan orosz szárazföldi drónokat, amik csak megközelítenék az ukrán színvonalat”.

Kosztyantinyivka elővárosaiban még mindig harcolnak, de ez a csata egy éve tart, és a városközpontot sem érték el az oroszok. Januárban több embert vesztett Oroszország Rácz tudomása szerint, mint amennyit toborozni tudott, februárban nagyjából stagnált az arány, de márciusban megint magasabb volt a veszteség. És ahogy csökken a bevethető élőerő száma, csökkenteni kell a támadások méretét is. Nagyobb orosz offenzíva csak akkor indulhat, ha újabb mozgósítást rendelnek el. Az ukránok esetén főleg ez a helyzet, „dandárszintű, helyi támadó műveleteket tudnak csak végrehajtani”. A 2023-ashoz hasonló nagy offenzívájuk biztosan nem lesz, ezt már csak a drónok kiterjedt jelenléte sem tenné lehetővé.

A szombati kijevi túszejtés gyanúsítottja egy 58 éves moszkvai születésű, Kelet-Ukrajnában élő férfi, akinek engedélye volt lőfegyver tartására. „Tartok tőle, hogy a túszejtő mögött kimutatható lesz az orosz szál” – mondta Rácz, aki szerint a férfi nem különbözik azoktól az online felbérelt emberektől, akik firkálnak vagy bombát hagynak szabotázs céljával. Az oroszok ki is adtak „egy enigmatikus szöveget”, miszerint több ilyen terrortámadás lehet majd Ukrajnában. Botrány van most abból is, hogy a közlekedési rendőrség elsőként a helyszínre érő járőrei az első lövések meghallásakor szerteszét szaladtak, otthagyva a védelemre szoruló civileket.

Trump egyelőre az iráni háborúra koncentrál

Ukrajnának azzal is számolnia kell, hogy az Egyesült Államok figyelme idén nagyon máshova irányult eddig. Az iráni háború miatt nem csak az orosz-ukrán békefolyamat került háttérbe, hanem Ukrajna azért is aggódni kezdett, hogy nekik sem jut majd elég amerikai elfogórakéta az orosz támadások kivédésére. Több mint ezer Patriot-rakétát lőttek el az amerikaiak és szövetségeseik Irán ellen, ez háromszor-négyszer annyi, mint amennyit Ukrajna kapott tőlük, mondta Rácz.

Az ukránok azonban felajánlották segítségüket az Irán által támadott Öböl-országoknak, és több hosszú távú megállapodást kötöttek elfogó drónok szállítására. Öt országba már telepítettek is ilyeneket, 250 ukrán katonát is a térségbe küldtek. Ezek tőkeerős piacok, Ukrajna pedig olcsó, bizonyított drónellenes megoldásokat szállít nekik, ami jó bevételt jelent Kijevnek.

Az USA finanszírozza a vásárlásokat: 2500 dollár (kb. 780 ezer forint) egy P1-SUN típusú elfogó drón ára, Amerika a mostani helyzetben viszont hatszor ennyit, 15 ezer dollárt fizet darabonként az Öböl-országok megsegítésére. Ezek hatékonyságát jelzi, hogy március folyamán 90 százalékra nőtt az ukrán légvédelem elfogási aránya az orosz–ukrán háborúban. „Rettenetesen nagy mennyiségű elfogó drónt gyártanak az ukránok”, amik közül sok olcsó eljárással, részben 3D nyomtatással készül.

Orosz gazdasági gondok

Rácz is említést tett a svéd hírszerzés április 20-i jelentéséről, amiben arról értekeznek, Oroszország gazdasága annak ellenére sem tudott talpra állni, hogy az iráni háború miatt emelkedő olajárak némileg visszatöltötték a Kreml kiürült kincstárát. A svédek szerint Oroszország „percei meg vannak számlálva”, és a saját gazdasági adatait is meghamisítja – ami bevett eljárás háború idején.

„A magas olajár segít az orosz költségvetésen, de nem sokat” – mondta Rácz. Az USA március közepén ideiglenesen feloldotta az orosz olajvásárlásra vonatkozó szankciókat a globálisan emelkedő olajárak miatt. Ez megdobta az orosz olajbevételeket, ráadásul május 16-ig meghosszabbították az olaj szankciómentességét. „Ez nem olyan lépték, ami Oroszország strukturális nehézségein segíthetne”, ugyanis már csak 22 százalék a büdzsében a petrolkémiai bevételek aránya.

Az orosz olajexport 40 százalékkal csökkent az elmúlt hónapokban – mondta Rácz. Részben a Barátság leállása, részben az orosz finomítók és olajkikötők elleni ukrán támadások miatt. Többek közt Novorosszijszk, Tuapsze, Uszty-Luga, Viszock, Primorszk olajtermináljai állnak rendszeresen támadás alatt. Alekszandr Beglov szentpétervári kormányzó nemrég bejelentette, egykori katonák jelentkezését várja a finomítók légvédelmének megerősítésére. Az ukrán drónokat egyébként csöves légvédelmi fegyverrel könnyű lelőni, ha van ember rá, de jelenleg nincs elég, így „az orosz légvédelem markánsan nem boldogul a támadásokkal”.

Az ukránok a kikötőkben lévő olajtartályokat is támadják, ezért lassan nem lehet hova tenni a kitermelt olajat. Friss hír, hogy áprilisban az ukrán támadások miatt napi 3-400 hordóval kellett csökkentsék a kitermelést. Kérték nyugatról az ukránokat, hogy csökkentsék a magas olajár miatt a támadásokat, de Ukrajna nem tett így. A fekete-tengeri olajterminálokat is olyan támadások érik, hogy az innen exportáló, tengertől elzárt Kazahsztán már inkább Kína felé viszi ki az olaját. Ráadásul ha nagyobb számban lesz elérhető az új, ukrán fejlesztésű ballisztikus rakéta, súlyosbodni fognak a támadásaik.