Maduro győzelme után néhai mentora, Hugo Chávez szobrát döntötték le a tiltakozók Venezuelában

Tiltakozások törtek ki Venezuelában Nicolás Maduro újabb elnökválasztási győzelme után. A vasárnapi választás tisztaságát az ellenzék vitatja. A buszsofőrből elnökké lett politikus – aki elődje, Hugo Chávez bizalmasa, külügyminisztere, majd alelnöke volt – Chávez halála óta, 11 éve irányítja a 30 millió lakosú, Magyarországnál csaknem tízszer nagyobb országot.

A tiltakozás egyik leglátványosabb jele, hogy az életében népszerű Hugo Chávez szobrát is ledöntötték a tiltakozók, akinek örökségét ígérte továbbvinni Maduro, helyette azonban a gazdasági összeomlás szélére sodorta az országot. Venezuela annak ellenére küzd inflációval, áruhiánnyal, gazdasági összeomlással, hogy a világ egyik legnagyobb olajkészletén ül.

A választást a legutolsó eredmények alapján Maduro 51 százalékkal nyerte az összellenzéki jelölt, Edmundo González 44 százalékával szemben.

A legbefolyásosabb ellenzéki nem versenyezhetett

Hétfőn több ezer ember tüntető gyűlt össze Venezuela fővárosában, Caracasban az elnöki palota környékén, a BBC szerint sokan mérföldeket gyalogoltak a várost övező szegénynegyedekből, hogy ott lehessenek a tüntetésen. A venezuelai rendőrség és katonaság gumilövedékeket és könnygázt is bevetett a vasárnapi elnökválasztási eredmény és a győzelmét kihirdető Nicolás Maduro elnök ellen tiltakozókkal szemben.

Caracasban a rendőrség vízágyúkkal is akadályozta az elnöki palotához közelítő tömeget. A felvételek alapján a rendőrök motorokról vetették be a könnygázt a tüntetők ellen. A város több részén Maduro plakátjait égették, mint ahogy gumiabroncsokat, kocsikat is felgyújtottak a tüntetők.

Két éve is békülést ígért a hatalom

Venezuelával szemben az elmúlt években bevetett nyugati, olajszállítást érintő gazdasági embargón enyhítettek, ezután az ellenzékkel folyó tárgyalások is megkezdődtek, a 2022-es közeledés után azonban mégsem enyhült a feszültség, Maduro rendszere sem vált demokratikusabbá, hiába nyíltak volna meg a pénzügyi források.

Tavaly is egyeztetett az ellenzék és az Egyesült Államok által el nem ismer Maduro arról, hogy tiszta választásokat tartanak. Ezek után az ellenzék vezetője, María Corina Machado mégsem indulhatott a választásokon, amelyeken függetlenként González mérettette meg magát.

Csak olyan baráti megfigyelők mehettek, mint az oroszok

A választásokon nemzetközi megfigyelők érdemben nem vehettek részt, az EU megfigyelői után latin-amerikai és spanyolországi megfigyelő küldöttségek sem juthattak az országba, igaz, barátinak tekintett államok küldöttei igen, például Oroszországé. Moszkva ugyanis jó kapcsolatokat ápol Caracasszal, olajipari koncessziói vannak érvényben, és további befektetéseket tervez az országban, igaz, ezek érvényesítése kérdéses, miután az Ukrajna ellen indított háborúja Moszkvát lefoglalja, és a nemzetközi szankciók szűkítik mozgásterét. Az orosz delegáció nagyra értékelte Maduro politikai munkásságát és találkozóját a „globális dél” országainak választási megfigyelőivel. „Igazi politikus, aki érzékenyen rezdül a hallgatóságra. Egyáltalán nem rövid beszédét a hallgatóság nagy figyelmemmel kísérte” – idézte a TASZSZ orosz hírügynökség az orosz delegáció vezetőjét arról, milyennek látta a venezuelai elnököt.

Maduro a gazdasági nehézségekről külpolitikai lépésekkel igyekezett elterelni a figyelmet, tavaly decemberben egy nemzeti konzultáció szintű népszavazás után lényegében bejelentette igényét a szomszédos Guyana kétharmadára.