„A számokon múlik minden” – sok ezer rakétát ellőttek egymásra, és minden korábbinál több országnak kell egyszerre elfogókhoz nyúlni

Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy négy-öt hétig tarthatnak az Iránban szombaton megkezdett amerikai–izraeli légicsapások, de azt is hozzátette, addig folytatná a hadműveletet, amíg minden céljukat el nem érik. A légicsapásokkal folyamatosan semmisítik meg az iráni ballisztikus rakéták indítóállásait és a rakétakészleteket is. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerdán arról beszélt, hogy Irán már nem képes annyi rakéta kilövésére, mint korábban.

Az iráni rezsim az amerikai és izraeli légicsapásokra válaszul Izrael és a térségbeli amerikai bázisok mellett az Öböl menti országok ellen is rakéta- és dróntámadásokat indított, de csapódott már be drón egy ciprusi brit bázisnál, és a NATO légvédelme leszedett Törökország felé tartó rakétát is. Csütörtökre Irán felől érkező drónok csapódtak be Azerbajdzsán egyik repülőterénél és egy iskolánál is, megrongálódott az utasterminál, két ember megsérült.

Minél tovább húzódnak a harcok, annál nagyobb kérdés, hogy Iránnak mennyi bevethető rakétája és drónja van, míg a másik oldalon az Egyesült Államok, Izrael és az Öböl menti országok elfogórakétái fogynak. Már a tavaly nyári 12 napos háború során is több szakértő azt mondta, sem Izrael, sem Irán nem tudta volna a végtelenségig húzni a konfliktust, annak hosszát ugyanis erőteljesen bekorlátozza a két ország bevethető rakétáinak véges száma. Végül 12 nap alatt is egy kisebb ország GDP-jét ellőtték egymásra rakétákban és elfogórakétákban.

Most más a helyzet, mert az Egyesült Államok tavaly csak három nukleáris létesítmény bombázásába szállt be, ezúttal azonban kezdettől részt vesz a támadásokban Izrael mellett. Trump többször is magabiztosan kijelentette, olyan nagy lőszerkészletük van, hogy a végtelenségig tudnak háborúzni. Szerda délelőtt a Pentagon egy sajtótájékoztatón hosszasan igyekezett bizonygatni, hogy a készletek nem merülnek ki.

„Elegendő precíziós lőszerünk van a feladatra, támadásra és védekezésre is”

– jelentette ki Dan Caine tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke. A Washington Post négy, a helyzetet ismerő forrásra hivatkozva azt írta, hogy az Egyesült Államok több százat használt fel a legkifinomultabb elfogórakétáiból és Tomahawk robotrepülőgépeiből.

Szakértők, politikusok és a Pentagon magas rangú tisztviselői aggódnak, hogy a hivatalos nyilatkozatok ellenére vészesen ki fognak merülni a készletek, amiket évekbe telik utána teljesen feltölteni. Az is szempont szerintük, hogy egy elhúzódó iráni háború esetén nem maradna elég más fenyegetésekre, különösen egy esetleges Tajvan miatti konfliktusra Kínával szemben. Ukrajna is aggódni kezdett, hogy nekik sem jut majd elég amerikai elfogórakéta az orosz támadások kivédésére.

Különösen nagy bajban lehetnek hamarosan az Öböl-országok, amik szakértők becslései szerint nagyjából egy héten át lennének képesek védekezni az eddigi intenzitású iráni rakétatámadások ellen. Utána nehéz döntéseket kellene meghozniuk arról, melyik rakétákat lőjék le, és melyeket ne. Az Egyesült Államok és Izrael azért is próbál minél hamarabb minél nagyobb pusztítást okozni az iráni rakétarendszerekben, hogy azzal tehermentesíteni tudják a térségben a rakétavédelmet.

Izrael fel van készülve elhúzódó rakétatámadások kivédésére is, de források szerint ott amiatt aggódnak, hogy a tavaly nyári, Iránnal folytatott 12 napos légi háborúban rengeteg elfogórakétát elhasználtak. Az Irán elleni támadás megindítása előtt egy nappal az izraeli hadsereg szóvivője mindenesetre közölte, hogy az embereket egy dolog védi meg biztosan, az óvóhelyek.

Irán ballisztikusrakéta-képességeinek módszeres felszámolása sem oldja ráadásul meg az iráni drónok jelentette fenyegetést. Ezek különösen az Irán közelében lévő arab országokat veszélyeztetik, de a drónok ellen az Egyesült Államoknak sincsen olyan fejlett védekezési rendszere, mint az oroszok ellen vívott drónháborúban élen járó Ukrajnának. A ciprusi brit bázis elleni egyik drónt pedig a ciprusi kormány szerint Libanonból indították – a Hezbollah csak árnyéka önmagának, de így is veszélyes lehet, ha elkezdi összehangolni támadásait Iránnal.

Mennyi rakétája van Iránnak?

„Végső soron a számokon múlik minden”, azon, hogy Irán mennyi rakétát tud indítani, és „nekünk mennyi elfogórakétánk lesz” – mondta a Wall Street Journalnek Jonathan Conricus, a washingtoni székhelyű Demokráciák Védelméért Alapítvány kutatója. Ő azt mondta, hogy Irán kevesebb rakétát tudott elindítani, mint amire számított, habár a rezsim azt kommunikálta eddig, hogy a legmodernebb fegyvereikből többel kivárnak. Az amerikai fegyveres erők Központi Parancsnokságának (Centcom) vezetője, Brad Cooper admirális keddi közlése szerint Irán addig több mint ötszáz ballisztikus rakétát, és több mint kétezer drónt indított, napról napra kevesebbet.

Azt nem lehet pontosan tudni, hogy Iránnak mennyi ballisztikus rakétája van, és azok közül mennyi a közepes hatótávolságú, amivel Izraelt már el tudják érni, és mennyi a rövid hatótávolságú, amivel az Öböl menti országokat tudják támadni. Becslések szerint a tavaly júniusi 12 napos háború előestéjén nagyjából 3000 ilyen rakétájuk volt, február végén pedig valahol 2000-2500 között lehetett a számuk.

A nyári támadások után Irán igyekezett újraépíteni rakétagyártó és -indító infrastruktúráját, többet föld alá rejtve. A New York Timesnak nyilatkozó szakértők arra figyelmeztettek, hogy nem lehet tudni, hogy a javítások milyen sikeresek voltak. Marco Rubio amerikai külügyminiszter kedden azt mondta, hogy Irán egy hónap alatt több mint száz rakétát tud gyártani.

Minden korábbinál több helyen kell elfogókhoz nyúlni

A mostani támadások kezdete előtt egy nappal izraeli szakértők azon aggódtak, hogy az országnak nincsen elég elfogórakétája ahhoz, hogy le tudjanak lőni minden Izraelre kilőtt, iráni ballisztikus rakétát. Ezeket nem a legismertebb, a rövidebb hatótávú rakétákra specializálódott Vaskupola, hanem nagyrészt a Nyíl rendszer semlegesíti.

Az államtitoknak számít, hogy Izraelnek mennyi muníciója van a rakétaelhárító rendszerek működtetéséhez, de már tavaly nyáron is arról jelentek meg cikkek, hogy azok vészesen fogynak, és feltöltésük sok időt vesz igénybe. Egy amerikai tisztviselő a Wall Street Journalnek azt mondta, hogy Izraelnek kevés Arrow 3 elfogórakétája van, emellett hiány van olyan levegőből indítható ballisztikus rakétából is, amivel tavaly nyáron iráni rakétaindító-állásokat támadtak. Ran Kochav, az izraeli rakéta- és légvédelmi erők egykori parancsnoka a New York Timesnak kijelentette, hogy nem hiszi el az izraeli tévékben hallható optimista hangokat az ország rakétavédelméről egy elhúzódó konfliktus esetén.

Közben a nyugati sajtónak nyilatkozó szakértők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az Öböl menti országok rakétavédelmi rendszerei az eddigi ütemben nagyjából egy héten át tudják lelőni a rájuk kilőtt iráni ballisztikus rakétákat, mielőtt kifogynak a lőszerből. Az ebben az esetben is titkos információnak számít, hogy az amerikai Patriot és THAAD rendszert használó Öböl-országoknak mennyi elfogórakétájuk van, de Fabian Hoffman, az Oslói Egyetem rakétaszakértőjének számításai szerint Bahrein kevesebb mint száz, Kuvait nagyjából ötszáz, míg az Egyesült Arab Emírségek kevesebb mint ezer elfogórakétára adott le korábban rendelést – írta a Wall Street Journal.

Az Economist cikke szerint az elmúlt napokban az arab országok nagyjából nyolcszáz, egyenként több millió dollárba kerülő elfogórakétát használhattak el. Az iráni támadások jelenlegi szintjét tartva az Egyesült Arab Emírségek egy-két héten belül kénytelen lesz más védelmi megoldásokat találni – mondta kedden a CNN-nek Jean-Loup Samaan, a szingapúri nemzeti egyetem közel-keleti szakértője. Egy, a helyzetet ismerő ember a Bloombergnek már azt mondta, napokon belül vészesen ki fognak fogyni az elfogókból.

Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériumának szóvivője kedden kijelentette, hogy elég stratégiai készletük van ahhoz, hogy hosszabb időn át védekezni tudjanak a levegőből érkező fenyegetések ellen, és ugyanezt közölte Katar is. Azonban Kelly Grieco, a washingtoni Stimson Center stratégiai és katonai elemzője a Guardiannek úgy vélte, hogy az Öböl menti országok olyan ütemben használják el az elfogórakétáikat, hogy „hamarosan nehéz döntéseket kell meghozniuk arról, hogy miket védjenek meg”.

Amerikai szempontok

Az Egyesült Államok az Irán elleni támadásra készülve rakétavédelmi rendszereket telepített a térségbeli amerikai katonai létesítmények és a szövetséges országok megvédésére, de az ő készleteik is végesek. A Center for Strategic and International Studies amerikai védelmi kutatóintézet tavaly decemberi jelentése szerint a 12 napos háború során tavaly az Egyesült Államok nagyjából 150 THAAD elfogórakétát használt el Izrael védelmére, ami a teljes amerikai készletek nagyjából egynegyede, és emellett 80, hadihajóról indítható SM-3 rakétát, ami a teljes készlet egyötöde lehetett.

Washington megteheti, hogy máshonnan, például a Csendes-óceán térségéből csoportosít át készleteket a Közel-Keletre, ez viszont stratégiai kockázatot jelent. Tim Sheehy republikánus szenátor egy Iránról szóló, titkosított információkat tartalmazó szenátusi tájékoztatás után azt mondta, hogy „taktikailag nem, de stratégiailag abszolút” aggódik a készletek fogyása miatt. A Washington Post értesülései szerint a Pentagon magas rangú vezetői is aggódnak, hogy ha az iráni háború hetekig eltarthat, vészesen apadni fog az elfogórakéták száma. „Az emberek még nem fogták fel teljesen, hogy mit művel ez a készletekkel” – mondta a lapnak egy, a helyzetet ismerő forrás.

A problémát az jelenti, hogy az Egyesült Államok gyorsabban használja el a készleteket, mint ahogy azt fel lehet tölteni – mondta a Wall Street Journalnek Kelly Grieco.

• A Patriot-rendszerekben használt PAC-3 elfogórakétából évente nagyjából mindössze hatszáz darabot készítenek, amit az elkövetkező hét évben évi kétezerre akarnak növelni.
• A THAAD-hoz használt elfogórakétákból évente kevesebb, mint száz darabot, amit négyszázra akarnak növelni.
• Az SM-3-ből pedig nagyjából évente 24 darab készül.

Ezek mindegyike egyenként több millió dollárba kerül.

Trump a Politicónak adott interjújában azt mondta, hogy a várakozások szerint Irán „egy ideig még rakétákkal dobál minket”, de kezdenek kifogyni az indítóállásokból. Azt mondta, hogy „végtelen közép és felsőközép lőszerünk és dolgaink vannak”, és a védelmi ipari cégek gyors ütemben gyártják „a különböző dolgokat, amikre szükségünk van”.

Közösségi oldalán pedig arról írt, hogy „gyakorlatilag végtelen készlete van” az amerikai hadseregnek „közép- és felsőközép szintű fegyverekből”, bár azt nem közölte, hogy ez alatt pontosan mit is ért. Szerinte csak azokkal a készletekkel „örökké lehet háborúzni”. Ugyanakkor jelezte, hogy „a legmagasabb szintű (fegyverekből) jó készletek vannak, de nem ott vagyunk, ahol lenni szeretnénk”.

Dan Caine tábornok egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy mivel az iráni légtérben már szinte teljesen szabadon mozoghatnak az amerikai és izraeli bombázók és vadászgépek, már gravitációs bombákkal (butabombákkal) is képesek támadásokat végrehajtani, amikből „szinte végtelen készletünk van”.

A támadás a legjobb védekezés?

Izrael és az Egyesült Államok a matematikai problémát azzal próbálja megoldani, hogy még azelőtt megsemmisítik az iráni rakétákat, hogy azokat elindítanák, és még azelőtt teljesen tönkreteszik az iráni ballisztikusrakéta-rendszereket, mielőtt ők kifogynának az elhárítórakétákból. Caine tábornok szerint szerdára 86 százalékkal csökkent az iráni ballisztikus rakétákkal végrehajtott támadások száma a háború első napjához képest, míg a dróntámadások száma 73 százalékkal csökkent. Pete Hegseth védelmi miniszter pedig kijelentette, hogy Irán nem tud annyi rakétát indítani, hogy azokat az Egyesült Államok és szövetségeik ne tudják lelőni.

Brad Cooper admirális keddi közlése szerint az amerikai erők közel kétezer célpontot támadtak több mint kétezer lövedékkel, és több száz iráni ballisztikus rakétát, indítóállást és drónt semmisítettek meg. „Arra koncentrálunk, hogy kilőjünk mindent, amit kilőhetnek ránk.” Ehhez a 12 napos háború végén a nukleáris létesítményeket megsemmisítő B-2-es bombázókat is bevetették föld alá rejtett, megerősített rakétalétesítmények ellen. Az izraeli hadsereg pedig kedden azt közölte, hogy háromszáz rakétaindító-állást számoltak fel.

Csak légi támadásokkal azonban nehéz lesz teljesen megsemmisíteni az iráni rakétainfrastruktúrát – mondta a New York Timesnak Tom Karako. A Center for Strategic and International Studies rakétavédelmi projektjének igazgatója szerint a teljes sikerhez arra is szükség lehet, hogy amerikai és izraeli különleges alakulatokat küldjenek a helyszínre, ellenőrizni a bombázások sikerét. Trump a New York Postnak adott interjújában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy katonákat küldenek Iránba, de a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy „egyelőre nincs tervben” szárazföldi erők bevetése, noha az is egy lehetőség.

Az Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet gyorselemzése is megerősítette, hogy az amerikai és izraeli támadások hatékonyak lehettek, mert Irán egyre kevesebb ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre és az Egyesült Arab Emírségekre. Egyes elemzők szerint azonban Irán azért támad kevesebbet, hogy minél hosszabb ideig képes legyen rakétákat indítani, és így sok kis vágással próbálja kivéreztetni a megtámadott országok elfogókészleteit, maximalizálva a gazdasági károkat és folyamatos nyomás alatt tudja tartani a lakosokat.

A drónok tovább jelenthetnek veszélyt, mint a rakéták

Ehhez pedig drónokat is bevet az Öböl menti országok ellen, amik kevésbé védettek az ilyen támadásokkal szemben, mint Izrael. Drónokból Iránnak a rakétáknál jóval nagyobb, feltehetően sokezres készlete van, amiket nehezebb még Iránban, a földön megsemmisíteni, indításukhoz nincs szükség olyan állásokra, amiket Izrael és az Egyesült Államok könnyedén ki tud lőni. A drónok ugyan nem okoznak olyan nagy pusztítást, mint a ballisztikus rakéták, de különösen hatásosak lehetnek olajipari létesítmények elleni támadásra. A pár tízezer dollárba kerülő drónok lelövése a több millió dolláros elfogórakétákkal ráadásul nem gazdaságos.

Hegseth és Caine egy zárt ajtók mögött tartott kongresszusi tájékoztatón elismerték, hogy az iráni drónok nagyobb problémát jelentenek, mint amire számítottak – írta a CNN. Úgy tudni, arról beszéltek, hogy Irán több ezer drónt indított el, és bár többségüket le tudják lőni, de nem az összeset.

Az Irán ellen indított háború első négy napja alatt Irán nagyjából kétezer drónt indított az Öböl menti országok felé. Drón csapódott be a dubaji amerikai konzulátus melletti parkolóba, drónok találtak el hoteleket, repülőtereket és egy kikötőt az Egyesült Arab Emírségekben, valamint egy katari földgázlétesítményt és egy szaúdi olajfinomítót. Hat amerikai katona is dróntámadásban halt meg Kuvaitban. „A geostratégiai következményeket tekintve a drónok sokkal hatásosabbak, mint a rakéták, és az irániak hosszú ideig használhatják őket” – mondta a Wall Street Journalnek Michael Horowitz izraeli biztonsági elemző.