A Hezbollah csak árnyéka önmagának, de így is veszélyes lehet, ha elkezdi összehangolni támadásait Iránnal

Ostoba, felelőtlen: egy helyi libanoni üzletember így jellemezte azt az Izrael elleni támadást, amivel a Hezbollah belerángatta Libanont az az izraeli–iráni konfliktus legújabb epizódjába. Ez szombaton reggel amerikai és izraeli légicsapásokkal és Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vezetőjének megölésével indult, amire az iráni rezsim aztán Izrael és amerikai bázisok mellett az Öböl menti országok elleni rakéta- és dróncsapásokkal reagált.

Az első napokban a 2024-ben Izrael által jelentősen meggyengített Hezbollah, az Irán által felfegyverzett és támogatott síita terrorszervezet visszafogottan reagált, és izraeli részről is olyan üzenetek érkeztek, hogy ha nem szállnak be a konfliktusba, akkor nem fogják őket is támadni. Hétfő éjjel aztán a Hezbollah rakétákat lőtt ki Izrael felé, amely heves bombázással válaszolt. Izrael később bejelentette, hogy szárazföldi csapatokat is bevetnek a szervezet ellen Libanon déli részén.

A Hezbollah hivatalosan a szerintük hónapok óta tartó izraeli agresszióval indokolta a hadba lépésüket, a legtöbb elemző szerint azonban Hamenei ajatollah megölése lehet a kiváltó indok. A terrorszervezet/milícia/árnyékállam ezer szállal kötődik Iránhoz, amely nemcsak a legnagyobb szponzora és szövetségese, hanem ideológiai patrónusa is. A Hezbollah ugyanis az iszlám síita irányzatát követi, csakúgy mint Irán nagy része, az ajatollahra pedig sok hívő a legfelsőbb vallási autoritásként tekintett. Szerda este videón a Hezbollah vezetője, Naim Kasszem kijelentette, hogy a rakétatámadásaik újraindítása az elmúlt 15 hónap Libanonban végrehajtott izraeli csapásaira adott válasz, de a vallási vezetőjük célba vételéről is beszélt – ez pedig Hameneire vonatkozott.

Az elmúlt években a szervezet jelentős veszteségeket szenvedett el az Izraellel folytatott harcokban, így többen arra számítottak, hogy nem fognak beszállni Irán mellett. Különösen azért, mert a libanoni lakosság túlnyomó része nem szívesen menne háborúba egy külföldi ország vezetőjéért, egy ilyen húzással pedig a szervezet tovább rontaná az amúgy is hanyatló népszerűségét az országban.

Az, hogy mégis megtették, sokak szerint egyértelműen jelzi, hogy az iráni rezsim egzisztenciális veszélyben van. Kérdés, hogy mennyire tudja elvonni Izrael figyelmét az újabb front, és mennyire tudja érvényesíteni az akaratát az újonnan felállt libanoni kormány, amely kedd reggel törvénytelenné nyilvánította a Hezbollah katonai tevékenységeit.

Vonakodva szálltak be

Hétfő éjszaka érkeztek az első hírek, hogy rakétákat lőttek ki Libanon felől Izraelbe. Az első hullám olyan kevés rakétából állt, hogy az elején többen kételkedtek abban, hogy tényleg a Hezbollah követte el a támadást. Páran azt mondták, hogy a Libanonban működő többi iszlamista terrorszervezet egyike lőhetett, mások pedig arra gondoltak, egy függetlenedő, a felsőbb parancsoknak nem engedelmeskedő részleg akarta megkötni a szervezet kezét.

A Hezbollah később magára vállalta a támadást, amely nem okozott nagyobb kárt az izraeli infrastruktúrában. Az izraeli katonai vezetés légicsapásokkal reagált, nem sokkal később pedig bejelentették, hogy szárazföldi hadműveleteket is végrehajtanak a Hezbollah ellen Libanon területén. Egy nappal a rakéták kilövése előtt Izrael mozgósított 100 ezer tartalékost, ami szintén arra enged következtetni, hogy a földön is számítanak harcokra.

Az azonban nem világos, ezek milyen intenzitásúak lesznek. A támadások megindításakor Izrael azt mondta, minden opciót mérlegelnek, és egy teljes inváziót sem zárnak ki. Külön figyelmeztették Naim Kasszem Hezbollah-vezért, hogy a napjai meg vannak számlálva, majd bejelentették, hogy légicsapásokban megölték a szervezet hírszerzési fejét és az iráni Forradalmi Gárdának azt a parancsnokát, aki a Hezbollah felfegyverzéséért is felelős.

Vannak azonban olyanok, akik nem tartanak valószínűnek egy nagyobb szárazföldi inváziót, amíg az iráni helyzet nem csillapodik le. Az izraeli hadsereg (IDF) egyes tagjai például azt mondták, a Hezbollah magától szét fog esni az iráni támogatás nélkül. Mások viszont arra mutatnak rá, hogy most van arra lehetősége az izraelieknek, hogy egyszer és mindenkorra végezzenek a Libanonból jövő fenyegetéssel.

Szerda estig az IDF nem indított nagyméretű bevonulást de szerdáról csütörtökre éjjel a Hezbollah parancsnoki központjait is támadták Izraelből, közölte az izraeli hadsereg, és a hírek szerint felvettek új pozíciókat is Libanonon belül. A Hezbollah azt állította, küzdenek a behatoló erőkkel, miközben az izraeli légierő tovább bombázta Bejrútot és a Bekka-völgyet. A libanoni állami média szerint az újabb csapásokban további négy ember halt meg, amivel már 50 fölött lehet a halálos áldozatok száma. Azt nem tudni, közülük mennyien voltak a Hezbollahhoz köthető emberek, és mennyien civilek.

Egy Bejrútban találatot kapott hotel tulajdonosa a CNN-nek azt mondta, továbbra is a megrongálódott épület negyedik emeletén lévő lakásában marad a gyerekeivel. „Nem félek, nem fogok elmenni. Nem félek a Hezbollahtól, és nem félek Izraeltől sem. Ez a mi országunk, itt fogunk élni a gyerekeimmel, rendbehozzuk a hotelt, és megyünk tovább. A terroristáknak el kellene tűnniük ebből az országból.”

Izrael arra is felszólította az ország déli részén élőket, hogy menjenek a Litani folyótól északra lévő részre. Volt, aki 18 órás dugóról számolt be a CNN-nek. A libanoni egészségügyi minisztérium szerint az elmúlt napokban 83 847 ember hagyta el az otthonát.

Sokkal gyengébbek

Elemzői konszenzus, hogy az egykor félelmetes Hezbollah ma már árnyéka önmagának. A szervezet sokáig az iráni régiós stratégia fő pillére volt abban a klienshálózatban, amivel Jementől Libanonig iráni szövetségesek vették körbe Izraelt. Ezek a szervezetek sokszor a helyi állammal párhuzamosan működtek, kihasználva a régió országainak etnikai és vallási sokszínűségét, és az ebből fakadó szektariánus konfliktusokat. A Hezbollahot több tízezres rakétaarzenálja, évtizedes harci tapasztalata, jelentős politikai hátországa és elit harcosai messze kiemelték a többi proxy közül, és fontos szerepet játszottak abban, hogy Izrael ne merje megtámadni Iránt közvetlenül.

A Hamász 2023. október 7-i terrortámadása után a Hezbollah is beszállt az Izrael elleni háborúba, az ezt követő évben azonban nagyon súlyos veszteségeket szenvedett. Izrael végzett Haszán Naszrallahhal, a szervezet vezetőjével, lefejezte szinte a teljes a parancsnoki láncot, a csipogós hadművelettel pedig megtizedelte a tagságot. Egyes becslések szerint a hónapokon át tartó harcokban a Hezbollah rakétakészletének 80 százaléka is megsemmisült.

2024 őszén pedig a két fél tűzszünetet kötött, aminek egyik feltétele a dél-libanoni Litani folyón túli terület demilitarizációja volt. Izrael azzal vádolta meg a libanoni kormányt, hogy képtelen betartatni ezt a feltételt, és nem tudja megakadályozni, hogy a szervezet visszatérjen a területre. Izrael ennek megfelelően időnként légicsapásokat hajtott végre, a fűnyírónak keresztelt stratégia részeként.

A legtöbb szakértő szerint azóta valamennyire újra tudta magát építeni a Hezbollah, ám korántsem arra a szintre, ahol régebben volt. Egyrészt megszűnt az erős politikai hátországa, Libanon síita területei ugyanis komoly károkat szenvedtek az Izraellel vívott háborúban, a szervezet pedig a korábbiakkal ellentétben nem volt képes helyrehozni az infrastruktúrát. A bevételi források is jelentősen csökkentek, aminek a Bassár el-Aszad szíriai diktátor bukásával eltűnő captagonkereskedelem, illetve az iráni pénzcsap részleges elzárása volt az oka. Naszrallah és a parancsnoki lánc kiiktatásával még inkább Irán befolyása alá került a Hezbollah, amelyet egyesek szerint ma már szinte teljes egészében az iráni Forradalmi Gárda irányít.

A szervezet gyengesége volt az oka annak is, hogy többen arra számítottak, nem fognak beszállni Irán mellett a mostani háborúban. Azt ugyanis előre lehetett tudni, hogy a döntés népszerűtlen lesz Libanonban, ahol a többség nem kíván részt venni két másik ország közti konfliktusban. Elemzők azt tippelték, a Hezbollah akkor csatlakozhat, ha a szervezet valamelyik korábban megszabott vörös vonalát – például az ajatollah likvidálását – átlépik vagy az iráni rezsim túlélése lesz a tét.

De még így is sokan úgy gondolkodtak, hogy a szervezet jelenlegi legyengült állapotában egy ilyen döntés öngyilkossággal érne fel. Maha Yahja, a Carnegie Intézet bejrúti központjának igazgatója szerint a szervezet azzal a tudattal lőtte ki a rakétáit,

„hogy ezzel olyan háborút indít el, amelyet nem tud megnyerni, egy olyan ellenséggel szemben, amelyben nem tud kárt okozni”.

Az első hullámban tíznél is kevesebb rakétát lőttek át, amelyek közül csak egyet kellett leszednie az izraeli hadseregnek, a többi lakatlan területre csapódott. Ez felvetette annak a lehetőségét, hogy csak szimbolikus volt a támadás, amivel a szervezet meg akarta mutatni hűségét Irán felé, de nem akar megkockáztatni egy súlyosabb konfrontációt.

Mások óvatosabban fogalmaznak, és nem zárják ki, hogy a Hezbollah a további napokban ne jelenthetne komolyabb gondot. A libanoni határról ugyanis sokkal hamarabb érnek a rakéták Izraelbe, és ha tudnak koordinálni Iránnal, az jelentős gondot is okozhat az izraeli légvédelemnek. Ráadásul támadhatnak lakossági központokat és nagyvárosokat is.

Az izraeli hadseregből arról beszéltek a CNN-nek, hogy szerdán a Hezbollah és Irán végrehajtotta az első összehangolt támadást. Iránból egy rakétát indítottak, míg a Hezbollah ezzel párhuzamosan hat eszközt lőtt át Libanonból. A támadások miatt egyszerre szólaltak meg a légvédelmi szirénák Jeruzsálemben és Tel-Avivban. A támadásban sem sérült meg senki.

Az IDF szóvivője viszont szerdán este a Times of Israel szerint azt mondta, hogy nincs olyan hírszerzési információjuk, ami arra utal, hogy összehangolt támadásról lett volna szó. Azt mondta, annyi biztos, hogy többé-kevésbé egyszerre történtek az Iránból és Libanonból érkező támadások.

Dühös a hátország

A Hezbollah döntése a várakozásoknak megfelelően feldühítette a libanoni vezetést, amely szokatlanul gyorsan reagálva nekiment a szervezetnek. A nemrég felállt libanoni kormánynak a 2024-es tűzszüneti megállapodásban foglaltak szerint le kellett volna fegyvereznie a Hezbollahot, ezt azonban nem tették meg, nagyrészt azért, mert tartottak a belső konfliktusok fellángolásától az etnikailag és vallásilag megosztott országban.

Navaf Abdallah Szalám miniszterelnök aztán az Izrael elleni támadás másnapján bejelentette,

a háborúról és békéről szóló döntések kizárólag az állam hatáskörébe tartoznak, ennek megfelelően betiltják a Hezbollah katonai tevékenységét.

Hozzátette, nem fogják hagyni, hogy egy szervezet a kormány utasításai és a libanoni nép többsége ellen menjen. Később Joseph Aoun elnök megerősítette, hogy a kormány döntését be fogják tartatni, és erre utasította a libanoni hadsereget is. Az persze kérdés, hogy a nyílt konfrontációban eddig nem jeleskedő libanoni hadsereg képes lesz-e a direktíva végrehajtására.

A libanoni vezetés nem tiltotta be a Hezbollah politikai szárnyát, amely továbbra is tagja a kormánynak, és nem is nyilvánította őket terrorszervezetnek, mint ahogy azt sokan várták. A döntés azonban egy komoly lépés, amely megnyitja az utat a végső cél előtt, azaz, hogy Libanonban csak a libanoni államé legyen az erőszak monopóliuma.

Feltehetően azért lett bátrabb a libanoni kormány, mert a Hezbollah politikai hátországa is meggyengült. A szervezet évtizedeken keresztül azt állította, csak ők képviselik az ország egyharmadát adó síita lakosság érdekeit, az Izraellel vívott csaták pedig népszerűvé tették az ország nagy részében. Az elmúlt évek vereségei azonban láthatóan kikezdték a hírnevüket, a hétfői döntésük mentén pedig sok libanoniban felmerült a kérdés, nem Iránhoz köti-e őket inkább a hűség, mint Libanonhoz.

Bár megbízható közvélemény-kutatások nem állnak rendelkezésre, a kormány és a lakosság viselkedéséből gyanítható, hogy a többség nem szeretne egy újabb háborúban részt venni. Ennek az érzületnek ad hangot több helyi beszámoló is, ahol a milícia bázisának számító síiták is kritizálták a döntést. Egy nevét elhallgató nő a síiták által lakott dél-Bejrútból például azt mondta: „Két éve bombázza Izrael Libanont, és a Hezbollah egyszer sem válaszolt. Most pedig két napja lövik Iránt, és az egész országot felégetik értük. Nem érdekli őket Libanon”.