Szervezett bűnözői csoportokat is megmozgathat Európában a sarokba szorított iráni rezsim
„Nem zárhatók ki a megtorló intézkedések – beleértve az Európában lévő iráni alvó sejtek akciói sem – azután, hogy amerikai és izraeli légicsapások végeztek Ali Hamenei legfőbb vallási vezetővel” – nyilatkozta Marc Henrichmann, a német titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke a hétvégén. A CDU-s politikus szavainak különös súlyt ad, hogy pozíciójánál fogva közvetlen rálátása van a német hírszerzés (BND) és a belső elhárítás (BfV) legfrissebb operatív jelentéseire az Iránhoz köthető európai hálózatokról.
Nem Henrichmann az egyetlen, aki Irán bosszújára figyelmeztetett. A Hamenei halálát követő órákban Európa-szerte vörös jelzésre váltottak a biztonsági rendszerek. Magyarországon – amely Izrael szoros politikai szövetségese – éppúgy megemelték a biztonsági szintet, mint a nyugati nagyhatalmaknál.
- A brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) figyelmeztetést adott ki, amelyben a kibervédelem megerősítésére szólítja fel az ország szervezeteit. Bár a közvetlen fenyegetettség mértéke Irán felől egyelőre nem változott jelentősen, a szakértők szerint a helyzet gyors változékonysága miatt fokozott éberségre van szükség. A kockázat különösen azokat a cégeket érinti, amelyek közvetlen jelenléttel vagy beszállítói láncokkal rendelkeznek a konfliktus sújtotta régióban, mivel az iráni állami és államilag támogatott hekkerek továbbra is komoly támadókapacitással bírnak.
- Németországban azonnali biztonsági szigorításokat léptettek életbe. A kormány antiszemitizmus elleni biztosa, Felix Klein hétfőn arra figyelmeztetett, hogy „feltételeznünk kell a zsidók élete elleni fenyegetettség fokozódását Németországban”. A szakértő szerint az iráni rezsim (vagy annak támogatói) a Közel-Keleten elszenvedett vereségeket európai „puha célpontok” elleni akciókkal próbálhatják ellensúlyozni.
- Emmanuel Macron elnök és a francia biztonsági szervek pedig rendkívüli intézkedéseket jelentettek be. A francia hírszerzés forrásai szerint a figyelem középpontjában az Iránhoz köthető proxycsoportok és az „alvó ügynökök” esetleges aktivizálódása áll a francia nagyvárosokban.
Az amerikai külügyminisztérium hétfőn arra szólította fel az amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el a Közel-Kelet több országát a súlyos biztonsági kockázatok miatt. De hétfőn az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) külföldi műveleteiért felelős egysége azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok többé nem lesz biztonságban. „Az ellenségnek tudnia kell, hogy boldog napjaiknak vége, és többé nem lesznek biztonságban sehol a világon, még a saját otthonukban sem” – volt olvasható az iráni állami televízióban közzétett nyilatkozatban.
Az FBI és az európai ügynökségek egyöntetűen megerősítették: fokozottan figyelik a potenciális célpontokat, elsősorban a zsidó intézményeket és az amerikai érdekeltségeket.
Most minden titkosszolgálat zsizseg
„Ilyenkor telt ház van” – mondta a Telexnek Katrein Ferenc egykori titkosszolga, aki arra utalt ezzel, hogy az amerikai–izraeli–iráni konfliktus után kialakult helyzetben minden érintett ország titkosszolgálatának aktivitása megugrik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha folyamatban vannak például a Hezbollah vagy az iráni titkosszolgálatok ellen az európai szolgálatoknál közös elhárító műveletek és együttműködések, akkor ezeket a kooperációkat most még szorosabbra fűzik. Az EU tagállamainak szolgálatai a terrorveszély miatt eleve fókuszálnak az irániakra, és különösen igaz ez azok után, hogy Teherán Ciprust is támadta.
Katrein Ferenc szerint ez nemcsak azt jelenti, hogy még több információt osztanak meg egymással a szövetséges országok titkosszolgálatai, hanem egy váltás is történik. „Ha eddig egy passzív, adatgyűjtéses fázisban voltak, akkor most egy sokkal aktívabb fázisba kapcsolnak. Támadólagos műveleteket fognak csinálni” – fogalmazott a szakértő.
Ha mindezt teljesen le akarjuk fordítani magyarra, akkor ez azt jelenti, hogy a legkisebb kockázat esetén is fellépnek, még akkor is, ha később esetleg kiderül, hogy túlreagálnak valamit. Az pedig Katrein szerint alapfeladat, hogy ilyenkor a szolgálatok a létező összes forrásukkal kapcsolatba lépjenek, miközben szorosan figyelik azokat az irániakat – legyenek azok diplomaták vagy már eddig is a látókörükben lévő emberek –, akik kapcsolatba hozhatók az iráni titkosszolgálattal.
Sőt Katrein Ferenc szerint ilyenkor nemcsak az iráni hírszerzők mozgását igyekeznek lekövetni, de mindazoknak az államoknak a hírszerzőiéit is, akik segíthetik Teheránt. Ezek közé sorolhatók az oroszok, az észak-koreaiak, a belaruszok, de akár a kubaiak is. Merthogy könnyen elképzelhető, hogy Iránt ezeknek az államoknak a hírszerzői jelen helyzetben kisegítik.
Az iráni hírszerzőknek vagy az őket esetleg kisegítő más államok hírszerzőinek azonban nemcsak az európai elhárítással kell szembenézniük, de Izraellel is. Az izraeli Moszad ugyanis sosem szégyellős, ha Európában kell műveleteket végrehajtania, emlékezzünk csak a Hezbollah ellen végrehajtott csipogós robbantásokra, amelyeknek a kivitelezéséhez európai államokban, köztük Magyarországon hoztak létre fedőcégeket a magyar kormányzat tudta és jóváhagyása nélkül.
A franciák és a németek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek
Terrorfenyegetettség szempontjából a legforróbb talaj jelenleg Franciaország, ahol Európa legnagyobb zsidó és muszlim közösségei élnek egymás mellett – az országban nagyjából százezerre tehető az iráni közösség tagjainak a száma. A külföldön élő irániak közül nagyon sokan ünnepelték a légicsapások megindulását és Hamenei megölését is.
A franciák nem bízzák a véletlenre: a legmagasabb terrorvédelmi fokozat mellett állandósították a 2024-es olimpián bevezetett intelligens megfigyelőrendszert. Ez a mesterséges intelligenciával támogatott hálózat elemzi a közterek tömegmozgását, és azonnal jelzi az algoritmusnak, ha bárki gyanúsan, „anomáliát” mutató módon viselkedik.
Németország hasonlóan veszélyeztetett helyzetben van. Az elemzők között teljes a konszenzus abban, hogy a terrorfenyegetettség jellege megváltozott: már nem csupán vallási ideológiák csapnak össze, hanem kőkemény geopolitika zajlik. Irán az európai polgárok biztonságát használja zsarolási alapként és alkualapként az Egyesült Államokkal és Izraellel szemben.
Január végén az EU terrorszervezetté nyilvánította a Forradalmi Gárdát, lehetővé téve vagyonaik befagyasztását és tagjaik kitiltását – Irán válaszul terrorszervezetté nyilvánította az uniós országok hadseregeit. Berlin ezzel párhuzamosan zéró toleranciát hirdetett: bezáratták a rezsim „fedőszervezeteként” működő vallási központokat, a belső elhárítás pedig figyelmeztette az iráni diaszpórát a megszaporodott kibertámadásokra és a fizikai megfélemlítési kísérletekre.
Európán belül a legnagyobb iráni közösség – közel 300-350 ezer ember – Németországban él, de fontos tudni, hogy sokan magasan képzettek, és szemben állnak az iráni rezsimmel, ellenzéki beállítottságúak. London is veszélyeztetett, mert a brit fővárost tekintik az iráni média és kultúra európai központjának.
Az éberség a határokon is megmutatkozik. A Közel-Keletről érkezőknél – legyen szó akár uniós állampolgárokról – többszintű biztonsági interjúkkal próbálják kiszűrni, hogy valamelyik iráni proxyhoz tartoznak-e.
Az Europol és az MI5 jelentései sötét képet festenek arról, hogy Teherán kiterjedt hálózatot tart fenn Európában, amely disszidensek és újságírók elrablására vagy likvidálására szakosodott. Miután a legutóbbi légicsapásokban a Forradalmi Gárda szinte teljes felső vezetése odaveszett, a hírszerzés attól tart, hogy az irányítás nélkül maradt sejtek önálló bosszúakciókba kezdenek.
Teherán bűnözőket használ fel a piszkos munkákra
Irán stratégiája 2025 óta látványosan eltolódott. Mivel a hivatásos ügynökeiket szorosan figyelik, a rezsim elkezdte „kiszervezni” a terrort az európai szervezett bűnözői csoportoknak. Ennek egyik legismertebb példája a svéd Foxtrot hálózat és vezetője, a „Kurd Róka”, azaz Rawa Majid. A kurd–svéd drogbáró 2023-ban Iránba menekült a hatóságok elől, ahol Teherán védelmet kínált neki – de a védelemnek az árat meg kellett fizetnie.
Majid azóta titkosított üzenetküldőkön keresztül irányítja bandáját Iránból, és 14-15 éves gyerekeket használ végrehajtókként. Azzal számolnak, hogy a kiskorúak enyhébb büntetést kapnak, és könnyebben radikalizálhatóak. Lényeges, hogy arányaiban Svédországban az egyik legmagasabb az iráni származásúak száma, Stockholm külvárosaiban jelentős közösségek élnek.
A Foxtrot bűnlajstromában egy sor olyan akció van, ami bűnözői szemmel nézve nem hoz hasznot, csak Iránnak. 2024 januárjában éles gránátot hagytak a stockholmi izraeli követségnél, októberben pedig két svéd tinit tartóztattak le a koppenhágai követség elleni gránátos támadás miatt. Brüsszelben és Göteborgban az Elbit Systems hadiipari cég irodáinál dördültek el a fegyvereik. Mindhárom esetben a Foxtrothoz vezettek a szálak. Az Egyesült Államok tavaly márciusban szankciós listára tette a szervezetet.
Németországban a hírhedt motoros banda, a szervezett bűnözésben is jelen lévő Hells Angels egyik prominens tagja, a szintén Iránba szökött Ramin Yektaparast koordinált támadásokat. Az ő parancsára lőttek rá az esseni régi zsinagógára 2022-ben. Franciaországban az elhárítás hasonló hálózatokat göngyölített fel. Ott egy lyoni drogkereskedő, Umit B. közvetített az iráni állam és a helyi bűnözők között, hogy zsidó üzletemberek és diplomaták elleni likvidálásokat készítsenek elő Párizsban és Münchenben.
Ez az aggasztó trend vezetett oda, hogy mára az EU tagállamai – köztük Magyarország is – Irán külföldi tevékenységét nemcsak terrorizmusként, hanem súlyos szervezett bűnözésként is kezelik.
A fizikai erőszak mellett Irán az információs hadszíntéren is aktív. A gázai háború képeit és videóit felhasználva tudatosan hergeltek európai fiatalokat. Ez a propaganda olyannyira hatékony, hogy sokan „magányos farkasként”, hivatalos szervezet nélkül is támadásba lendülnek. A terrorizmus miatt letartóztatottak közel egyharmada kiskorú vagy fiatal felnőtt, akiket a közösségi médián keresztül hálózott be a szélsőséges narratíva, amelyet Irán és az Iszlám Állam (ISIS) – egymással versengve – folyamatosan felerősít.
Magyarországon is kiálltak az elfojtott tüntetések mellett
A Magyarországon élő irániak számát 3-5 ezerre becsülik, ami a nyugat-európai országokhoz viszonyítva nem túl sok. Budapest és Debrecen évtizedek óta népszerű célpontja az iráni orvostanhallgatóknak és mérnökhallgatóknak (Semmelweis, Debreceni Egyetem, BME). Sokan a tanulmányaik befejezése után itt telepedtek le, praxisokat nyitottak vagy a kereskedelemben (például szőnyegkereskedelem, vendéglátás) helyezkedtek el. A közösség alapvetően jól integrált, békés, és kerüli a látványos politikai állásfoglalást. Ennek ellenére a kormány 2024-ben és 2025-ben is szigorította az iráni állampolgárok átvilágítását.
2025 decemberének legvégén aztán az elmúlt évek legnagyobb, több városra kiterjedő tüntetéssorozata indult meg Iránban, elsősorban az elmélyülő gazdasági válság, a pénzromlás és a legfrissebb adatok szerint több mint 52 százalékos infláció miatt. A Baszídzs milícia sok ezreket, ha nem tízezreket gyilkolt meg a tiltakozások során, egyes források szerint a 30 ezret is meghaladhatja az áldozatok száma. A brutális erővel elfojtott iráni tüntetések idején külföldön is tartottak tüntetéseket az iráni nép mellett, többek között Budapesten is voltak demonstrációk.
A Telexnek egy név nélkül nyilatkozó nemzetbiztonsági szakértő szerint legutóbb akkor nőtt jelentős mértékben Magyarország terrorfenyegetettsége, amikor az izraeli titkosszolgálat egy magyar fedőcéget is felhasznált a Hezbollah emberei elleni támadásában – ez volt a híres csipogós ügy. A magyar kormány politikailag szövetségese Izraelnek, az izraeli titkosszolgálat pedig láthatóan ki is használja ezt, ha érdekei úgy kívánják – ez viszont nem feltétlenül áll összhangban Magyarország érdekével. Igaz, forrásaink szerint az utóbbi időszakban a magyar szolgálatok az Öböl menti államok nemzetbiztonsági szerveivel is egyre jobb kapcsolatokat alakítottak ki.
