Irán terrorszervezetté nyilvánította az uniós országok hadseregeit
Irán vasárnap terrorszervezetté nyilvánította az európai országok hadseregeit, miután az Európai Unió hasonlóan járt el az iráni Forradalmi Gárdával szemben – írja az MTI.
Az Európai Unió az iráni Forradalmi Gárdát a kormányellenes tiltakozó mozgalom elnyomásának összehangolásával vádolta meg, és csütörtökön terrorszervezetté nyilvánította a szervezetet. Ezzel az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália példáját követte, amelyek már 2019-ben, 2024-ben, illetve 2025-ben döntöttek az iráni Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánításáról.
Irán utcáin 2025 végén törtek ki tömeges tiltakozások, miután az ország gazdasága hirtelen jelentősen visszaesett: miközben az éves infláció 40 százalék feletti, az iráni fizetőeszköz, a riál szűk fél év alatt elvesztette dollárhoz viszonyított vásárlóértékének 40 százalékát. Az ország mind a 31 tartományára kiterjedő tiltakozásokra az iráni kormányzat brutális fellépéssel reagált, többek között tömeges letartóztatásokkal, az internet szinte teljes leállításával, valamint erőszakkal: a Human Rights Activists News Agency (HRANA) január közepén közzétett jelentése szerint legalább 2403 tüntetőt öltek meg, a hivatalos adatok már 3300 halottról számolnak be. Az iráni hatóságok elismerik, hogy ezren haltak meg a tüntetéseken, de azt állítják, hogy az áldozatok túlnyomó többsége a biztonsági erők tagja, illetve „terroristák” által meggyilkolt járókelő volt.
Vasárnap Mohammed Bager Galibaf, az iráni parlament elnöke kijelentette, az Európai Unió döntésére válaszul Irán terrorszervezeteknek nyilvánítja az európai országok hadseregeit.
Egyelőre nem tudni, milyen következményei lesznek az iráni döntésnek.
Maszúd Peszeskján iráni elnök szombaton az iráni állami televízióban azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, Izraelt és Európát, hogy kihasználva az iráni gazdaság válságát, ők szítottak zavargásokat az országban.
Január közepén Donald Trump azzal biztatta a tüntetőket, hogy „a segítség úton van”, azonban a küszöbönálló akciót akkor regionális szövetségesei rábeszélésére, illetve Teherán önmérsékletről szóló ígéreteinek hatására lefújta. Két hét múlva Trump újra fenyegetni kezdte az iráni vezetést, ezúttal elsősorban a nukleáris program létesítményeinek teljes leszerelését és a dúsított uránkészlet átadását követeli. Péntekig legalább 10 amerikai hadihajó érkezett a térségbe, élükön az Abraham Lincoln repülőgép-hordozóval és három kísérőhajójával.
Maszúd Peszeskján szombaton azt is kijelentette, sem Iránnak, sem az Egyesült Államoknak nem áll érdekében egy háború, ezért diplomáciai megoldásra van szükség.
Donald Trump szerint az amerikai katonai erők felvonulása után Irán „komoly tárgyalásokba” fogott – írja a BBC. Az amerikai elnök vasárnap azt mondta, reméli, hogy a tárgyalások „elfogadható” eredményre vezetnek. Irán legfőbb biztonsági tisztviselője, Ali Larijani szintén kijelentette, hogy a tárgyalások haladnak.
Irán várhatóan vasárnap kétnapos élő haditengerészeti gyakorlatba kezd a Hormuzi-szorosban, amely a világ egyik legfontosabb hajózási útvonala és az energiaellátás kulcsfontosságú útvonalának számít. Irán a múltban azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a szorost, ha támadás éri az országot. Az Egyesült Államok figyelmeztette Iránt, hogy ne tanúsítson „veszélyes és szakszerűtlen magatartást” a térségben tartózkodó amerikai erők közelében, amire az iráni külügyminiszter azzal reagált, az USA nem diktálhatja, hogyan végezzék a gyakorlatot a saját területükön.
