Cikkünk folyamatosan frissül!
- Irán felől érkező drónok csapódtak be Azerbajdzsán egyik repülőtere és iskolája közelében.
- Irán tagadja, hogy drónokkal támadták volna Azerbajdzsánt, de az ország nem hagyná szó nélkül a támadást.
- Szijjártó Péter bejelentette, hogy felpörgetik a közel-keleti mentesítő járatokat, csütörtökön Ammanból és Dubajból is hoznak haza magyarokat.
- Hat drón és egy rakéta zuhant le az Egyesült Arab Emírségek területén, a drónok törmeléke több embert megsebesített.
- Az iráni állami televízió szerint Irán haditengerészete csütörtök reggel eltalált egy amerikai tartályhajót a Perzsa-öböl északi részén.
- Olaszország légvédelmi segítséget küld, Kanada pedig nem zárja ki a részvételét a háborúban.
Az Egyesült Arab Emírségek légvédelme reagál az Iránból érkező rakéták és drónok fenyegetésére – közölte az öböl menti ország védelmi minisztériuma.
A minisztérium rövid közleményben azt írta, hogy a ballisztikus rakétákat elhárító légvédelmi rendszerek, valamint a drónokat és cirkáló lövedékeket elfogó vadászgépek miatt az ország több pontján lehet hallani robbanásokat. Közben a CNN Abu-Dzabiban lévő stábja hangos robbanásokról számolt be.
Korábban az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy hat iráni rakétát és 131 drónt fogott el. Egy rakéta és hat drón csapódott be az ország területére.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint több charterjárat is úton van, hogy kimenekítse az amerikaiakat a Közel-Keletről.
„Elmondhatom, hogy charterjáratok vannak úton, de operatív okokból nem tudunk részleteket közölni” – nyilatkozta a CNN-nek Tommy Pigott, az amerikai külügy egyik szóvivője. Pigott szerint a háború kezdete óta húszezer amerikai tért vissza az Egyesült Államokba.
Szerdán az USA külügyminisztériuma közölte, hogy egy charterjárat kimentett amerikaiakat a Közel-Keletről, és további járatok indulnak majd a régióban. Arról nem adott tájékoztatást a külügy, hogy honnan indultak ezek a járatok, és hány amerikai állampolgár utazott rajtuk.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több mint egy tucat támadást azonosított az iráni egészségügyi infrastruktúra ellen, mióta az Egyesült Államok és Izrael megindította a teheráni rezsim elleni katonai hadműveletet.
„A WHO 13 támadást igazolt az iráni egészségügyi ellátás ellen, és egyet Libanonban” – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a szervezet főigazgatója egy sajtótájékoztatón.
Hanan Balkhy, a WHO regionális igazgatója szerint Iránban a kórházak és más egészségügyi intézmények kisebb károkat szenvedtek a közelben végrehajtott támadások miatt. Közölte, hogy a WHO dubaji logisztikai központja ideiglenesen nem működik a térségben bevezetett szállítási korlátozások miatt.
(Guardian)
Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az Egyesült Királyság további négy Typhoon típusú vadászgépet küld Katarba, pénteken pedig Wildcat típusú helikopterek érkeznek Ciprusra. Közölte azt is, hogy a térségbe vezényelt HMS Dragon romboló Földközi-tenger felé tart.
Starmer szerint a konfliktus „még egy ideig folytatódhat”, de biztosította a sajtótájékoztató résztvevőit, hogy az Egyesült Királyság mindent meg fog tenni a brit állampolgárok védelme és a brit értékek fenntartása érdekében. Arról is beszélt, hogy egy briteket szállító járat elindult Ománból, és nagyjából négyezer ember már visszatért az Egyesült Királyságba.
A brit miniszterelnök kijelentette, hogy kitart a döntése mellett, miszerint közvetlenül nem csatlakozik az Egyesült Államok és Izrael közös, Irán elleni támadásához. Hozzátette, hogy Irán és a világ számára is a tárgyalásos megoldás lenne a legjobb a konfliktus rendezésére.
A sajtótájékoztató után arról is kérdezték a brit kormányfőt, hogy Donald Trump tájékoztatta-e őt az amerikai katonai művelet következő fázisáról. Starmer szerint a közel-keleti helyzet eszkalálódása mindenkit aggaszt, ezért az Egyesült Királyság kiáll a helyzet enyhítése mellett. „A teljes csapatom folyamatosan tárgyal az amerikaiakkal” – fogalmazott Starmer.
Ilham Aliyev azeri elnök biztonsági értekezletet hívott össze, miután állítólag Irán felől érkező drónok csapódtak be az ország egyik repülőtere és iskolája közelében. Miközben a teheráni rezsim tagadja a felelősségét, Aliyev közölte, hogy az azerbajdzsáni fegyveres erők a legmagasabb harckészültségi fokozatba kerültek, és készek bármilyen szükséges műveletet végrehajtani. Aliyev kijelentette, hogy Azerbajdzsán fegyveres erőit utasította a „megfelelő megtorló intézkedések előkészítésére és végrehajtására”.
„Nem fogjuk tolerálni ezt a nem provokált terrorcselekményt és agressziót Azerbajdzsán ellen” – mondta az azeri elnök. Aliyev szerint minden ellenséges erő meg fogja érezni a „vasöklük” erejét.
Azerbajdzsán büntetőeljárást indít, miután Irán felől érkező drónok csapódtak be az egyik repülőtere és iskolája közelében, megsebesítve ezzel több embert. Irán továbbra is tagadja a felelősségét.
Azerbajdzsán főügyésze büntetőeljárást indított a csütörtök reggeli dróncsapás miatt, ami Nahicseván exklávét sújtotta. Az azeri hivatal közleményében azt állítja, hogy a támadás jelentős károkat okozott a Nahicseván nemzetközi repülőtér egyes részeiben, emellett „szándékosan és jogellenesen” megzavarta annak működését.
A hatóságok a drónok eredetét és a repülési útvonalát vizsgálják, de azt állítják, hogy a régiót az Iráni Iszlám Köztársaság területéről támadták meg.
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök a támadást országa elleni „terrorcselekménynek” minősítette és szégyenteljesnek tartja. Felszólította Iránt, hogy feleljen a tetteiért. Az iráni fegyveres erők vezérkara tagadta, hogy bármi köze lenne a balesethez, és kijelentette. Szerintük ezeket a lépéseket Izrael teszi a muszlim országok közötti kapcsolatok megzavarása érdekében.
Izrael először rendelte el teljes városrészek evakuálását Bejrút déli részén, számolt be a BBC.
Az izraeli hadsereg sürgős evakuálási figyelmeztetést adott ki Bejrút déli külvárosának egyes városrészeire, ami jelentős kiterjesztése a korábbi, általában csak bizonyos épületekre korlátozódó parancsoknak.
Csütörtöki X-posztjában az Izraeli Védelmi Erők (IDF) arab nyelvű szóvivője, Avichay Adraee felszólította Burj al-Barajneh és Haret Hreik lakóit, hogy két fő autópályán keresztül evakuálják a területet. A nyilatkozatban arra figyelmeztették a lakosokat, hogy
ne induljanak dél felé, mert az ilyen irányú mozgás veszélybe sodorhatja az életüket, és azt is közölték, hogy a hadsereg bejelenti, amikor a lakosok biztonságosan visszatérhetnek.
A BBC szerint az érintett városrészekben több tízezer ember él, és túlnyomórészt síita területekről van szó, amelyeket régóta a Hezbollah fellegváraként tartanak számon. A figyelmeztetés mértéke példátlan az elmúlt években, beleértve a 2024-es összecsapást is.
Az európai nemzetek együttműködnek Ciprus védelmének megerősítésében, miután hétfőn dróntámadás érte a földközi-tengeri szigeten található brit légibázist, írja a CNN.
Franciaország például lerövidítette repülőgép-hordozó csoportjának Balti-tengeri kiküldését, hogy reagáljon az iráni bombázásokra. Csütörtökön egy Emmanuel Macron francia elnökhöz közeli forrás a CNN-nek azt mondta, hogy az ország Olaszországgal és Görögországgal együttműködve fogja megerősíteni Ciprus védelmét.
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter elismerte országának részvételét a közös ciprusi védelemben. „Újra kell értékelnünk a régióban lévő erőforrásainkat, és reagálnunk kell a nehézségekkel küzdő baráti országok kérésére” – fogalmazott Crosetto. Spanyolország a Cristóbal Colón hajóját küldi Ciprusra a francia Charles de Gaulle repülőgép-hordozóval és a görög haditengerészet hajóival közös bevetés részeként – közölte az ország védelmi minisztériuma.
A Cristóbal Colón Spanyolország technológiailag legfejlettebb hadihajója. A bevetés a spanyolok szerint az ország elkötelezettségét mutatja az Európai Unió, illetve annak keleti határai védelme iránt.
A hétfői iráni dróncsapás célpontja a brit légierő közel-keleti műveleteinek egyik kulcsfontosságú központja volt. Ez az első támadás a brit bázis ellen 1986 óta. Nagy-Britannia közölte, hogy információik szerint nem Iránból indult az a támadó drón, ami eltalálta a Ciprus szigetén lévő egyik brit katonai támaszpontot. A brit védelmi minisztérium nem nevezte meg a drón származási helyét, de szerintük a drón típusa azokhoz hasonlít, amelyeket Irán tervezett.
Ciprus megállapította, hogy a drón Libanonból érkezett, közölte Yiannis Antoniou, a kormány szóvivőhelyettese kedden a ciprusi állami szolgálatok információira hivatkozva.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) csütörtök kora délután közzétett tájékoztatása szerint újabb hullámban érkeznek az Iránból indított rakéták az országra.
A közösségi médiában közzétett bejegyzés szerint a védelmi rendszerek megpróbálják a rakétákat elfogni, az érintett területen élők telefonjára értesítést küldtek az újabb támadásról. Azok, akik figyelmeztetést kaptak, további értesítésig védett helyen kell maradjanak.
(BBC)
Az iráni állami média jelentése szerint az iráni fegyveres erői tagadták, hogy drónokkal támadták volna Azerbajdzsánt, azonban az azeriek jelezték: a támadások nem maradnak válasz nélkül.
Azerbajdzsán védelmi minisztériuma „meg nem határozott” válaszintézkedéseket készít elő, miután Irán felől érkező drónok csapódtak be Azerbajdzsán egyik repülőtere és iskolája közelében, megsebesítve ezzel négy embert.
Azerbajdzsán jelenleg vizsgálja a támadásban használt drónok típusát, és „előkészíti a szükséges válaszintézkedéseket az ország területi integritásának és szuverenitásának védelme, valamint a civilek és a polgári infrastruktúra biztonságának biztosítása érdekében”.
(Reuters)
Az Európai Unió országai „hamarosan megfizetik az árát”, ha hallgatnak az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni offenzívájáról – jelentette ki csütörtökön az iráni külügyminisztérium szóvivője a spanyol TVE televíziónak.
A fenyegetés után Esmaeil Baghaei megismételte Teherán korábbi állítását, miszerint a szerdán török légtérben elfogott rakétákat nem Iránból indították.
„Nem zárhatók ki a megtorló intézkedések – beleértve az Európában lévő iráni alvó sejtek akciói sem – azután, hogy amerikai és izraeli légicsapások végeztek Ali Hamenei legfőbb vallási vezetővel” – nyilatkozta Marc Henrichmann, a német titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke a hétvégén. Erről a témáról, illetve arról, hogy szervezett bűnözői csoportokat is megmozgathat Európában a sarokba szorított iráni rezsim itt írtunk bővebben is.
Az Egyesült Arab Emírségek szerint egy rakéta és hat drón zuhant le az ország területén csütörtökön. Az ország védelmi minisztere azt is közölte, hogy a háborúban csütörtökön hat Iránból érkező ballisztikus rakétát és 125 drónt lőttek le.
(Reuters)
„Tudjuk, Irán közel állt ahhoz, hogy nukleáris képességei legyenek” – mondta Mark Rutte, a NATO főtitkára a Reutersnek. Szerinte ez nemcsak a Közel-Keletet és Izraelt fenyegette volna, hanem potenciálisan Európát is.
Rutte úgy látja, hogy nagy a támogatottsága annak a szövetségen belül, hogy Donald Trump számolja fel Iránnak ezt a képességét. „A NATO-tagállamok nem vesznek részt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújában, de kulcsfontosságú támogatást nyújtanak” – mondta.
A NATO-főtitkár szerint a katonai szövetség ebben az értelemben az USA hatalmi kiterjesztésének egyik platformja is, mert az európai szövetségesek nélkül az Egyesült Államok nehezen tudta volna megindítani ezt a támadást Irán ellen. „De ettől eltekintve a NATO nem vesz részt közvetlenül a háborúban” – mondta. Rutte az amerikai politikai és katonai vezetőkkel folytatott megbeszélései alapján meg van győződve arról, hogy az amerikaiak tudják, hogy mit csinálnak.
Mark Rutte azt mondta, hogy az iráni helyzet ellenére a NATO-szövetségesek továbbra is támogatni fogják Ukrajnát. „Sok európai, amerikai és kanadai vezető szerint mindkettőre szükség van: biztosítani kell, hogy szövetségesekként támogassuk az amerikaiak közel-keleti tevékenységét, de ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy Ukrajna megkapja mindazt, amire szüksége van ahhoz, hogy erős maradjon a harcban” – mondta.
Az abu-dzabi hatóságok szerint miután a légvédelmi rendszerek elfogtak egy drónt az ország fölött, hat külföldi állampolgár megsérült a lepotyogó törmelékek miatt.
„Az incidens hat pakisztáni és nepáli állampolgárnak okozott könnyű és közepes sérüléseket” – áll az abu-dzabi sajtóiroda közleményében.
(BBC)
Az iráni drónok azerbajdzsáni támadása két embert megsebesített, és megrongálta az iráni–azeri határ közelében található repülőtér terminálépületét – közölték az azeri hatóságok. Ez az első támadás az ország ellen a konfliktus kezdete óta.
A drónok támadása helyi idő szerint dél körül történt. Egy másik drón egy iskola közelében zuhant le Shakarabadban – közölte az azeri külügyminisztérium csütörtöki nyilatkozatában. A dróntámadás Azerbajdzsán Nahicseván exklávéját érte, amit Örményország választ el Azerbajdzsántól.
„Határozottan elítéljük ezeket az Irán területéről indított dróntámadásokat”
– áll az azeriek közleményben, akik magyarázatot várnak. „Ez a támadás az Azerbajdzsán területével szemben a nemzetközi jog normáinak és elveinek megsértését jelenti, és a régióban a feszültségek növekedéséhez vezet” – tette hozzá a minisztérium.
A két ország közötti feszültségek a közelmúltban fokozódtak, miután Azerbajdzsán fokozta biztonsági együttműködését Izraellel.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, Irán felől érkező drónok csapódtak be Azerbajdzsán egyik repülőterének közelében, időközben kiderült, hogy a drónok eltalálták a repülőtér utasterminálját is.
A Euronews szerint az azerbajdzsáni hatóságok most közölték, hogy három iráni drón támadta meg az iráni határhoz közeli Nahicseván nemzetközi repülőterének utasterminálját.
(Euronews)
A NetBlocks kiberbiztonsági felügyeleti szervezet adatai alapján már több mint 120 órája nincs internet Iránban. Az internet letiltása korábban is bevett taktika volt az iráni rezsim részéről, januárban, a kormányellenes tüntetések alatt hetekre kikapcsolták az internetet az országban. A NetBlocks szerint az országban az átlagos felhasználás a megszokott egy százalékára esett vissza.
A Netblocks hozzátette, hogy az iráni távközlési vállalatok „orwelli” magatartást tanúsítanak, és jogi lépésekkel fenyegetik azokat a felhasználókat, akik megpróbálnak hozzáférni az internethez. Az iráni rezsim lépése jelentősen megnehezíti a sajtó dolgát is abban, hogy teljes képet mutasson az országban zajló eseményekről.
Katart rakétatámadás érte, de a légvédelmi rendszerek elhárították a támadást – közölte a védelmi minisztérium egy Instagram-bejegyzésben.
A CNN helyi újságírói szerint a katari főváros, Doha felett helyi idő szerint körülbelül 11:55-kor elfogott rakéták hangját lehetett hallani, a várost több hangos dörrenés is megrázta. A CNN által készített videón füst látható, miután a légvédelmi rendszer sikeresen elhárította a támadást.
Irán hadserege azt közölte, hogy célba vette az Irak északi részén található iráni kurd erők főhadiszállását, fokozva ezzel az iráni és iraki kurd régiók elleni támadásokat, írja a BBC.
Az iráni állami média által idézett nyilatkozatában a hadsereg közölte, hogy „három rakétával támadta meg az iraki Kurdisztánban a forradalom ellen fellépő kurd csoportokat”. Teherán folyton fokozza az iraki és iráni kurd csapatok elleni támadásait. Eközben már az is felmerült, hogy Donald Trump amerikai elnök azt szeretné, ha a kurdok csatlakoznának az Irán elleni harchoz.
A BBC megerősítette, hogy egy ember meghalt, három pedig megsebesült az iráni támadásokban, amelyeket kedden és szerdán két különálló kurd ellenzéki csoport bázisai ellen hajtottak végre az irániak.
Az Iráni Kurdisztán Demokrata Párt egyik magas rangú politikai vezetője a BBC-nek arról beszélt, hogy szerinte a kurdok hamarosan Iránban fognak harcolni, de pontos időpontot nem adott meg. A BBC forrása nem kommentálta azokat a jelentéseket, miszerint Trump a napokban beszélt a KDPI vezetőjével.
A Törökország, Irak, Szíria, Irán és Örményország határán fekvő hegyvidéki régióban összesen 25-35 millió közti kurd él . Ők alkotják a Közel-Kelet negyedik legnagyobb etnikai csoportját, de soha nem sikerült elérniük egy önálló kurd állam létrehozását. Irán 84 millió lakosának körülbelül 10 százaléka kurd. Az Amnesty International szerint az iráni kurdok diszkriminációt szenvednek el, és „társadalmi, politikai és kulturális jogaikat, valamint gazdasági törekvéseiket is elnyomják”.
„Nagyon megnőtt a konzuli védelemre regisztráló magyarok száma, most már lassan eléri a hatezret, közülük háromezren az Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban regisztráltak, ezért most felpörgetjük a mentesítő járatok forgalmát” – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-videójában.
A miniszter szerint a helyzet tovább romlik a Közel-Keleten, Irán csapásai továbbra is sújtják az egész térséget, ezért a légterek csak korlátozottan vagy egyáltalán nincsenek nyitva. A mentesítő járatok felpörgetése ezért nem egyszerű, a légügyi hatóságok csak korlátozottan adnak engedélyt, és nem is minden légitársaság vállalja a berepülést.
Szijjártó a mentesítő járatok részletes menetrendjét is elmondta: csütörtök kora este a jordániai Ammanból 88 embert hoznak haza, közülük 75-en Izrael felől ma lépik át a határt, tehát Izraelben rekedt magyarokat hoznak haza. Szerződést kötöttek a Flydubai légitársasággal is, a minisztérium bérel tőlük egy gépet, amellyel Dubajban rekedt magyarokat hoznak haza. Először a kisgyerekkel az országban tartózkodókat és az egészségügyi ellátásra szorulókat hozzák Magyarországra. Ez a járat valamikor este nyolc óra után kaphat felszállási engedélyt.
Pénteken az egyiptomi Sarm es-Sejkből az Izraelből oda átkelő magyarok utazhatnak haza, illetve a Flydubaijal kötött szerződés értelmében péntekre is bérelnek egy gépet. A Flydubai járataira 174-en férnek fel, de biztonsági okok miatt egyelőre 135 fő szállítását hagyták jóvá.
Szombaton és vasárnap összesen négy mentesítő járat lesz Rijád és Budapest között. Rijádból egyrészt a Szaúd-Arábiában rekedteket hozzák el, másrészt pedig a Katarban rekedteket is, az ő eljutásukat segítik Rijádig. Azoknak is fenntartanak helyeket, akik vállalják, hogy Dubajból átkelnek Rijádba, ez egy 20 órás út. Szijjártó Péter azt mondta, hogy az Ománban rekedtek hazahozatalán is dolgoznak, de ott egyelőre senki nem vállalta a repülést biztonsági okok miatt.
Az azerbajdzsáni kormányhoz közeli forrás szerint csütörtökön Irán felől érkező drónok zuhantak le az azerbajdzsáni Nahicseván exklávé repülőterének területére, az azerbajdzsáni külügyminisztérium megerősítette a hírt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium azt írta, hogy március 5-én, dél körül dróntámadásokat hajtottak végre az Iráni Iszlám Köztársaság területéről az Azerbajdzsán Köztársaság Nahicseván Autonóm Köztársasága ellen. Egy drón a Nahicseváni Autonóm Köztársaság repülőterének terminálépületébe csapódott, egy másik pedig egy iskolaépület közelében zuhant le egy faluban.
A nahicseváni nemzetközi repülőtere körülbelül 10 kilométerre található az iráni határtól.
„Határozottan elítéljük az Iráni Iszlám Köztársaság területéről végrehajtott dróntámadásokat, amelyek során megrongálódott a repülőtér épülete és két civil megsérült” – fogalmaztak a közleményben. Követelik, hogy Irán rövid időn belül tisztázza a kérdést, adjon magyarázatot, és tegye meg a szükséges és sürgős intézkedéseket a hasonló incidensek jövőbeni megismétlődésének megakadályozása érdekében.
Az azerbajdzsáni fél fenntartja a jogot, hogy megfelelő megtorló intézkedéseket tegyen.
Az iráni állami televízió szerint Irán haditengerészete csütörtök reggel eltalált egy amerikai tartályhajót a Perzsa-öböl északi részén.
„A hajót rakéta találta el a Perzsa-öböl északi részén, jelenleg lángokban áll” – közölte az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) az állami televízióban felolvasott nyilatkozatában. Az IRGC azt is állítja, hogy ellenőrzésük alatt tartják a Hormuzi-szoros területét, amely a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán között húzódik.
Az esetet független források még nem erősítették meg. A brit Tengerészeti Kereskedelmi Szervezet korábban csak annyit közölt, hogy csütörtök reggel egy tartályhajót találtak el Kuvait partjainál, a Perzsa-öböl északi részén.
A britek közleményében azt írták, hogy a horgonyzó tartályhajó kapitánya arról számolt be, hogy tanúja volt egy nagy robbanásnak a hajó bal oldalán, majd látott egy kis hajót elhagyni a környéket. „A vízen olajfolt látható, amely a rakománytartályból származik. A hajó vízzel telt meg, tűzről nem érkezett jelentés, a legénység biztonságban van” – írták.
(BBC, Guardian)
Olaszország az iráni légitámadásokra reagálva légvédelmi segítséget tervez küldeni az öböl menti országoknak – jelentette be csütörtökön Giorgia Meloni olasz miniszterelnök.
„Az Egyesült Királysághoz, Franciaországhoz és Németországhoz hasonlóan Olaszország is segítséget kíván nyújtani az öböl menti országoknak, különösen a védelem és főként a légvédelem területén” – nyilatkozta Meloni.
„Erre nem csak azért van szükség, mert baráti nemzetekről van szó, hanem elsősorban azért, mert több tízezer olasz él a régióban, és körülbelül kétezer olasz katona állomásozik a területen. Ezeket az embereket meg akarjuk, és meg is kell védenünk” – mondta Meloni.
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac közleményében azt állítja, hogy az éjszaka egyeztetett Pete Hegseth amerikai hadügyminiszterrel, aki azt mondta neki, hogy „folytassák a végéig, mi önnel vagyunk”.
Kac részvétét fejezte ki az iráni konfliktusban elesett amerikai katonák halála miatt, és megköszönte Hegsethnek és Donald Trump amerikai elnöknek „Izrael iránti támogatásukat”. A közleményben azt írta, hogy Trump amerikai elnök és Benjámin Netanjahu miniszterelnök Irán elleni együttműködése megváltoztatja a regionális és globális történelmet is. Szerinte a hadseregek szoros és példátlan együttműködése révén a háború összes célja megvalósulhat.
Az izraeli védelmi miniszter hivatalának közlése szerint Hegseth is dicsérte a hadseregek közötti példátlan együttműködést és az IDF képességeit.
Mark Carney kanadai miniszterelnök arról beszélt, hogy „soha nem zárhatja ki kategorikusan” Kanada részvételét az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújában. Carney korábban azt mondta, hogy Kanada nem vesz részt a háborúban.
A kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy mindig meg fogják védeni a kanadaiakat. „Mindig kiállunk és megvédjük szövetségeseinket, amikor szükségük van ránk” – fogalmazott.
(CNN)
Izrael Ben Gurion repülőtere újra megnyitotta kapuit, miután öt nappal ezelőtt, Irán amerikai és izraeli megtámadása után teljesen bezárták azt.
Az első mentesítő járat Athénból csütörtök reggel landolt a repülőtéren, külföldön rekedt izraeliket vittek haza. Az izraeli légitársaságok várhatóan segítik a szombaton Izrael légterének lezárása óta hazatérni nem tudó, becslések szerint 100 ezer izraeli állampolgár hazaszállítását.
Az izraeli hatóságok a biztonsági helyzet alakulásától függően a légtér fokozatos, részleges újbóli megnyitását hagyták jóvá, a helyzet folyton változhat.
(BBC)
A Pentagon szerdán azonosított az iráni háborúban elesett két katonát, írja a Reuters.
A két tartalékos katona vasárnap halt meg egy dróntámadásban, ami egy amerikai katonai létesítményt ért Port Shuaibában, Kuvaitban. A támadásban négy másik tartalékos is az életét vesztette.
A Pentagon közölte, hogy a támadásban feltehetően meghalt Jeffrey O'Brien őrnagy (45), Iowa államból és Robert M. Marzan főtörzsőrmester (54) Kalifornia államból. Marzan azonosítását a törvényszéki orvos fogja véglegesíteni, közölte a Pentagon.
O'Brien és Marzan egyaránt az iowai Des Moines-ból származó 103. parancsnokságnál szolgáltak, amely az amerikai hadsereg globális logisztikai és ellátási műveleteiért felel. Az amerikai hadsereg kedden azonosította a szintén ebben a dróntámadásban meghalt négy katonát, ők is ugyanehhez a parancsnoksághoz tartoztak. Ők lettek a háború első amerikai áldozatai.
Az USA „keserűen megbánja” majd az Indiai-óceánon elsüllyesztett iráni hajó elleni támadást – közölte Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi.
Az USA figyelmeztetés nélkül támadta meg az indiai haditengerészet vendégeként szolgáló, közel 130 tengerészt szállító iráni hajót a nemzetközi vizeken – állítja Irán külügyminisztere az X-en.
Legalább 80 ember meghalt annak az iráni hadihajónak a fedélzetén, amelyet az Egyesült Államok tengeralattjárója szerda hajnalban süllyesztett el Srí Lanka déli partjainál – közölte a szigetország külügyminiszter-helyettese, Arun Hemachandra. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerda délután erősítette meg, hogy az Egyesült Államok tengeralattjárója torpedózta meg a hadihajót az Indiai-óceánon.
Összesen 180 ember volt az Iris Dena nevű hajó fedélzetén, amely Irán legújabb hadihajói közé tartozott. A hajó hajnalban adott le vészjelzést, nagyjából 40 kilométerre Srí Lanka partjairól, az ország hatóságai ezután mentőakciót indítottak a legénység kimentésére.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölte, hogy Izrael újabb légitámadásokat indított Irán, illetve teheráni célpontok ellen. Mindezt azután, hogy Irán éjjel ismét rakétatámadást indított Izrael ellen. Helyi idő szerint hajnali 4 órakor Jeruzsálemben és Izrael középső régiójában és az ország más területein is megszólaltak a légvédelmi szirénák.
A további részletekről várhatóan később ad tájékoztatást az IDF.
Csütörtökön mentesítő járatokat indít a Qatar Airways a Közel-Keletről több európai nagyvárosba, írja a BBC. A légitársaság tájékoztatása szerint a közel-keleti konfliktus miatt a térségben rekedt utasokat Ománból a londoni Heathrow repülőtérre, Berlinbe, Koppenhágába, Madridba, Rómába és Amszterdamba indulnak járatok.
Egy másik járat Rijádból Frankfurtba megy, míg a Qatar Airways dohai induló menetrend szerinti járatait ideiglenesen felfüggesztették a katari légtér lezárása miatt. A légitársaság arra kéri utasait, hogy csak akkor induljanak el a kijelölt repülőterekre, ha hivatalos értesítést kaptak a Qatar Airwaystől ezekről ezekről a járatokról.
