A józan ész most már nyomokban sem felfedezhető Brüsszelben,
„nagyon durva dolgok történtek”
– közölte az uniós külügyminiszterek csütörtöki ülésének szünetében Szijjártó Péter. Szerinte többen arról beszéltek, hogy az EU nem áll készen a békére. Nem részletezte, kire gondolt, mindenesetre ebből azt a következtetést vonta le, hogy „Brüsszel és a tagállamok jelentős része háborúzni akar”. Miközben Donald Trump óriási erőfeszítéseket tesz a békéért, ennek legnagyobb akadálya „Brüsszel, maga az Európai Unió” – jelentette ki a külügyekben egyhangúlag döntő EU-ról. A gondolatmenet végére oda jutott, hogy „a döntés Brüsszelben tehát megszületett, az Európai Unió a háborút választja a békével szemben”.
Trump vámháborúja és Grönland miatti, később visszavont fenyegetőzései után azt is durvának tartotta, hogy egyesek kihívásnak tartották az USA-t. „Az is megtörtént ma nyíltan és szégyentelenül, hogy más geopolitikai szereplőkhöz hasonlóan azzal a váddal illették az Egyesült Államokat, hogy célja a mi megosztásunk” – háborodott fel, miután az USA új nemzetbiztonsági stratégiája arról értekezett, hogy többek között Magyarországot leválasszák az EU-ról. Szijjártó naivnak tartotta, hogy az EU szerepe mellett az USA-nak „megosztást kelljen elérnie”.
Szijjártó szerint „kész tényként kezelik”, hogy Ukrajnának 1500 milliárd eurót „oda kell adni” a prosperitási tervvel. A külgazdasági és külügyminiszter arra a dokumentumra utalt, amelyet a legutóbbi EU-csúcson mutattak meg az állam- és kormányfőknek.
A Politico cikke szerint ez 800 milliárd dolláros tervről szólt, a pénz egy jelentős része magánforrásból, valamint olyan USA-beli és nemzetközi intézményektől jönne, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. A cikk alapján az látszik biztosnak, hogy legalább 100 milliárd euró lenne az EU része, ami a 2028-ban induló költségvetésből jönne (ez már benne van a büdzsé tavaly nyáron bejelentett tervezetében, de még nem állapodtak meg róla), így több mint 200 milliárd eurónyi fejlesztést tennének lehetővé. 700 milliárd dollárra a kormány szerint egy lábjegyzet utalt, erre a cikkben nem tértek ki.
Szijjártó szerint viszont még ezen felül is akarnak pénzt. Ilyen lenne az elmondása alapján, hogy az Európai Beruházási Bank is fordíthasson pénzt „Ukrajna felfegyverzésére” (korábban volt róla szó, hogy módosítsák a bank alapokmányát, így uniós hadiipari fejlesztésekre is adhasson kölcsön), és az ukrán energiarendszert támogató alapba is tegyenek több pénzt. Nem részletezte sem utóbbi okát, sem azt, hogy mekkora összegekről volt szó, csak hogy „röpködtek a százmillió és milliárd eurók”.
Szijjártó Brüsszel-Kijev tandemről beszélt, miközben a Politico cikke szerint a 800 milliárd dolláros terv része lenne a húszpontos tervnek, amellyel az USA vezetésével próbálnak békét kialkudni. A miniszter később jelezte: „mi teljes mértékben támogatjuk a béketárgyalásokat”.
Sokadszor felhozta, hogy nem járul hozzá az EU ukrán kiképzőmissziójának Ukrajnába helyezéséhez. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter videós bejelentkezését is a durva dolgok közé sorolta, amiért gratulált a minisztereknek az orosz földgáz uniós kormányok által (magyar és szlovák nemmel) pár napja elfogadott kivezetésének.
Szijjártó tájékoztatta a kollégáit, hogy „túlmegy minden határon”, amikor Szibiha korábban Orbán Viktor viselkedését Adolf Hitler csatlósához, Szálasi Ferencéhez hasonlította.
A kormány 17,4 milliárd eurós védelmi hiteltervéről már az utolsó fázisban vannak az egyeztetések, jelentette ki. (A SAFE-ből legfeljebb 16,2 milliárd euró jár Magyarországnak, a kormány ezt nagy kacskaringók után túligényelte. Az Európai Bizottság 19 igénylésből 16-ot jóváhagyott, de a magyart még nem, miközben felmerült, hogy a jogállamisági feltételek hogyan befolyásolják az elbírálást.) Szijjártó szerint nyomás van a kormányokon, hogy a pénzből Ukrajnának is adjanak (erre eleve van lehetőségük, de önkéntes alapon).
Az ülést levezető Kaja Kallas szerint arról volt szó, hogyan maradjanak egységesek a kihívások, például Atlanti-óceán térségében egy „alapvető irányváltás” közepette. „Ha megosztottak vagyunk, gyengék vagyunk, és amikor gyengék vagyunk, félrelöknek minket”, rajtunk múlik, kiállunk-e magunkért – mondta az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Az uniós kvázi-külügyminiszter úgy látta, Oroszország még mutatóba sem tesz erőfeszítést a béke felé. Háborús bűncselekményeket követ el, mint amilyen az energetikai infrastruktúra vagy nemrég egy vonat megtámadása.
„Oroszország kudarcot vall a csatatéren, ezért megpróbálja fegyvernek használni a telet. Az energia az új frontvonal.”
Az EU az eddigi legnagyobb téli vészhelyzeti csomagjával segít, benne vészhelyzeti felszereléssel, pénzzel és energiaszállításokkal, jelentette be.
Csütörtökön lépett életbe, hogy az EU pénzmosási listára vegye fel Oroszországot. Ez Kallas szerint lassítani és drágítani fogja a tranzakciókat orosz bankokkal. Egy olyan javaslat is az asztalon van, amellyel kitiltanák a schengeni övezetből, akik az orosz hadseregben harcoltak.
Cikkünket kiegészítettük Kallas sajtótájékoztatója alapján.
