Kamala Harris: Épp belekezdtünk volna a kirakósozásba, amikor hívott Biden, hogy visszalép

Kamala Harris amerikai alelnök, a Demokrata Párt elnökjelöltje saját alelnökjelöltje, Tim Walz minnesotai kormányzó oldalán csütörtökön interjút adott a CNN-nek, melyet a hírtelevízió az aperitifként felszolgált előzetes részletek után magyar idő szerint péntek hajnalban sugárzott teljes terjedelmében. Az interjút a politikusok kampánykörútja során vették fel a Georgia állambeli Savannah-ban.

Egy elnökjelölttel készült nagyinterjú alig több mint két hónappal a választás előtt alapból fontos eseménynek számít, a mostani alkalmat azonban már-már olyan felhajtás övezte az amerikai médiában, mint egy elnökjelölti vitát. Ennek elsősorban az az oka, hogy

Kamala Harris elnökjelöltségének bejelentése óta, 37 napon keresztül még egyetlen vezető lap újságírójával sem ült le egy kemény kérdésekkel, visszakérdezésekkel és szembesítésekkel tarkított mélyinterjúra.

Ez nem egyenlő azzal, hogy Harris mondjuk a repülőgépről leszállva ne válaszolt volna újságírói kérdésekre, kritikusai azonban joggal állapították meg, hogy az odakiabált kérdésekkel és az ezekre előre bekészített egy-két mondatokból a választók bajosan kaphatnak átfogó képet az elnökjelölt elképzeléseiről – nem utolsósorban arról, hogy ezek az elképzelések miben különböznek a stafétát neki átadó Joe Biden elnök programjától.

Harris természetesen rengeteget dicsérte Biden intelligenciáját, elkötelezettségét és ítélőképességét; felidézte, hogy amikor az elnök felhívta őt azzal, hogy lemond a javára az elnökjelöltségről, épp a családjának, köztük unokahúgainak sütött palacsintát és bacont, és kirakózásra készültek. Riporteri kérdésre megerősítette, hogy Biden már ekkor támogatásáról biztosította őt,

„De őszinte leszek, a hír hallatán nem magamra, hanem rá [azaz Bidenre] gondoltam először.”

A demokrata elnökjelölt elmondása szerint azért szállt versenybe, mert úgy érzi, „bőrszíntől és nemtől függetlenül jelenleg ő a legrátermettebb erre a feladatra”, de azért amikor meglátta az elnökjelölő gyűlésen elmondott beszéde alatt őt figyelő Amara Ajaguról – unokahúgának kislányáról – készített fotót, „mélyen megérintette” őt, és megérezte jelöltségének történelmi súlyát. Kamala Harris megválasztása esetén az Egyesült Államok első női, egyben az első dél-ázsiai származású elnöke lenne.

Előbb rendbe kellett tennünk a gazdaságot!

A politikus gyorsan félresöpörte Donald Trump azon – most meg fog lepődni: hamis – vádját, miszerint csak politikai karrierje érdekében vállalta fel fekete identitását:

„Csak a régi, unalomig ismételt klisé. Kérem a következő kérdést!”

Harris az interjú során nem villantott fel igazán markáns különbségeket saját programja és Biden elképzelései között. Így például a gázai háború kezelésében sem, ahol az elnök véleményét visszhangozva „fegyverszünetre van szükség a háború lezárásához és (az izraeli) túszok kiszabadításához”. Harris azonban lényegében nem válaszolt az interjút készítő Dana Bash azon kényes kérdésére, hogy Bidentől eltérően kész-e a gáláns amerikai katonai támogatások és fegyvereladások felfüggesztésével nyomást gyakorolni Izraelre a fegyverszünet érdekében.

Dana Bash rákérdezett, miért változtatta meg Harris elnökjelöltként korábbi nézeteit a palagáz repesztéses kinyerésének (fracking) betiltásának szükségességéről vagy az illegális bevándorlás dekriminalizálásáról. A politikus a szembesítésre igyekezett kerülni a konkrétumokat – az „igyekezett kerülni a konkrétumokat” az egész interjú mottója lehetne –, és azt válaszolta, hogy „a politikai terveim szempontjából a legfontosabb az, hogy az értékeim nem változtak”.

Szerinte a környezetbarát energiatermelés megvalósításához nincs szükség – az igen környezetszennyező – repesztéses eljárás betiltásához. Az illegális migráció kérdésében pedig a „törvények betartását” hangsúlyozta, és felidézte, hogy Kalifornia államügyészeként nagy tapasztalatot szerzett a jelenség kezelésében.

Terítékre kerültek Harris augusztusban felvázolt gazdasági elképzelései; köztük az alapvető élelmiszerek „spekulatív áremelésé”-nek tilalma vagy a milliós léptékű lakásépítési program, melyek a politikus szerint „a középosztály erősítését” célozzák. Bash rákérdezett, miért csak most kerültek elő ezek a problémák, az elmúlt három és fél év kormányzása alatt ezeken a területeken miért nem történtek intézkedések; mire Harris azt mondta:

„Előbb rendbe kellett tennünk a gazdaságot, és ezt végre is hajtottuk.”

Majd rámutatott a Biden-kabinet olyan gazdasági eredményeire, mint a Covid utáni infláció megfékezése, a receptre kapható gyógyszerek árának mérséklése vagy a családi adókedvezmények. Harris és Trump gazdasági programjaival és az elképzelések jelentőségével mi is részletesen foglalkoztunk.

Pozíciójának megfelelően Tim Walz természetesen kevesebb kérdést kapott. Arra a felvetésre, miért színezte vagy tompította életrajza egyes elemeit – például katonai szolgálatát vagy családjának gyerekvállalási nehézségeit –, azt válaszolta, lehet, hogy „pontatlanul fogalmazott”, és ezért vállalja a felelősséget.

Meg kellett mutatnia, mire képes szemtől szemben

Harris kampánystábja eddig hanyagolhatónak tartotta a klasszikus újságokat és hírcsatornákat, a demokrata elnökjelölt az egyébként tízezres közönséget vonzó élő rendezvények mellett inkább TikTok- és Instagram-oldalának felpörgetésével akarta megszólítani a választókat. Jellemző, hogy a múlt héten a 380 ezer követővel rendelkező Track Star Show nevű TikTok-oldal készítőinek adott „interjút”, melyben Stevie Wonderről és Miles Davisről osztotta meg gondolatait egy percben.

Harris azért is ódzkodik az interjúktól, mivel nem erőssége a spontán válaszadás; ahogy arról a róla szóló portrénkban is írtuk, 2021 júniusában például olyan kínosan szerepelt az NBC-nek adott interjújában, hogy utána hónapokig tartózkodott a hasonló megnyilvánulásoktól. A Harris-kampány stratégiai döntése az elmúlt hónapban a republikánusok egyik fő támadási felületévé vált; Donald Trump és alelnökjelöltje, J. D. Vance nap mint nap felemlegetik, hogy miközben ők bevállalják a legrázósabb interjúkat is – és ebben van is valami, Trump konkrétan bevállalta, hogy az Amerikai Fekete Újságírók Nemzeti Szövetségének konferenciáján vonja kétségbe Kamala Harris fekete identitását –, addig a demokrata jelölt még az elvileg „barátibb” orgánumok elől is menekül.

Harris a CNN-interjúval ezt a támadási felületet akarta kiiktatni, feladatát ráadásul jelentősen megkönnyítette, hogy nem kettesben ült le a Joe Biden elnökjelöltségét megpecsételő június 27-i elnökjelölti vitát is vezető Dana Bashsel, hanem ott volt mellette a merevebb karakterét jól ellenpontozó alelnökjelöltje, Tim Walz is.

Republikánus minisztert is ki akar nevezni

Harris arra is ígéretet tett, hogy megválasztása esetén egy republikánus kötődésű politikust is kinevez kormányzatába, mivel „nagyon fontosnak tartom, hogy a legfontosabb döntéseket meghozó emberek különböző nézetekkel, különböző tapasztalatokkal rendelkezzenek”. A politikus konkrét személyt vagy tárcát nem nevezett meg.

A demokrata elnökjelölő gyűlésen jelentős szerepet kaptak a Trump-ellenes republikánus expolitikusok, akik a demokratákkal szembeni ideológiai nézetkülönbségeik ellenére Harris támogatására szólították fel a mérsékelt konzervatív szavazókat. Hétfőn azután egy sor neves egykori és jelenlegi republikánus politikus – köztük a két Bush, John McCain és Mitt Romney – összesen 238 stábtagja közös nyílt levélben állt ki Harris mellett, pontosabban Trump ellen. A republikánus exelnök ugyanis szerintük egy újabb elnöki ciklusával „komoly károkat okozna a mindennapi embereknek, és meggyengítené szent intézményeinket (…) végzetes kockázatot jelentene a demokratikus mozgalmak számára)”. Trump kampánya a nyílt levélre úgy reagált, „azért is nevetséges, mivel senki nem tudja, kik is ezek az emberek (…), akik inkább hagynák, hogy porig égjen a hazájuk, mintsem hogy Donald Trump sikeresen visszatérjen a Fehér Házba, és újra naggyá tegye Amerikát”.

Trump kampánycsapata részéről a lekezelő hangnem némiképp érthető, ugyanis a magukat mérsékeltnek tartó republikánusok Trump-ellenes kezdeményezései sem 2016-ban, sem 2020-ban nem tántorítottak el statisztikailag jelentős számú választót a jobboldali populista elnökjelöltre való szavazástól.