Kínai dróninvázió, szándékosan lebombázott civilek – így vált terroristából hős leleplezővé a neten a cybertruckos robbantó

Január elsején dupla incidens rázta meg Amerikát: New Orleansben egy férfi pick-upjával előbb belegázolt a Bourbon Streeten ünneplő tömegbe, majd tüzet nyitott a pánikba esett menekülőkre, 15 embert megölt és 35-öt megsebesített. Nem sokkal később 2800 kilométerrel nyugatabbra, Las Vegasban, a helyi Trump Hotel bejárata előtt felrobbant, majd kiégett egy Tesla Cybertruck. Az autóban ülő ember meghalt, az autó környezetében heten is megsérültek.

Eleinte felmerült, hogy lehet-e kapcsolat a két elkövető között, de aztán a cybertruckos robbantó megítélésében egyes körökben fordulatot hozott, amikor nyilvánosságra került, mi motiválta az akcióját. Kínai antigravitációs drónokról és egy afganisztáni bombázás állítása szerint eltitkolt részleteiről szóló kiáltványa népi hőssé tette az ilyesmire fogékonyak körében.

Kísérteties párhuzamok

A hatóságok egy ideig keresték a kapcsolatot a két eset között, és nem ok nélkül:

• mind a New Orleans-i elkövető, mind a Cybertruckot felrobbantó (a detonáció előtt öngyilkosságot elkövető) férfi korábban a hadseregben szolgált;
• sőt, mindketten állomásoztak egy darabig a különleges erők támaszpontján az észak-karolinai Fort Braggben, és mindketten szolgáltak Afganisztánban;
• és ha mindez nem lenne eléggé gyanús, a merényletekhez felhasznált autókat ugyanattól az autókölcsönző cégtől bérelték.

Azonban pár nap alatt kiderült, hogy csak véletlen egybeesésekről van szó. Míg eleinte a hatóságok sem tudták megmondani, hogy találkozhatott-e a két férfi Fort Braggben vagy Afganisztánban, később közölték, hogy a földrajzi közelség ellenére sosem szolgáltak együtt. De ami ennél fontosabb: nagyon eltérő motivációk hajtották őket.

A New Orleans-i mészárlás – amelynek hátteréről részletesen itt írtunk – egy olyan férfi terrorakciója volt, aki az Iszlám Állam követőjévé vált, és a dzsihadista gázolásos merényletek forgatókönyvét adaptálta. Matthew Livelsbergernek viszont nem volt célja az emberéletek kioltása, nem Donald Trumpot vagy Elon Muskot akarta fenyegetni, épp ellenkezőleg, a hamarosan hivatalba lépő elnököt és a lassan önálló globális politikai entitássá emelkedő milliárdost akarta megszólítani. A 37 éves Las Vegas-i önmerénylőtől nagyon távol állt az iszlamizmus, de jobboldali nézetei ellenére nem illenek rá a jobboldali radikalizáció rengeteg tömeggyilkos profiljából ismert sémái sem.

A 37 éves Livelsberger egy igazi veterán volt, aki a különleges erők tagjaként 2005 óta három afganisztáni bevetés mellett a Kongói Köztársaságban, Tádzsikisztánban, Ukrajnában, Grúziában és Németországban is teljesített szolgálatot, jellemzően technikai hírszerzői beosztásokban. A robbantás idején eltávozáson volt németországi bázisáról.

Afganisztáni tolmácsa állítása alapján Livelsberger Ohio államban gyűjtést szervezett afgán gyerekeknek; felhívásában ígéretet tett arra, hogy személyesen osztja szét az ajándékokat. „Nem tudjuk elérni az Afganisztánban nélkülöző több százezer gyerek mindegyikét, de ez nem lehet indok arra, hogy ne is próbáljuk segíteni” – írta akkor.

Livelsberger csaknem húszéves pályafutása alatt csak főtörzsőrmesteri rangig jutott el, de a hadsereg számos kitüntetéssel ismerte el érdemeit – egyebek mellett tűzharcban tanúsított bátorságát. Azonban az FBI nyomozása megállapította, hogy sok más veteránhoz hasonlóan Livelsberger is PTSD-vel (poszttraumásstressz-szindrómával) és „más problémákkal” küzdött. A veteránügyekkel foglalkozó tárca adatai alapján a katonák hét százalékánál jelentkeznek életük valamelyik szakaszában pszichés problémák, azonban társaik véleményétől tartva sokan nem fordulnak szakemberhez. Livelsberger sem fordult, holott környezetének többször is panaszkodott fájdalmai és kimerültsége miatt.

Annak ellenére, hogy egyik volt barátnője intelligens és jóindulatú férfiként jellemezte, magánélete sem volt éppen stabil: 2018-ban részben politikai nézetkülönbségek miatt vált el első feleségétől, második feleségétől pedig hat nappal az öngyilkossága előtt költözött el, mivel „eltérő elképzeléseik voltak a hűségről”.

Livelsberger holttestére teljesen elszenesedve bukkantak rá a Cybertruck belsejében, de halálát nem a robbanás vagy a tűz okozta, hanem az, hogy fejbe lőtte magát. Az utastérben meg is találták a pisztolyát, egy másik – közelebbről nem azonosított – lőfegyvert, tűzijátékkellékeket, iratait, hitelkártyáját, telefonját és egy okosórát.

Telefonja és fiókjai feltörésével igazolták az időközben nyilvánosságra került kiáltványának és tettét magyarázó búcsúlevelének hitelességét is. Utóbbiból kiderült, hogy a férfi egyszerre féltette az Egyesült Államokat az egyenlőtlenségektől – különösen a „felső egy százalék” uralmától – és a progresszív eszméktől, melyektől szerinte úgy lehetne megszabadulni, ha az USA kiaknázná a benne rejlő „erőt és férfiasságot”.

Annak ellenére, hogy ehhez a törekvéshez szükségesnek érezte a hadseregben és az államapparátusban dolgozó demokrata pártiak eltávolítását, Livelsberger a szélsőjobboldali tömeggyilkosokkal ellentétben nem ünnepelte az erőszakot, bizalmát inkább – az egész életében a felső egy százalékba tartozó és az elit érdekeit képviselő – Donald Trump, Elon Musk és Robert F. Kennedy vezetésébe helyezte.

Antigravitációs drónok lebegnek Amerika felett

Livelsberger a tettével – amelyről előre leszögezte, hogy nem egy minél több ember életét kioltani akaró terrortámadás, hanem „ébresztő” – saját állítólagos leleplezéseire akarta felhívni a figyelmet, amelyeket egy kiáltvány formájában küldött el egy leszerelt katonai hírszerző ismerősének, Samuel Shoemate-nek, akit arra kért, hogy csak 2025. január 1-je után hozza nyilvánosságra. Shoemate ezt január 3-án meg is tette, méghozzá a milliós követőtáborral bíró katonai podcaster, Shawn Ryan műsorában, majd továbbította a levelet az FBI-nak. Sokan kritizálták, hogy egy nagy közönséggel bíró influenszer miért dolgozik egy terrorizmusgyanús ügy főszereplőjének keze alá, de Ryan szerint a levelet annak „fontos állításai” miatt kellett megismertetni a nyilvánossággal.

Livelsberger egyik fő állítása az volt, hogy az ősszel az Egyesült Államok keleti parti katonai bázisai és települései közelében észlelt drónok – amelyek valóságos tömeghisztériát váltottak ki – „a valaha volt legsúlyosabb nemzetbiztonsági fenyegetést jelentik”. A járművek ugyanis szerinte kínai tengeralattjárókról útnak indított eszközök, amelyek ráadásul antigravitációs technológiával működnek.

A relativitáselmélet alapján működő hajtóművek az ötvenes évek óta izgatják a tudósok és sci-fi írók képzeletét, de ígéretes elméleti leírásokon túl jelenlegi ismereteink szerint eddig még nem sikerült működőképes antigravitációs hajtóművet létrehozni. Livelsberger szerint azonban az Egyesült Államok és Kína is birtokában van ilyen tudásnak, utóbbi pedig már évek óta antigravitációs meghajtású drónokat küld a keleti partra. Ezek

szerinte lényegében végtelen bombaterhet képesek hordozni, és akár a Fehér Ház felett is simán leparkolhatnak. Sakk-matt.

A drónok az erődemonstráción túl szerinte ugyanúgy az elektronikus hírszerzés és a titkos kommunikáció eszközeiként is szolgálják Kínát, mint a 2023-ban Dél-Karolina állam partjainál lelőtt kémballon – ilyenből egyébként Livelsberger szerint egyszerre többtucatnyi tartózkodik az amerikai légtérben vagy annak peremén.

A férfi másik állítása nincs összefüggésben az amerikai közvéleményt lázba hozó drónrejtéllyel: egy 2019-es, az afganisztáni Nimruz tartományban végrehajtott amerikai légitámadásról állítja azt, hogy az USA szándékosan bombázott le civileket. Livelsberger szerint ő maga is részt vett 125 épület célmegjelölésében, amelyek közül 65-öt le is bombáztak, és „több száz” ártatlan embert gyilkoltak meg.

A nimruzi bombázás egyébként valóban megtörtént, sőt egy ENSZ-vizsgálat is megállapította, hogy a 2019. május 5-i támadásnak nemcsak az állítólag célba vett tálib droglaborok, hanem 39 civil is áldozatául esett. Az Egyesült Államok állította, hogy a bevetés során nem szegtek meg szabályokat, Livelsberger szerint viszont a parancsnokságon még akkor is folytatták a támadást, amikor világossá vált, hogy a célpontok többsége civil.

Terroristából online hős

A rövid kiáltvány erejét nem csak az adja, hogy új elmélettel gazdagítja az amerikai hatóságok által egyébként sem kielégítően tisztázott, ráadásul tömeghisztériával, politikai haszonleséssel és egyszerű bolygóészlelésekkel tarkított drónrejtélyt. Több más okból is nagy visszhangot váltott ki:

• Livelsberger szavait sokak szemében személye hitelesítette, mivel a hadseregben ő maga is foglalkozott drónokkal, ráadásul a különleges erők alkalmazásában, ahol állítása szerint titkos információkhoz is hozzáfért. Sőt, a hitelességet sokak szemében megalapozza maga az öngyilkosság ténye is.
• A kiáltványról a nyilvánosság elsőként nem a hatóságok vagy a média közvetítésével és kommentálásával, hanem egy informális katonai-biztonságpolitikai podcaston keresztül értesülhetett, ami meghatározta terjedését és közönségét is.
• Az öngyilkosság szűkebb és tágabb környezete, azaz a Tesla Cybertruck és a Trump Hotel erőteljes szimbolizmusa is megragadta az emberek fantáziáját.
• Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tömeges drónészlelés jelenségére az amerikai hatóságok sem adtak megnyugtató magyarázatot, sőt csak növelték a zavart – mondjuk, ahogy azt írtuk is, sok drónként azonosított objektum valójában repülő vagy égitest volt.
• A férfi kiáltványában – bevett konteós fordulattal – azt állította, hogy az amerikai hatóságok megfigyelik, üldözik. Mondjuk, következő tagmondatával már igazolta is a hatóságok érdeklődését, hiszen leírta, „tudják, hogy egy nagy VBIED-ben ülök és fel vagyok fegyverezve. Nem próbálok rejtőzködni, és a telefonomat is magamnál tartom, és biztos, hogy megpróbálnak bemérni.” (A VBIED az öngyilkos merénylők által a célba vezetett autóbombát jelölő mozaikszó.)
• Közben azonban egyáltalán nem említette azt, hogy öngyilkos akarna lenni, inkább csak amiatt aggódott, hogy az FBI vagy a belbiztonsági minisztérium nem fogja átengedni a mexikói határon. Öngyilkossági szándékának az is ellentmond, hogy pár nappal korábban oldott hangvételű, a Cybertruck zenével szinkronizált fényjátékának örvendező videóüzeneteket osztott meg egy volt barátnőjével. Ezek az előzmények önmagukban nem cáfolják azt, hogy öngyilkosság történt – kiáltványában utal is arra, hogy az amerikaiak csak „a látványosságból és erőszakból értenek” – de a konteós gondolkodásra hangolt közönségnek ez az ellentmondás is azt igazolja, hogy „Livelsberger tudott valamit, és el akarták hallgattatni”.

Nem csoda, ha egy, az amerikai elittel szemben mélyen bizalmatlan, a konteós gondolkodás iránt fogékony közönség körében Livelsberger öngyilkossága és „leleplezései” virálissá váltak. A férfi az ő szemükben terroristagyanús személyből mártírfigurává vált, és egyre többen állították párhuzamba a szintén online népi hőssé vált Luigi Mangione-val, a UnitedHealthcare amerikai egészségbiztosító vezetőjének meggyilkolásával gyanúsított férfival.

Kettejük között nem csak a motivációk és az erőszak választása miatt lehet párhuzamot vonni, ugyanis mindketten megmutatták, milyen új fenyegetést jelent a technológia. Mangione a gyilkosságot egy online rendelhető alkatrészekből házilag mindenféle szakértelem nélkül összeszerelhető fegyverrel követte el; Livelsberger pedig elsőként használta a ChatGPT-t arra, hogy pontos instrukciókat kapjon egy robbanószerkezet összeszerelésére és működtetésére, vagy legalábbis elsőként hasznosította a gyakorlatban is ezt a tudást.

A nyomozás szerint ugyanis a férfi a mesterséges intelligencia segítségével szerezte be és rakta össze a robbanóanyagokat, és az MI árulta el neki, hogyan tudja elérni azt, hogy az a lövedék, amelyet a fejébe repít, egyben működésbe hozza a kocsiban felhalmozott robbanóeszközöket is – méghozzá úgy, hogy azok ne csak égjenek, hanem valóban robbanjanak is.