Trump alig említette Ukrajnát és Iránt minden idők leghosszabb évértékelő beszédében
„Hosszú beszéd lesz” – ígérte Donald Trump hétfőn, és ezt be is tartotta. Az amerikai elnök rekordnak számító 108 perces évértékelő beszédet tartott magyar idő szerint szerda hajnalban az amerikai kongresszusban, amiben a republikánus politikusok és stratégák megkönnyebbülésére nagyrészt tartotta magát az előre megírt beszédéhez, és külpolitika helyett a közelgő kongresszusi választásokra koncentrált, főleg az amerikai gazdaság állapotáról beszélt.
Iránt, ami ellen Trump támadást tervez az iszlám köztársaság atomprogramjának leállítására, csak majdnem másfél óra után említette meg, az ukrán háborút, aminek leállítását kampánya alatt megígérte, de még mindig zajlik, csak röviden, szinte kötelező jelleggel érintette, és egyáltalán nem beszélt az Egyesült Államok szövetségeseiről Európában, Ázsiában vagy a Közel-Keleten. Emellett egyetlenegyszer sem említette meg Kínát sem.
Pár perc Ukrajnának és Iránnak
Trump mindössze három percet szánt a beszédében Iránnak, közölve, hogy tárgyalnak velük, azt állítva, hogy Teherán megegyezésre törekszik, de „nem hallottuk azokat a szavakat, hogy »nem lesz soha atomfegyverünk«”. Trump az elmúlt hetekben nem sokat foglalkozott azzal, hogy megmagyarázza az amerikaiaknak és a világnak, hogy miért akar támadást indítani az iszlám köztársaság ellen, és hogy a tervezett bombázásokkal rezsimváltást akar-e elérni, vagy csak az iráni vezetéssel folytatott tárgyalásokhoz használja a katonai fenyegetést.
Az Egyesült Államok mostanra nagy haderőt vont össze Irán közelébe, ami már készen áll az ország elleni katonai csapásra. Trump a beszédében megismételte azt a Fehér Ház által hangoztatott kijelentést, hogy a diplomáciai megoldást preferálja. Irán hosszú ideje azt állítja, hogy nem akar atomfegyvert kifejleszteni, amit az iráni külügyminiszter kedden is megismételt. Trump az évértékelő beszédében azt állította, hogy Irán olyan ballisztikus rakétát fejleszt, amikkel „nemsokára el tudja érni az Egyesült Államokat”, de az amerikai hírszerző szervek szerint erre Teheránnak még legalább egy évtizedre lesz szüksége.
Trump, aki az elnökválasztási kampány alatt azt ígérte, hogy gyorsan, „24 óra alatt” el fogja érni elnökként az orosz–ukrán háború lezárását, a teljes orosz invázió negyedik évfordulóján szintén alig említette Ukrajnát. Trump egyes demokratákból nevetést kiváltva közölte, hogy első elnöki éve alatt nyolc háborút állított le, hozzátéve, hogy „keményen dolgozunk egy kilencedik háború lezárásán”, azt a túlzó kijelentést téve, hogy az orosz–ukrán háborúban havonta 25 ezer katona hal meg.
Emellett csak egy másik alkalommal említette Ukrajnát, amikor a NATO-ról beszélve megemlítette, hogy sikerült elérnie azt, hogy az európai országok az Egyesült Államoktól vásárolt fegyvereket küldjenek Kijevnek. „Mindent, amit Ukrajnának küldünk, a NATO-nak küldjük, és teljesen kifizetik” – közölte Trump.
A kongresszusi választásra készülnek
Az elnöksége alatt inkább a külpolitikára koncentráló Trumpot tanácsadói és republikánus stratégák már hónapok óta arra próbálják rávenni, hogy foglalkozzon többet az amerikai gazdaság helyzetével, ami az egyik legfontosabb kérdés az amerikaiak számára a novemberben tartandó kongresszusi választások előtt. A közvélemény-kutatások adatai szerint az amerikaiak pont két olyan kérdésben elégedetlenek Trump teljesítményével, ami korábban az erőssége volt: a gazdaság és a bevándorlás.
Az ABC News / Washington Post / Ipsos felmérése szerint az amerikaiak 65 százaléka elégedetlen azzal, ahogy Trump az inflációt kezeli, 64 százalék a vámpolitikájával elégedetlen, 57 százalék negatívan ítéli meg teljesítményét a gazdasággal kapcsolatban, és 58 százalék elégedetlen vele a bevándorlás kérdésében. Elnöki munkájával a közvélemény-kutatások adatai szerint az amerikaiak csak nagyjából 40 százaléka elégedett. A CNN felmérése szerint az amerikaiak 68 százaléka szerint nem fordít elég figyelmet az ország legfontosabb problémáira, és különösen a fiatalok, a latinók és a függetlenek körében zuhant a népszerűsége.
A főleg a gazdaság helyzetre koncentráló évértékelő beszédében Trump igyekezett különböző gazdasági mutatókkal bebizonyítani az amerikaiaknak, hogy minden rendben van, de kérdéses, hogy ez sikerrel jár-e. Joe Biden előző amerikai elnök szintén ezzel próbálkozott, amikor az amerikaiak az infláció miatt aggódtak, de a módszer nem működött.
Megvan a veszélye, hogy a választók úgy fogják értékelni, hogy Trump egyáltalán nem látja és érzi át, hogy milyen nehézségekkel küzdenek – mondta Matthew Bartlett republikánus stratéga a Wall Street Journalnek. Trump beszédében nem szerepelt „az átérzem a nehézségeiteket” – mondta a lapnak Wes Anderson republikánusoknak dolgozó közvélemény-kutató.
A bevándorlásellenes fellépésével kapcsolatban közölte, hogy „az amerikai történelem legerősebb határát” hozta létre elnöksége első éve alatt, valamint arra koncentrált, hogy olyan illegális bevándorlókat távolítanak el az országból, akik bűncselekményeket követettek el. A beszédre olyan embereket hívtak meg, akiknek családtagjai illegális bevándorlók áldozatai lettek.
Valójában a bevándorlók, köztük az illegálisak is, kevésbé követnek el bűncselekményeket, mint az amerikai állampolgárok. Ugyanakkor egyetlenegy alkalommal sem tett említést a Minneapolisban az idegenrendészeti akciók közben megölt két amerikai állampolgárról.
Trump közben megmutatta, mennyire ért a show-műsorokhoz. A beszéd alatt behívta a terembe az olimpiai aranyérmes amerikai férfi jégkorong-válogatottat, és bejelentette, hogy az Elnöki Szabadság-érdemrenddel tünteti ki a csapat kapusát. Az elnök meghívta a beszédre a Nemzeti Gárda egyik tagját, aki tavaly a fővárosban, járőrözés közben sebesült meg egy támadásban. A férfit a sebesült katonáknak adható Bíborszívvel lepte meg. Emellett a legmagasabb fokozatú amerikai kitüntetést, a Medal of Honort adta a Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogására indított katonai akcióban megsebesült helikopterpilótának.
Távol maradó és távozó demokraták
A demokraták nagyjából fele el sem ment meghallgatni az elnök beszédét, és többtucatnyian helyette inkább Washingtonban tartott ellenrendezvényeken jelentek meg. Al Green demokrata képviselőt, ahogy Trump egy évvel korábban elmondott kongresszusi beszéde alatt, most is kivezették a teremből, miután egy táblát tartott fel azzal a szöveggel, hogy „a fekete emberek nem majmok”. Ezzel arra a rasszista videóra utalt, amit az amerikai elnök osztott meg közösségi oldalán. Green közölte, hogy azért tartotta a táblát Trump elé, mert az elnöknek bocsánatot kellett volna kérnie a videó miatt, amiben Barack Obama volt elnököt és feleségét majomként ábrázolták. „Nem tűröm a rasszizmust” – mondta a fekete képviselő.
A beszéd közben több demokrata politikus is elkezdte elhagyni a termet. „Nem tudtam volna elviselni még egy percet” – mondta egyikük, Lauren Underwood képviselő. Szintén távozott a legszókimondóbb demokrata képviselőknek számító, progresszív Ilhan Omar és Rashida Tlaib is, akik a demokrata vezetés kérésével dacolva többször is bekiabálásokkal zavarták meg Trump beszédét, arra hívva fel a figyelmet, hogy Trump idegenrendészeti akciói alatt amerikai állampolgárokat öltek meg a szövetségi ügynökök, és az Epstein-iratokat emlegették. Egy demokrata képviselő egy ponton a Minneapolisban megölt Alex Pretti és Nicole Good fényképét tartotta fel.
A beszédre adott demokrata választ Abigail Spanberger, Virginia állam nemrég megválasztott kormányzója adta. A mérsékelt politikus, a CIA egykori ügynöke előzetest adott abból, hogy a demokraták milyen kampánnyal igyekeznek többségbe kerülni a képviselőházban és a szenátusban a novemberi kongresszusi választásokon. A kormányzó a gazdaság helyzetére és az idegenrendészet túl erőszakos fellépésére koncentrál rövid, alig több mint tíz percig tartó beszédében, amit a szokásoktól eltérően baráti közönség előtt mondott el.
Spanberger két olyan témával támadta az elnököt, amik egy éve még az erősségének számítottak, de mostanra már egyre inkább negatívan ítélik meg az amerikaiak. A kormányzó arra helyezte a hangsúlyt hogy az átlagos amerikaiaknak milyen nehézségekkel kell megküzdenie, miközben az elnök csak saját magát, családját és barátait tömi pénzzel „példátlan szintű korrupcióval”.
A Trump-kormányzat idegenrendészeti fellépését pedig úgy állította be, amivel semennyire sem teszi biztonságosabbá az országot, és az ICE fellépése csak félelmet szül, ahogy megfelelő kiképzés nélkül az utcákra küldött szövetségi ügynökök anyákat, kisgyerekeket és amerikai állampolgárokat tartóztatnak le, és „amerikai állampolgárokat ölnek meg az utcáinkon”.
