Trianont és 1956-ot is felemlegették az ukrajnai béke kapcsán a Parlamentben

Az Európai Uniónak részt kell vennie a tárgyalásokon az új európai biztonsági architektúráról, ahol Oroszország nem megkerülhető, jelentette ki hétfőn Bóka János. Az EU-ügyi miniszter az Országgyűlési európai témákkal foglalkozó szakbizottságában igazoltnak látta, hogy a konfliktusnak nem lesz megoldása a csatatéren.

Szerinte teljesen új helyzetet teremt a határozat, amit múlt héten fogadott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Ugyanezt emlegette egy szombati levélben Orbán Viktor, amiben javasolta, hogy a soron következő uniós csúcson ne fogadjanak el következtetéseket Ukrajnáról.

1920-ban is béke született, de nem igazságos, jelezte Dudás Róbert. A jobbikos képviselő szerint mindenki békét akar, tárgyalóasztalhoz kell ülni minden érdekeltnek, de béke és béke közt van különbség, amit nekünk nem kell bemutatni.

Milyen béke lett volna, hogy 1956-ban Magyarország mindent adjon fel, vont egy másik párhuzamot Barkóczi Balázs DK-s képviselő. A béke teljesen világos álláspont: az agresszor vonuljon ki a megtámadott országból. Béke kell, de nem olyan, amit a támadó diktál.

„Ha jól értem”, az értelmezésükben „az igazságos béke az most háborút jelent” – válaszolta nekik Bóka. Kétféle véleményt látott: az egyik azonnal békét akar, de minden más, például a feltételekhez kötött befejezés a háború folytatását és az emberi életek további értelmetlen feláldozását helyezi előtérbe.

Uniós és európai országok egy csoportja Kanadával együtt tárgyal Ukrajnáról, legutóbb vasárnap találkoztak Londonban. Barkóczi úgy látta, a folyamattal megszületett a kétsebességes Európa, és mi a másodikban, a „páriákkal” vagyunk, így nem tudjuk alakítani Magyarország jövőjét. Pária-e többek között Belgium, Írország, Ausztria vagy a baltiak, sorolta a kimaradt (részben hagyományosan semleges) uniós tagállamokat a válaszában Bóka.

Egyre komolyabb vita alakul az uniós költségvetésnél

Bóka továbbra sem tudott érdemi haladásról beszámolni a részben befagyasztott, elérhetetlenné vált és naponta elcsorgó uniós forrásoknál, de jelezte: minden eszközt bevetnek, köztük a tárgyalást az Európai Bizottsággal. Az „Erasmus-ügyben”, azaz a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál egy megsemmisítési keresetet adtak be a decemberi értékelés ellen, amivel nem fogadták el elégségesnek a magyar kormány szabályváltoztatásait.

Bóka már a szakbizottság decemberi ülésén kijelentette, hogy az uniós pénzek miatt a kormány az egyhangú beleegyezést követelő, 2028-ban induló többéves költségvetésnél akar majd „reparálást”. További vitákat vetít előre, hogy hétfőn jelezte: a várhatóan nyáron megjelenő javaslat még erősebbé tenné a forrásoknál a feltételességet, de a mostani rendszer folytatását sem támogatja a kormány, nemhogy a kiterjesztését. A felzárkóztatási politikában szerinte kizárja a tagállami ellenőrzést, hogy az Európai Bizottság várhatóan a mostaninál kevésbé tagolná a költségvetést, „felszámolná” a felzárkóztatási politikát.

A „nyugati világ legnagyobb korrupciós botránya” az „Európai Uniót is érinti”, utalt a USAID-pénzekre. Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző szakbizottsága is szerződéseket kért be az Európai Bizottság által kiosztott uniós támogatásoktól (ezek nem érintik az amerikai segélyeket), Bóka már korábban közvetlen hozzáférést kért a miniszteri Tanácsnak, azóta érdeklődött a nyílt levélről is, amiben nagyjából száz civil szervezet az Európai Bizottságtól kért segítséget a USAID befagyasztása miatt.

A soros magyar elnökséget még a Szabad Európában is meglehetősen jónak nevezték

A miniszter emellett a miniszteri Tanács soros magyar elnökségéről beszélt. Lényegében elismételte, amit december elején, a féléves időszak végéhez közeledve elmondott ugyanebben a bizottságban, de hozzá tudott tenni több decemberi eredményt, mint a bolgár-román schengeni bővítést. A magyar elnökség sikeres volt, a munkáját mindenki elismerte, jelentette ki. Még a Szabad Európában is „meglehetősen jónak” nevezték, bár „érződik a fizikai fájdalom” mögötte. Az elnökség politikai és „karakteres” volt, hogy a változás lehetőségét megjelenítse, mert markáns a véleménye arról, milyen EU-t akar.

Már az elnökség utóéletéről is be tudott számolni. Nem látta biztatónak a jeleket a versenyképességi célok végrehajtásánál, az Európai Bizottság átfogó tervezete „az elvárásaink alatt marad”.

Barkóczi hangsúlyozta: a soros elnökség nem arra való, hogy az adott kormány a miniszterelnöke politikájához igazolást keressen, és a jogalkotási eredményeket hiányolta. Dudás köszönetet mondott a schengeni bővítésért, aminek a határon túli magyarok miatt is fontos szerepe van, de többek között kiemelte, hogy az elnökség alatt nem javult, hanem romlott a kapcsolat az uniós intézményekkel, a szándék sem látszott a javításra. Bóka leginkább az Európai Parlament együttműködési szándékára panaszkodott, de ez szerinte a testület korábbi, Magyarországról szóló állásfoglalásai miatt nem volt meglepő.