Kallas: Ez az első magyar vétóm, de garantálhatom, hogy nem az utolsó

Az Európai Unió Szíriába küldött delegációvezetője már Damaszkuszban van és több találkozót is tartott, közölte hétfőn Kaja Kallas. Aznap először ültek össze a vezetésével a tagállami külügyminiszterek, köztük Szijjártó Péter Brüsszelben.

A találkozó után a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő közölte: a céljuk, hogy felvegyék a kapcsolatot az új szíriai vezetéssel. A hétvégén az arab országokkal, Törökországgal és az Egyesült Államokkal olyan alapelvek elvárásában állapodtak meg, mint a mindenkit befogadó kormányzat, a kisebbségek és a női jogok tiszteletben tartása. A vallásszabadsághoz is tartaniuk kellene magukat, fontos, hogy ne induljon be a bosszúállás és a polgárháború. Szerinte mindenki stabilitást szeretne, hogy a menekültek visszatérhessenek.

Az átmenetet a szíreknek kell vezetniük, de minden szíriait képviselnie kell, a szélsőségeseknek, Oroszországnak és Iránnak viszont „nincs helye Szíria jövőjében”. Az EU továbbra is a legnagyobb humanitárius segélynyújtó, légihíddal támogatja a szíreket. El kell kerülni a talán korábban elkövetett hibákat, hogy légüres teret hagyjanak ott, mint például Afganisztánban, jelen kell lenniük és segíteniük kell az újjáépítésnél. Egyelőre azon kezdtek el dolgozni, hogy az új vezetés tetteihez igazítsák a szankciós politikájukat, a cselekedetei alapján teszik meg a következő lépéseket, mondta arról, megszüntethetik-e a szíriai büntetőintézkedéseket. A Szíriai Felszabadítási Bizottság (Hajat Tahrir as-Sám – HTS) szerinte egyelőre a jó dolgokat mondja, de nem győzött meg mindenkit.

A szír elnök bukása mutatja, hogy Oroszország gyenge, jelentette ki. A hétfőn elfogadott (magyar elnökséggel véglegesített) szankciós csomagnál hangsúlyozta, hogy először büntet kínai cégeket, amik a dróngyártásban segítettek. Az intézkedés szerinte azt üzeni: nem szíthat valaki egy háborút Európában úgy, hogy megússza.

„Putyin nem áll meg, hacsak nem állítják meg”, de a videón bekapcsolt ukrán külügyminiszter is elismerte, hogy nehéz helyzetben vannak. Kallas szerint „meg kell adnunk, amire a háború megnyeréséhez szükségük van”.

Az uniós kvázi-külügyminiszter kezdeményezte, hogy üljön össze a társulási tanács Izraellel, amit a miniszterek támogattak. (Nem tette hozzá, de a december 1-én hivatalba lépett főképviselő elődje, Josep Borrell épp a politikai párbeszéd megszakítását szerette volna.) Hamarosan a palesztinokkal is magas szinten találkoznak, ígérte.

Grúziában nem jó irányba haladnak a dolgok, ezért lefokozták a politikai kapcsolatokat és megállították az uniós támogatásokat a kormánynak, jelentette ki az országról, ahová Orbán Viktor egyből ellátogatott az október végi választások után. Kallas Szijjártóhoz hasonlóan arról beszélt, hogy a grúzoknak kell a saját jövőjükről dönteniük. Hétfőn egyelőre csak a diplomáciai és szolgálati útlevelek vízummentességéről egyeztettek, de sokaknál megvan az akarat, hogy többet tegyenek. A szankciókhoz a 27 miniszter egyhangú döntése kell, „egyelőre nem tartunk ott”.

A magyar külügyminiszter azt mondta, rendőrségi vezetőket akartak szankciós listára tenni, de ezt a szlovák kollégájával közösen megvétózta.

„Ez az első magyar vétóm, de garantálhatom, hogy nem az utolsó”

– válaszolta Kallas az erről szóló kérdésre. Derűlátó maradt, eddig is intenzíven dolgozott magyar kollégákkal és a jövőben is így szeretne tenni. (Volt észt miniszterelnökként többek között Orbán Viktorral együtt vett részt EU-csúcsokon.) Különböző megoldásokat kell javasolni, és már az első külügyminiszteri ülésen is sokat értek el, bár nem száz százalékot, ezen dolgozniuk kell, jelentette ki.

Címlapkép: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió