Orbán francia szövetségese fiktív alkalmazottak miatt áll bíróság elé, az elnökválasztáson való indulástól is eltilthatják
2024. szeptember 30. – 09:33
Hétfőn kezdődik Marine Pen és pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) 26 tagja elleni per; a vád szerint a párt tisztségviselői és alkalmazottai visszaéltek az Európai Parlament képviselői munkára utalt támogatásaival, az uniós pénzek egy részét az akkor még Nemzeti Frontnak nevezett párt működésére költötték, sőt, valódi európai parlamenti munkát nem végző alkalmazottak után is vettek fel támogatást.
A párizsi ügyészség 2016-ban, egy előző évi EP-vizsgálat és az abból kiinduló nyomozást követően emelt vádat 11 egykori és jelenlegi képviselő, illetve 13 asszisztens ellen. A 96 éves Jean-Marie Le Pen egészségi állapota miatt nem került a vádlottak közé. A bírósági ítéletre november 27-én kerül sor.
Ha a bíró bűnösnek találja, Le Pent és több párttársát akár egymillió eurós pénzbüntetésre, 10 éves börtönre és öt év közügyektől való eltiltásra is ítélheti, de ilyen drákói büntetésre csekély az esély.
A vád szerint Marine Le Pen a párt egykori elnökeként és uniós törvényhozóként is bűnös az uniós párttámogatás felhasználásában. A vádlottak között szintén szereplő Thierry Legier például úgy kapott parlamenti asszisztensi fizetést 2005 és 2012 között, hogy közben valójában Marine Le Pen és édesapja, Jean-Marie Le Pen testőreként szolgált.
Az Európai Parlament – a tagállami törvényhozásokhoz hasonlóan – képviselőinek jelentős forrásokat biztosít arra, hogy asszisztenseket, tanácsadókat alkalmazzanak (ez az összeg 2024-ben már csaknem havi 30 ezer euróra rúg). Ezt a működési támogatást azonban tilos a képviselő pártjának tevékenységeire átfolyatni; még akkor is, ha számos kisebb párt működéséhez a gyakorlatban nagy segítséget jelentenek ezek a támogatások. Bevett gyakorlat, hogy a pártok fiatal, feltörekvő tagjait tanácsadói vagy asszisztensi állásokon keresztül fizetik ki. Az RN mostani elnöke, Jordan Barnella is így kezdte politikai pályafutását (ő egyébként nem szerepel a vádlottak között).
Elemzők szerint a tárgyalás lehetőséget ad Le Pennek arra, hogy a nyilvánosság előtt bizonyítsa ártatlanságát, és egyben az igazságszolgáltatás „elfogultságát”, azonban egy esetleges elmarasztaló ítélet értelemszerűen foltot ejthet a párt amúgy sem makulátlan imázsán. A párt illetékesei kategorikusan tagadják a vádakat, melyek szerintük abból fakadnak, hogy az EP és a francia nemzetgyűlés másként értelmezi az „asszisztens” fogalmát és szerepkörét.
Le Pen 2017-ben és 2022-en is az elnökválasztás második fordulójában kapott ki Emmanuel Macrontól, azonban valószínű, hogy 2027-ben is megméretteti magát. Az RN nyerte egyébként júniusban a francia EP-választásokat, ami miatt Macron elnök előrehozott parlamenti választásokat írt ki. Ennek június végén tartott első fordulójában is Le Penék győztek, de a második fordulóban az összefogásoknak-visszalépéseknek köszönhetően csak a harmadik helyre futottak be. Eközben az EP legnépesebb képviselői csapatát alkotó RN belépett a közép-európai kezdeményezésű, a Fideszt is magában foglaló jobboldali populista EP-frakcióba, a Patrióták Európáért-ba.
Le Pen ellen ugyancsak a párizsi ügyészség júliusban egy másik vizsgálatot is elindított a politikus 2022-es elnökválasztás kampányköltései miatt, melyek felvetik a sikkasztás, hamisítás, csalás és a választási kampányban részt vevő jelöltnek nyújtott kölcsön gyanúját. Marine Le Pen a magyar jobboldali politikához szorosan kötődő, részben Mészáros Lőrinc birtokolta MKB Banktól kapott anno négymilliárd forintnyi hitelt. Az orosz kapcsolatairól tavaly meghallgatást tartott a francia parlament, a gyanú szerint ugyanis a szélsőjobboldali politikus kampányát Orbán Viktor köre mellett több Putyin-közeli orosz oligarcha is támogatta.
