Libanon konfliktus sújtotta övezetében az egészségügyi alapellátó központok közel fele bezárt Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője szerint – írja a CNN. A konfliktusövezetekben lévő 207 központból 100 már bezárt – közölte Ghebreyesus szombaton az X-en. Öt kórház is bezárt, miután a támadások miatt szerkezeti károk keletkeztek az épületekben.
„Véget kell vetni az egészségügyi dolgozók és létesítmények elleni támadásoknak, amelyek közel 100 halálos áldozatot követeltek. A sérültek száma egyre nő. Az egészségügyi rendszer a korlátozott kapacitás miatt nehezen tud megbirkózni a problémákkal” – mondta a WHO főigazgatója.
Kovács Pál
Két rakétát lőttek ki az izraeli Ashkelonra, a támadást a Gázai övezet északi részéről indították szombaton – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) jelenése alapján a The Times of Israel. A két rakéta nyílt területre csapódott be, sérültekről nem érkezett jelentés.
Libanonból több tucat rakétát lőttek ki, Észak-Izraelben egész nap folyamatosan szóltak a légvédelmi szirénák. Az IDF szerint 10 perc alatt mintegy 30 rakétát azonosítottak, amelyek Libanonból érkeztek, közül néhányat elfogtak, mások pedig Felső-Galilea térségében csapódtak be.
Az IDF szerint, helyi idő szerint 15 óráig a Hezbollah mintegy 40 rakétát lőtt ki Észak-Izraelre. Azóta legalább 52 további rakétát azonosítottak, így a rakéták száma 100 körül lehet mostanra. Izrael ma ünnepli a Jom Kipurt – a zsidó naptár legszentebb napját – írja a SkyNews.
Az Európai Unió kilenc déli országának vezetője támogatásáról biztosítja a libanoni fegyveres erőket, hogy visszaszerezzék az ország déli területe feletti ellenőrzést, remélve, hogy béke lesz az Izrael és a Hezbollah közötti harcok sújtotta térségben – írja a Times of Israel.
Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Málta, Ciprus, Szlovénia, Portugália és Horvátország vezetői közös nyilatkozatban közölték, hogy továbbra is támogatják "Libanont és népét, köztük a libanoni fegyveres erőket, amelyeknek döntő fontosságú stabilizáló szerepet kell játszaniuk.
A közleményben aggasztónak nevezték a közel-keleti helyzetet, és aggodalmukat fejezték ki az Izrael és a Hezbollah közötti katonai konfrontáció eszkalálódása miatt.
Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a libanoni fegyveres erők visszatérése Dél-Libanonba és a libanoni szuverenitás helyreállítása „alapvető fontosságú a béke és a stabilitás szempontjából”.
Macron nem részletezi, hogy ez a támogatás milyen formában történne, de azt mondja, hogy egy október 24-i, a francia fővárosban tartandó konferencia célja a Libanonba irányuló segélyszállítmányok megsokszorozása lesz, mivel humanitárius válság fenyeget, miközben segít az ország katonai és belső biztonsági erőinek megerősítésében.
A konferenciát megelőzően Macron és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a G7-ek védelmi minisztereinek találkozóján is megvizsgálják, hogyan lehetne segíteni a libanoni hadsereget a déli részekbe való bevonulásban.
Dél-Libanonban a libanoni fegyveres erőkkel párhuzamosan létező terrorszervezet/milícia/árnyékállam Hezbollah erőddé építette ki libanoni határövezetet, és főként erről a részről támadtak az elmúlt egy évben rendszeresen rakétákkal és drónokkal Izraelt. Az izraeli hadsereg légicsapásokkal válaszolt, az alacsony intenzitású konfliktus után néhány hete Izrael fokozta a Bejrútot is elérő légicsapások számát, és szárazföldi műveletet is indított.
A kitűzött cél, hogy az Izraeli határnál lévő településeken élők visszatérhessenek otthonaikba, amiket a Hezbollah tavaly október 8-án megindult rakétatámadásai után kellett elhagyniuk. Izrael prioritása a határ menti „terrorista infrastruktúra” felszámolása Libanonban, ami azt takarja, hogy az IDF utászai a határövezetben szisztematikusan megsemmisítik a tüzelőállásokat, beomlasztják az alagutakat, hogy így nehezítsék meg a Hezbollah esetleges visszatérését.
Az Izraeli Védelmi Erők szerint egy Libanonból indított drón, vagy annak törmelékei találhattak el egy épületet Herzlia városában – írja a Times of Israel.
A katonaság elmondása szerint a eredetileg két drón indult, amiket attól a pillanattól kezdve követtek nyomon, hogy átlépték a határt. A vadászgépeknek sikerült kilőni az egyiket, a másikat viszont nem.
Az IDF nem közölte, hogy a herziliai épületet drón vagy elfogók repeszei találták-e el, de azt állítja, hogy az esetet vizsgálják. A közösségi oldalakon közzétett felvételeken egy drón látható a város épületei felett.
Az IDF azt is hozzátette, hogy egy Libanonból Galilea középső részére kilőtt rakétát sikerült elfogniuk. Sérülésekről vagy károkról nem érkezett jelentés.
A CNN forrásai szerint az iráni kormány „rendkívül ideges”, és sürgős diplomáciai erőfeszítésekbe fogott, hogy felmérje, segítenének-e a környező országok megvédeni Teheránt egy esetleges izraeli csapás során. Emellett azt is vizsgálják, hogy vajon csökkenthetik-e Izrael válaszlépésének mértékét, amit az október 1-jén végrehajtott iráni rakétatámadásra adnának.
Az ügyet ismerő források szerint Irán aggódni kezdett, miután az általuk támogatott Hezbollah jelentősen meggyengült az izraeli támadásokban. Az is fokozza az aggodalmaikat, hogy nem biztos, hogy az Egyesült Államok meg tudja győzni Izraelt, hogy ne mérjen válaszcsapásokat az iráni nukleáris és olajipari létesítményekre.
Az Egyesült Államok konzultált Izraellel arról, hogy milyen választ tervez Irán október 1-jei támadására, és amerikai tisztviselők világossá tették, hogy nem akarják, hogy Izrael iráni nukleáris létesítményeket vagy olajmezőket vegyen célba. Az izraeli kormány azonban már más alkalmakkor is elmulasztott konzultálni a Fehér Házzal – például a robbanó csipogós akciónál. A CNN szerint az USA Jeruzsálemre gyakorolt befolyása némileg csökkenni látszik.
Az Egyesült Államok Öböl menti szövetségesei, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Katar szintén aggodalmukat fejezték ki az USA felé az iráni olajlétesítmények elleni esetleges támadás miatt, amely negatív gazdasági és környezeti hatásokat okozhatna az egész régióra nézve – mondta egy arab diplomata a CNN-nek.
Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű jótékonysági szervezet elmondása szerint több ezer ember rekedt abban a dzsabáliai menekülttáborban a Gázai övezet északi részén, aminél péntek este izraeli csapások voltak. Az izraeli hadsereg szerint pénteken több tucat fegyverest ölt meg Dzsabáliában.
„Senkit sem engednek be vagy ki. Azokat akik megpróbálják (elhagyni a tábort), lelövik” – írta az MSF projektkoordinátora, Sarah Vuylsteke az X-en. A posztjuk szerint az MSF öt munkatársa rekedt Dzsabáliában.
Az Al-Yemen Al-Saeed Kórházban maradtunk, de ezt is rakétázták. Körülbelül 20 embert öltek meg. Nem tudom, mit tegyek; bármelyik pillanatban meghalhatunk. Az emberek éheznek. Félek maradni, és félek elmenni is” – idézte az MSF egyik sofőrjének szavait Vuylsteke.
(Guardian)
Legalább 30 embert öltek meg izraeli csapások a pénteki nap folyamán a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabália városra és az ott elhelyezkedő menekülttáborra – közölte a gázai polgári védelmi ügynökség.
Izrael a múlt héten indított offenzívát Észak-Gázában, amelynek célja a Hamász átcsoportosításának megakadályozása.
Az ügynökség szóvivője, Mahmud Bassal szerint helyi idő szerint este háromnegyed 10 körül csapott le az IDF a menekülttábornál. Legalább 12-en meghaltak, köztük nők és gyerekek, 14-en pedig eltűntek, valószínűleg a romok alatt rekedtek. A táborból származó halálos áldozatok számát nem lehet függetlenül ellenőrizni, mivel Izrael nem engedi be a külföldi újságírókat.
Az incidenst megelőzően Ahmad al-Kahlut – az ügynökség észak-gázai igazgatója – azt mondta, hogy 18 ember halt meg több csapásban, köztük a táborban lévő nyolc iskolát ért találatokban, amelyek a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek menedékhelyéül szolgáltak.
A Bassal és Kahlut által közölt adatok alapján egy napon belül összesen legalább 110-en sérültek meg.
Az izraeli hadsereg szerint pénteken több tucat fegyverest ölt meg Dzsabáliában. A Guardian szerint a megbízhatónak ítélt hírügynökségek fotóin viszont sok gyermek is látható a halottak között.
(Guardian)
Joe Biden amerikai elnök arra kéri Izraelt, hogy hagyja abba az ENSZ békefenntartóira való lövöldözést – írja a BBC.
Az elnök azután szólalt fel, hogy két ilyen incidens is történt Izrael libanoni hadműveletei során 48 órán belül. Csütörtökön az Unfil két indonéz katonája megsérült miután egy izraeli tank rálőtt a megfigyelőtornyukra, ők pedig leestek onnan.
Pénteken az Izraeli Védelmi Erők (IDF) állítása szerint fenyegetést észlelt az Unifil bázisa körül, és ezért nyitottak az ENSZ állásairól 50 méterre – ami miatt ismét megsérült két békefenntartó. Az izraeli hadsereg közölte, hogy az esetet a legmagasabb szinten fogják kivizsgálni.
Franciaország, Olaszország és Spanyolország vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elítélték Izrael cselekedeteit. Srí Lanka külügyminisztériuma szintén elítélte az IDF két katonáját megsebesítő támadást.
Az ENSZ békefenntartó részlegének vezetője szerint okkal feltételezhető, hogy az ENSZ dél-libanoni állásaira lövöldöztek, bár nem nevezett felelősséget az incidensekért. Jean-Pierre Lacroix szerint egy megfigyelőtornyukban tűz ütött ki, valószínűleg rálőttek az állásra. Az Unifil szerint az izraeli katonai járművek korlátokat döntöttek ki az ENSZ másik telephelyén Labbounehben, közelebb az izraeli határhoz.
