Az iskolai bombariadók nyomában: egész Európát célba vették, pánikkeltés és tesztelés lehet a cél
2025. január 31. – 06:29

- Egy tavaly tavasz óta tartó összehangolt művelet része az a tömeges iskolai bombariadó-sorozat, aminek a hulláma januárban Magyarországot is elérte.
- A tavalyi és idei célpontok többsége NATO-tagállam, egy-egy kipécézett ország többször is célponttá válhat.
- A művelet célja a pánikkeltésen és a zavarkeltésen túl az adott ország államigazgatási rendszerének tesztelése lehet.
- Az iszlamista fenyegetés csak fedősztori.
- Állami szereplő állhat a háttérben és hibrid hadviselés zajlik.
- A műveletekben orosz és ukrán nyomok is kimutathatók, de erős indítékai csak Moszkvának vannak.
Január 23-a emlékezetes dátum lesz Magyarországon. Nem történt tömegszerencsétlenség, sem természeti katasztrófa, sem egy egész országot megrázó erőszakos bűncselekmény, mégis sokak életét felforgatta, hogy iskolákból országszerte evakuáltak diákokat egy tömeges bombariadó miatt. A rendőrség adatai szerint egy nap alatt 292 oktatási intézmény kapott fenyegető emailt, közvetve pedig sok ezer ember napját írhatta át a bombariadó.
Az iskolák kiürítése és átkutatása után meg kellett oldani a diákok elhelyezését. Állami, önkormányzati intézmények vállaltak pluszfeladatokat, szülők rohantak el a munkahelyükről, és így pótolni kellett a kiesett munkaerőt is. De egyetlen iskolában sem találtak bombát, a fenyegetés vaklárma volt.
A politikai szereplők a maguk érdekeinek megfelelően kommentálták az eseményeket. Egyes ellenzékiek az államot és a kormányt ekézték, míg a kormánypárti sajtó elsősorban a migráció és az iszlamista fenyegetés narratíváját erősítette, hogy így érzékeltesse, milyen veszélyek leselkednek Európára.
Jóllehet a korábbi hírek még arról szóltak, hogy ez a típusú fenyegetés elsősorban a kelet-közép-európai régiót érinti (Magyarországon kívül Bulgáriát, Szlovákiát, Csehországot emlegették), a lapunk által összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy ennél súlyosabb a helyzet. A Telex nyílt forrásokból végzett kutatása alapján egyértelmű:
az elkövetők a teljes kontinenst célba vették, a művelet már hosszú hónapok óta gőzerővel megy, és egyelőre semmi nem utal arra, hogy leállnának vele.
A pánik- és zavarkeltésre alkalmas, összehangoltnak tűnő művelet – a nyári szünet időszakát leszámítva – tavaly tavasz óta töretlenül zajlik iskolák és más intézmények ellen szerte Európában. Az iskolákon kívül leggyakrabban bíróságokat, ügyészségeket, bevásárlóközpontokat vesznek célba. A művelet egyik mellékhatásaként megjelennek olyan követők, akik lemásolják a módszert vagy kedvet kapnak egy hasonló fenyegetőzéshez – utóbbiak az amatőrök.
Az iskolai bombafenyegetésekben vannak közös pontok:
- néhány kivételtől eltekintve az elkövetők profik;
- a levelek tartalma egytől egyig valótlan, csak látszólag van szó dzsihadista akcióról;
- bombákat egyik helyszínen sem helyeztek el; ettől függetlenül
- mindegyik akciót komolyan veszik a hatóságok.
Bárki tervezte is el ezt a műveletet, tudta, hogy ha iskolákat fenyegetnek, akkor az állami szerveknek mindenképpen lépniük kell. Akkor is, ha a levelek alapján a biztonsági szakemberek komolytalannak tartják a fenyegetést. Éppen ezért ez a művelet akkor is kártékony, ha nem követel emberi áldozatot: az államnak pénzbe kerül, humán erőforrást köt le, és mivel családokat érint, széles körre, egy-egy akciónál tízezrek életére lehet közvetlenül hatással.
Kutakodásunk alapján bizonyosnak tűnik, hogy egy tesztidőszakot leszámítva a magyarországi tömeges bombariadó egy olyan műveletnek a sokadik állomása volt, amit 2024 tavaszán indítottak el – jóllehet efféle vagy ehhez hasonló támadások egyes európai államokat már 2022-ben és 2023-ban is sújtottak.
Tavaly március 5-én a szlovákiai Pozsonyban a rendőrség több általános és középiskolát evakuált egy fenyegető email miatt. Sajtóbeszámolók szerint a levél arról szólt, hogy több iskolában és teherautóban bombát helyeztek el. Bárki fogalmazta is meg ezt, úgy állította be, mint egy dzsihadista fenyegetést, „Allah ellenségeit” emlegetve. Az email emlékeztetett a 2016-os nizzai terrortámadásra is, amikor egy férfi teherautóval hajtott a tömegbe, 86 embert megölve, és több mint 400 másikat megsebesítve. Az emailt nyelvtanilag ugyan helyesen, de szokatlan mondatszerkezetekkel fogalmazták meg.
Kutatásunk szerint a 2024 tavasza óta tartó műveletben a kelet-európai és a balti államok mellett Spanyolország, Franciaország, Németország, Ausztria, Ciprus és Görögország is a célpontok között volt. Összegyűjtöttük valamennyi, nyilvánosságra került esetet. Ezeket vizsgálva látható, hogy egyes fenyegetési hullámok rövid időn belül több országot érintettek, ezek – Ciprus és Ausztria kivételével – NATO-tagállamok. Íme több példa a tavalyi sűrűbb időszakokról, zárójelben a fenyegetés napja olvasható az adott hónapban:
- Március és április eleje: Szlovákia (5.), Belgium (8.), Franciaország (20–27.), Bulgária (28. – április 2.)
- Május: Szlovákia (7.), Ciprus (17.), Franciaország (23.), Görögország (29.)
- Október: Ausztria (1. és 6.), Görögország (17.), Lengyelország (21.)
- November vége és december: Németország (25.), Ausztria (27.), Lengyelország (11. és 13.), Spanyolország (18.)
Elemzésünkből az is kiderül, hogy néhány országot többször is célba vettek az elkövetők: a legkirívóbb Franciaország és Lengyelország mellett Ausztriát, Bulgáriát, Görögországot és Lengyelországot is.
Nem lehet kizárni azt, hogy Magyarországon sem a januári támadás volt az első. Kisebb volumenben ugyan, de már tavaly májusban is történt hasonló eset, akkor legalább hét iskola volt érintett. Arról a Magyar Hang számolt be, a rendőrség a hírt megerősítette, és bár néhány sajtótermék szemlézte, az esetnek nem lett különösebb visszhangja. De nem tudjuk, hogy ugyanaz az elkövetői kör állt-e a májusi és a januári eset mögött.

A támadások mintázatát elemezve és a fenti példákat látva mindenesetre egyáltalán nem lehet kizárni, hogy Magyarországon is újra megtörténhet az, amivel január 23-án szembesültünk, mivel az ismétlődések az európai mintázatból jól nyomon követhetők.
Az első francia hullám lefejezős videókkal
Bár az első felvonás tavaly március elején Szlovákiát érintette, de abban az időszakban a legnagyobb támadást francia oktatási intézmények ellen követték el. Márciusban több francia iskolát, főként gimnáziumokat ért terrorfenyegetés. Március 20-án legalább negyven francia iskola diákjai kaptak fenyegető üzeneteket az Espaces Numériques de Travail (ENT) nevű oktatási platformon keresztül. Az üzenetek szerzői az Iszlám Állam nevében léptek fel, és robbantásokat helyeztek kilátásba másnapra. A fenyegetésről kiderült, hogy az valótlan és feltehetőleg semmi köze hozzá az Iszlám Államnak.
Egy nappal később az Île-de-France régióban ötven iskola kapott hasonló fenyegetéseket. Ezekhez lefejezésekről szóló videókat is mellékeltek. Hat nappal később több párizsi gimnázium és általános iskola is kapott olyan üzeneteket, amelyekben azt írták, hogy bombák vannak az épületekben. A helyszínek biztosítására tűzszerész csapatokat vezényeltek ki, de nem találtak egyetlen robbanószerkezetet sem.
A fenyegetések hatására a francia oktatási minisztérium – a biztonság megerősítésére hivatkozva – a tavaszi szünetig felfüggesztette az ENT-platformok üzenetküldő funkcióját. A nyomozás során több gyanúsítottat is letartóztattak, köztük egy 17 éves fiút, akit az egyik hamis riasztás elkövetésével gyanúsítanak. Utóbbinak azért lehet jelentősége, mert mint az látható, bárki is áll a támadások mögött, nyilván számol azzal, hogy adott esetben követőkre talál, akik másolják a módszert. Csakhogy az amatőrök jó esetben lebuknak, míg az állami háttérrel dolgozó profik nem. Azt, hogy az iskolákat ért tömeges fenyegetések nagy része mögött profi elkövetői kör áll, éppen az bizonyítja, hogy az a kevés elkövető, akit egyáltalán sikerül fülön csípni, általában fiatal iskolás vagy egyszerű csínytevő.
A franciaországi bombafenyegető emailek feladóinak pontos emailcímeit a hatóságok nem hozták nyilvánosságra. Az viszont kiderült, hogy csak márciusban több mint 150 oktatási intézményt vettek célba. A franciák annyiban tapasztaltak voltak, hogy 2023-ban már elérte őket egy kibertámadási hullám, de akkor inkább repülőtereket, múzeumokat fenyegettek.
Nem mellékes, hogy egy évvel a francia iskolai bombariadós hullám előtt, 2023. március 28. és 30. között Bulgáriában, azon belül is Szófiában, Plevnában, Szlivenben, Várnában és Burgaszban több tucat iskolát és egyetemet fenyegettek meg bombatámadással. A fenyegetések emailben és telefonon érkeztek, az épületeket ki kellett üríteni.
Az első bolgár eset azért is érdemel figyelmet, mert az elkövetők mindössze néhány nappal a parlamenti választások előtt léptek akcióba.
Az első bolgár bombafenyegetéshez használt emailcímeket Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban regisztrálták. Ennek ellenére a bolgár hatóságok azt gyanították, hogy olyan hibrid hadviseléssel állnak szemben, amely valamilyen formában Oroszországgal hozható kapcsolatba. A hibrid hadviselés során nyílt, rejtett katonai, félkatonai, sőt, akár nem katonai eszközöket, illetve eljárásokat alkalmaz az agresszor. A bombafenyegetés azért is jó módszer a károkozásra, mert olcsó kivitelezni.
Mindenesetre ez a bolgár fenyegetés volt az első alkalom, amikor a vizsgálatok során az orosz szál hivatalosan és nyilvánosan is felmerült, noha ekkor még bőven a 2024 tavaszán beindult és azóta is zajló nagyszabású európai hullámok előtt jártunk.
A második francia hullám
A tavaly márciusi francia támadásokat április 16-án újabb követte, akkor öt mulhouse-i és riedisheimi középiskola kapott hamis bombariadót. Majd május 23-án további iskolákat kellett evakuálni, utcákat zártak le Franciaországban. Áprilisban Dániában is volt egy iskolai bombariadó, de az csak egy iskolát érintett, és le is tartóztattak az ügyben egy fiatalt, így a dániai esetet érdemes különválasztani.
A második francia hullám után május 7-én újra Szlovákiát vették célba és alaposan megszórták: a májusi akcióban összesen 995 bombafenyegetést regisztráltak a hatóságok. Ezeken kívül 110 bankot és 40 elektronikai üzletet ért bombafenyegetésről is tudomást szerzett a rendőrség, amely ekkor már terrorcselekmény miatt nyomozott.
Tíz nappal később, május 17-én Ciprusra és Szerbiára csaptak le. Az orosz szál ekkoriban újra megjelent, mivel a ciprusi fenyegetésekről időközben kiderült, hogy az emailek egy orosz doménről érkeztek. Szerbiában 78 általános és 37 középiskolába érkezett bombafenyegetés, az érintett helyszíneket evakuálták. A szerb fenyegetés pszichológiai hatását erősítette, hogy az ország közvéleményét pár nappal korábban egy iskolai lövöldözés sokkolta.
Május 29-én a támadók Görögországot vették célba, a biztonsági szolgálatok legalább 200 bejelentést regisztráltak. A levélíró megint az Iszlám Állam nevében járt el, de a görög hatóságok ebben az esetben is találtak orosz nyomot. A fenyegetést ugyanis egy orosz webmail-szolgáltatón keresztül küldték, az emailfiókot egy amerikai VPN-szolgáltatón keresztül nyitották meg. A görög nyomozók szerint az elkövetők célja a pánikkeltés volt.
A baltiak nem pánikoltak
A görög eset után hosszú szünet következett, merthogy nyárra bezártak az iskolák. Ám amint szeptemberben újraindult az oktatás, a művelet is folytatódott Európában. Ezúttal a balti államokat, Lettországot és Litvániát vették célba. Lettország összes körzetében bombafenyegető emailek érkeztek az iskolákhoz.
A baltiak egészen másképp álltak a fenyegetőzésekhez, mint a többi európai ország. Az iskoláknak azt tanácsolták, hogy ne hagyják abba a tanítást és inkább csak konzultáljanak az illetékes hatóságokkal ahelyett, hogy riasztanák őket. A rendőrség azt is kérte, hogy az iskolák kerüljék el a „szükségtelen evakuálást”, és csak akkor értesítsék a hatóságokat, ha ténylegesen gyanús tárgyat találnak.
Az, hogy a baltiak másképp álltak hozzá a fenyegetéshez, érthető. 2023 őszén ugyanis Litvániát, Lettországot és Észtországot már elérte egy kibertámadási hullám. A lett rendőrség a bombafenyegetéseket alacsony kockázatú fenyegetéseknek minősítette, de felismerte, hogy a támadások célja a félelemkeltés és a közintézmények zavartalan működésének akadályozása volt.
A balti államokban a biztonsági szolgálatok egyértelműen egy ellenséges állam műveletének tekintették a fenyegetéseket, amelyeknek szerintük a pánikkeltés a célja. Ugyanakkor a litván hatóságok is úgy értékelték, hogy koordinált támadásokról van szó. Jóllehet nem hangzott el, hogy a támadás mögött az oroszokat sejtenék, de a balti államok számára egyértelműen Oroszország jelenti az ellenséges államot.
A letteket és a litvánokat ért fenyegetésekkel szinte egy időben a bombariadókkal csehországi és – immár sokadszorra – szlovákiai iskolákat vettek célba. Csehországban szeptember 3-án 600 általános iskolát fenyegettek meg bombával, másnap további 400 iskolát, köztük középiskolákat. A két fenyegetést nem ugyanarról az emailcímről küldték ugyan, de a rendőrség szerint a fiókok közötti kapcsolat bizonyítható.
A cseh titkosszolgálat szerint Oroszország állt a bombafenyegetések mögött. „A kibertérben zajló műveletek az országunkban lévő entitások elleni közvetlen támadásokkal is összefüggenek, […] például szeptemberben a robbanóanyagok elhelyezéséről szóló fenyegető emailek, amelyekkel több csehországi és szlovákiai iskolát is célba vettek, amelyek mögött szintén jól látható orosz nyomok vannak”, nyilatkozta később Michal Koudelka, a cseh titkosszolgálat vezetője. „A gonosz egyfajta globalizációjának vagyunk tanúi, ahol a gonosz tengelyének országai – Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea – támogatják, kiegészítik és segítik egymást céljaik elérésében. Olyan jelenségnek vagyunk tehát tanúi, amely nagyon komoly és veszélyes” – fogalmazott Koudelka.
Időközben Bosznia-Hercegovinában, azon belül Szarajevóban is megugrott a bombariadók száma: a repülőtér, középiskolák, bevásárlóközpontok kaptak fenyegető üzeneteket.
Október elején Ausztria következett. Igaz, akkor még nem iskolákat, hanem a linzi és a klagenfurti főpályaudvart kellett evakuálni bombariadó miatt, a levélben az „Allah Akbar” is szerepelt. Azonban október 6-án már egy linzi iskolát kellett kiüríteni hasonló okból. Október 17-én pedig ismét Görögország került célkeresztbe. Akkor kórházat, bíróságot és metróállomást fenyegettek meg, mindegyiket evakuálni kellett.
Októberben, novemberben és decemberben Lengyelország is sorra került, több hullámban. Október 21-én több wrocławi és alsó-sziléziai ügyészséget és iskolát fenyegettek meg, majd november 4-én állami és magánoktatási intézményeket. Csak Varsóban többtucatnyi iskola kapott fenyegető emailt.
Az év végéhez közeledve nem csak európai esetre bukkantunk. Az FBI november 25-én kiadott egy közleményt, miszerint több amerikai államban szavazóhelyiségeket fenyegettek meg bombariadóval. A fals fenyegetéseket ezúttal is orosz emailcímről küldték.
Ugyanezen a napon Németország is megtapasztalhatta azt, amit addigra már több európai állam. Összesen hét német szövetségi állam oktatási intézményei kaptak fenyegetést. Az érintett városok között volt Hannover, Erfurt és Lipcse, valamint a Bréma melletti Stuhr település. A fenyegetések miatt egyes helyeken (például Stuhrban) az oktatást felfüggesztették, míg másutt (például Erfurtban és Hannoverben) a hatóságok nem találták megalapozottnak a fenyegetéseket, így a tanítás zavartalanul folytatódott. A német nyomozók is arra jutottak, hogy ez egy összehangolt akció.
Két nappal később megint Ausztria került célkeresztbe, több oktatási intézmény kapott fenyegetést Bécsben is.
Decemberben aztán ismét a lengyeleket vették célba. December 11-én és 13-án is fenyegettek meg lengyel iskolákat, köztük középiskolákat és felsőfokú intézményeket is. Az intézmények ekkor már eltérően reagáltak a fenyegetésre: volt, ahol evakuálták a diákokat, máshol – a balti és néhány német példához hasonlóan – fittyet hánytak a veszélyre.
December 17-én újra osztrák iskolákat fenyegettek, majd egy nappal később az addig kimaradt Spanyolország lett a szenvedő fél: az ország fél tucat tartományában kaptak különféle magániskolák fenyegető üzeneteket. A spanyol rendőrség közleményt adott ki, amelyben „nyugalomra intette a lakosságot”, és az eseteket „országos szintű rosszindulatú emailkampánynak” nevezte. Ezúttal sem volt kérdés, hogy az érintett intézmények egy koordinált művelet áldozatai.
2025-ben sem állt le a művelet. Először Franciaországot vették újra célba, január 13-án több francia iskolát evakuáltak. Ezután megint Bulgária következett, ahol 2023 tavaszán már jártak. Rá egy napra, január 23-án Magyarország került sorra, rá négy napra Szlovénia, és ezután csak két napot kellett várni arra, hogy újra Szlovákiát támadják.
Az orosz sajtóban a bolgár fenyegetéssel egyidőben és a magyarországi bombafenyegetések előtt egy nappal keverték gyanúba Ukrajnát: január 22-én jelent meg az az orosz sajtóhír, miszerint ukrán csalók 7–10 dollárért vásárolni kezdték orosz iskolások fiókjait, majd ezeket hamis bombafenyegetéseket tartalmazó üzenetek küldésére használták fel. Az orosz sajtóértesülés szerint a bűnözők ezt a módszert azután kezdték el alkalmazni, hogy az orosz mobilszolgáltatók kötelezővé tették a SIM-kártyák tulajdonosainak azonosítását.
A Balkánon két évvel korábban söpört végig egy hullám
Nincs kizárva, hogy az elkövetők a tömeges iskolai bombariadóknál használt módszert 2021 és 2022 környékén tesztelhették, mégpedig a Balkánon: Koszovóban, Szerbiában, majd 2022 decemberében Horvátországban.
Az orosz szál a balkáni hullámnál is felsejlett, még ha a későbbiektől eltérő kontextusban is. A hamis bombafenyegetések hulláma Szerbiában 2022. március 11-én kezdődött. Akkor az Air Serbia Moszkvába tartó járatai kaptak fenyegetéseket. Ekkor már csak ezek a légi járatok közlekedtek Oroszországba Európából. A következő három hétben több tucat hamis bombariadót jelentettek Moszkvába tartó vagy onnan érkező járatokon.
Az év áprilisában hamis bombariadókat küldtek több belgrádi és niši bevásárlóközpont emailcímére. Még abban a hónapban 23 középiskola kapott csoportos emaileket bombariadókkal. Május 11-én két diákotthont fenyegettek meg Belgrádban, pár nappal később Belgrádban 97 általános iskolát és néhány középiskolát, valamint egyes bevásárlóközpontokat és hidakat.
Ezekben az esetekben a szerb belügyminisztérium az Europol és az Interpol segítségével svéd, litván, svájci, orosz és magyar állami szervektől, valamint a Google cégtől is kért adatokat – ám arról nincs információ, hogy az adatkérések sikeresek voltak-e. Az, hogy magyar hatóságoktól is adatokat kértek be, egyúttal azt is jelenti, hogy az elkövetők esetleg magyarországi digitális infrastruktúrát is használhattak a művelet végrehajtásakor.
Ana Brnabić szerb kormányfő az incidensekről akkor azt mondta, hogy a bombák szerbiai elhelyezéséről szóló hírek külső nyomásgyakorlásnak minősülnek. Brnabić azt állította, hogy azért Szerbia kapta ezeket a fenyegetéseket, mert a szerbek nem vezettek be szankciókat Oroszországgal szemben a háború kitörése után. Ez az értelmezés tehát teljesen szembemegy a későbbi véleményekkel. Ha ugyanis Brnabić véleményét fogadjuk el valósnak, akkor a szerbiai fenyegetéseket egy Oroszországgal szemben álló szereplőnek kell(ene) tulajdonítani.
Montenegró is hamis bombariadókkal szembesült 2022 tavaszán. Április végén néhány iskolát és önkormányzati épületet evakuáltak névtelen bombariadókra válaszul. Több mint negyven iskola zárta be kapuit a fővárosban, Podgoricában és az egész országban.
Minden út Moszkvába vezet?
Az már a tavalyi esetekből is nyilvánvaló, hogy bár iszlamistának tűnnek a fenyegetőzések, valójában nem dzsihadisták állnak a háttérben.
Ha valóban dzsihadisták lennének az elkövetők, akkor az érintett európai biztonsági szolgálatok a közel-keleti partnerszervezetek, például Izrael segítségével ezt már felfejtették volna, vagy az érintett iszlamista szervezetek magukra vállalták volna az akciókat. Ebből következik, hogy a dzsihadista szöveget csak fedősztorinak használják az elkövetők.

A professzionalista végrehajtás miatt elméletileg nem lehetne azt sem kizárni, hogy valamelyik hekkercsoport vagy szervezett bűnözői kör akciójáról van szó. Ennek azonban ellentmond, hogy egy ennyire összehangolt művelet semmilyen anyagi haszonszerzéssel nem kecsegtet. Nincs benne pénz, mint egy zsarolásos akcióban, így indítékot is nehéz lenne találni. Indiában például 2024 decemberében 40 iskolát evakuáltak egy bombafenyegetés miatt, de ott a fenyegetők pénzt akartak. És amikor nemrég a magyar Védelmi Beszerzési Ügynökséget érte hekkertámadás, akkor is a haszonszerzés volt az elkövetők célja. Ezért a legvalószínűbb, hogy a bombás fenyegetések mögött egy ellenérdekelt állami szereplő áll, még akkor is, ha a munkát esetleg kiszervezték egy vagy több külső, nem állami szereplőnek, hekkereknek.
Miért lenne ez jó Ukrajnának?
Ahogy más megtámadott államoknál, úgy magyarországi eseteknél is bebizonyosodott, hogy ukrán IP-címen keresztül orosz emailszolgáltatóhoz vezetnek a technikai nyomok – de ez még nem bizonyítja az orosz vagy akár az ukrán állam érintettségét. Ám érdemes megnézni, hogy a két ország közül melyiknek áll inkább érdekében egy ilyen, a többségében NATO- és EU-tagállamokat gyengíteni akaró művelet.
Ukrajna indítéka lehetne, hogy az egyértelmű orosz nyomok alapján Oroszországra terelődjön a gyanú és a közvélemény Moszkvát okolja a kellemetlenségekért. Ez a teória azonban elég gyenge lábon áll: az orosz érintettségről szóló kommentárok ugyanis legfeljebb csak a hírfogyasztók egy szűk kisebbségéhez jutnak el, az emberekben akarva-akaratlanul is a dzsihadista fenyegetés képe rögzül, főleg ha egyes sajtótermékek kritikátlanul át is veszik az iszlamista veszélyről szóló narratívákat.
Másrészt Ukrajnának nem érdeke, hogy a vele szövetséges európai államok államigazgatásait terhelje. Ezen felül az ukránok nagyon sokat veszítenének, ha bebizonyosodna, hogy bármi közük van ezekhez az akciókhoz.
Nem úgy az oroszok, akikről tudható, hogy rendszeresen alkalmazzák a hibrid hadviselést Európával szemben. Az Oroszországból érkező hibrid támadások az elmúlt egy-két évben, tehát éppen a bombariadós művelet kezdetének időszakában, meredeken emelkedtek: 2024-ben 44 esetről számoltak be, míg 2023-ban csak 13-at dokumentáltak. A támadások között volt egy varsói bevásárlóközpont felgyújtása, egy orosz dezertőr meggyilkolása és választási manipuláció Romániában. Az orosz beavatkozások földrajzi kiterjedése is növekszik: már nemcsak Skandináviát és a Baltikumot érintik, hanem Franciaországot és Németországot is. A bombariadós művelet tökéletesen illeszkedne ebbe a stratégiába.
Miért lenne ez jó Oroszországnak?
Oroszország esetében szinte vég nélkül lehetne sorolni az okokat, amiért életszerű az érintettség. Moszkvának érdeke az EU destabilizációja, a lakosság megfélemlítése, a pánikkeltés, a zavarkeltés, hiszen ha nem is úgy, mint Ukrajnával, de Oroszország háborúban áll Európával.
Ukrajnával ellentétben Oroszországnak érdekében áll az európai biztonsági szervek leterhelése, főleg a 2022 februárjában kirobbant orosz–ukrán háború után. 2022-ben az európai titkosszolgálatok jelentős erőket mozgósítottak az orosz fenyegetettséggel szemben, merthogy az valós: rendszeresek a kibertámadások, példának elég felhozni a magyar külügyet ért orosz hekkertámadást.
A bombariadós fenyegetések utáni vizsgálatok garantáltan leterhelik az adott ország elhárítását, mert nincs az a hatóság, ami egyszerűen csak szemet hunyhatna felette. Miközben kevés az esélye annak, hogy a műveletek végére tudnak járni, mindez jókora erőforrásokat von el egy rendszertől. Amíg a szolgálatok a bombariadóval fenyegetők után kutakodnak, kevesebb energiájuk és emberük marad más, szintén fontos ügyekre.
Az is az orosz szálat erősíti, hogy a 2024 tavaszán beindult műveletet a jelek szerint a Balkánon tesztelték évekkel korábban, még azelőtt, hogy az Oroszországgal kevésbé baráti balti államokat elérte volna az első nagyobb, 2023-as hullám. A balkáni térségben különösen jó pozícióik vannak az oroszoknak. Márpedig az ilyen jellegű titkosszolgálati aktív intézkedéseket tesztelni szokták, lehetőleg ideálisabb, biztonságosabb, mégis idegen környezetben. Mindez nem teória, hiszen a hidegháborúban a KGB is tesztelte az ilyen típusú aktív intézkedéseket, a modus operandi pedig azóta sem változott.
A bőrünkön tapasztaljuk, milyen a hibrid hadviselés
Az iskolákat ért bombafenyegetések az embereket, a családokat közvetlenül érintik, ennyiben mások, mint az olyan, az államigazgatást érő hekkertámadások, amelyekről a közvélemény amúgy sem értesül, mert az eseteket általában titokban tartják – hívta fel a figyelmet Katrein Ferenc egykori kémelhárító a Telexnek. Ezért ezek hatékonyak, legalábbis annyiban mindenképp, hogy pánikot, félelmet tudnak kelteni és rengeteg ember válik személyesen is érintetté.
De Katrein szerint legalább ennyire fontos lehet, hogy bármelyik állam áll is a háttérben, ezzel a módszerrel hatékonyan tudja tesztelni, miképpen reagálnak a célpontok egy ilyen eseményre. A reakciókból pedig értékes információkat lehet kapni. Egy ilyen művelet során kiderül például, milyen a döntéshozói mechanizmus, kik a főbb döntéshozók, mennyire gyorsan tudnak reagálni a szervek, milyen humán és technikai erőforrásaik vannak. Ezek mind-mind olyan információk, amelyek stresszhelyzetben láthatóvá válnak.