A svéd hírszerzés szerint Oroszország „kölcsönzött időn él”, és a saját gazdasági mutatóit is meghamisítja
A svéd katonai hírszerzés szerint Oroszország gyengélkedő gazdasága annak ellenére sem tudott talpra állni, hogy a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő olajárak némileg visszatöltötték a Kreml kiürült kincstárát – mondta Thomas Nilsson, a svéd katonai hírszerzés vezetője a Financial Timesnak. Úgy gondolják, hogy Oroszország „kölcsönzött időn él”, és a saját gazdasági adatait is meghamisítja.
Nilsson arról beszélt a lapnak, hogy egy évig 100 dollár felett kéne maradnia az oroszok fő olajexportját jelentő Ural olaj hordónkénti árának ahhoz, hogy Oroszország képes legyen megszüntetni a költségvetési hiányát. És ennél lényegesen hosszabb ideig kéne maradnia a százdolláros árnak ahhoz, hogy más gazdasági Oroszország problémáit is megoldja.
Vlagyimir Putyin néhány nappal ezelőtt maga is elismerte, hogy az orosz gazdasági növekedés saját várakozásaiktól is elmaradt, 1,8 százalékkal zsugorodott az év első két hónapjában. Arról is beszélt, hogy a közel-keleti háború miatt megugró olajárak, amelyek napi 150 millió dollárnyi többletbevételt jelentenek Oroszországnak, csak rövid ideig fognak kitartani.
Nilsson úgy látja, ha az Egyesült Államok és Izrael tűzszünete kitart Iránnal, és az olajárak stabilizálódnak, Putyinnak továbbra is nehézségekkel kell szembenézni. Szerinte rendszerszintű problémái vannak Oroszországnak, és „nem fenntartható az a növekedési modell, ami a háborúba gyárt anyagokat, hogy aztán a csatamezőn pusztítsák őket el”. A dróniparon kívül Oroszország hadiipari komplexuma veszteséges, tele van korrupcióval és sikkasztással, és az állami bankoktól kapott hitelektől függ.
A svéd hírszerzési információk szerint Oroszország szisztematikusan manipulálja az adatokat, hogy megtéveszthesse Ukrajna nyugati szövetségeseit, és elhitesse velük, hogy gazdasága képes volt ellenállni a pazarló háborús kiadásoknak és a nyugati szankciók okozta bevételkiesésnek.
Miután Putyin elmondta, hogy 1,8 százalékkal zsugorodott a gazdaság 2026 első két hónapjában, Elvira Nabiullina, az Orosz Központi Bank elnöke arról beszélt, hogy „a külső feltételek jelenleg szinte folyamatosan romlanak, mind az export, mind az import tekintetében”. Nilsson szerint a valós helyzet ennél is rosszabb lehet. Úgy látja, az orosz központi bank alábecsüli az inflációt, ami inkább a 15 százalékos irányadó kamatlábhoz állhat közel a hivatalos 5,86 százalékos helyett. A Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat is egyetért Svédországgal abban, hogy Oroszország 30 milliárd dollárral becsüli alá a költségvetési hiányát, és néhány olyan pénzügyi mutatót is észrevettek, amik egy jövőbeli bankválságra utalhatnak.
A svéd hírszerzés nézőpontjával ugyanakkor nem mindenki ért egyet. A nemzetközi előrejelzések nagyjából egybehangzanak az Orosz Központi Bank saját várakozásaival, ami szerint az infláció év végére körülbelül 5 százalékra csökken. Nilsson azonban úgy látja, hogy Oroszország „kölcsönzött időn él”, mivel „az orosz gazdaságban csak kétféle forgatókönyv lehetséges: hosszú távú hanyatlás vagy hirtelen összeomlás. Akár így, akár úgy, továbbra is egy pénzügyi katasztrófa felé tartanak.”
Svédország ezért arra szólítja fel az európai országokat, hogy fogadják el a korábban megakadt szankciócsomagot, és növeljék támogatásukat Ukrajna felé, hogy ki tudják használni Oroszország jelenlegi gyengeségeit. Nilsson szerint Putyin kezdeti célja, hogy befolyást szerezzen Kijev felett, a gazdasági nehézségek ellenére sem változott, ezért a svéd hírszerzési vezető csak „politikai színjátéknak tekinti” az Egyesült Államok által vezetett béketárgyalásokat.
„Még ha az orosz gazdaság súlyos problémái nem is változtatnak az orosz vezetés stratégiai céljain, vagy a NATO-ról és az EU-ról alkotott véleményükön, hatással lesznek arra, hogyan tudják ezeket a célokat megvalósítani, és hogy milyen mértékűek és milyen fejlettségűek a katonai képességeik” – mondta Nilsson.
