Kijev szerint nem Magyarország és Szlovákia elleni zsarolás, hogy nem engedi át területén az orosz Lukoil kőolaját

Nem zsarolás az orosz Lukoil cégre vonatkozó kőolajszállítási korlátozás – idézte az MTI az ukrán elnök tanácsadóját, azután, hogy Gulyás Gergely a pénteki kormányinfón a békepárti Szlovákia és Magyarország megzsarolásának nevezte az ukrán lépést. a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Kijev célja, hogy a két ország hagyjon fel tűzszünetet követelő, békepárti politikájával.

Mihajlo Podoljak a Reutersnek elmondta, milyennek látja a magyar kormány által békepártinak nevezett orbáni politikát: szerinte Magyarország és Szlovákia nem annak érdekében cselekszik, hogy béke legyen Ukrajnában, hanem ahhoz ragaszkodnak, hogy engedményeket kell tenni Oroszország számára.

A magyar fél szerint Ukrajna lépése törvénytelen

A magyar kormány ugyan azonnali tűzszünetet követel, nyilatkozataiban a Nyugatot és Ukrajnát vádolva háborúpártisággal, noha Oroszország támadta meg Ukrajnát, amelynek ötödét ellenőrzése alatt tartja, ráadásul korábban az orosz külügyminiszter is jelezte, hogy ha volna is kivel tárgyalni Kijevben, egyelőre a megbeszélések alatt sem állna le támadó hadereje.

A pénteki Kormányinfón részt vett Gulyás mellett az európai uniós ügyekért felelős miniszter is, aki elmondta, hogy a magyar álláspont szerint Ukrajna megsértette az ország és az EU viszonyát meghatározó társulási megállapodást a Lukoilt érintő korlátozással. Bóka János felvetette, hogy a kijevi lépés a világkereskedelmi szervezet (WTO) szabályainak és az energiacharta rendelkezéseinek megsértését is jelentheti, ezt egyelőre vizsgálja a magyar fél, amely a társulási megállapodás alapján választott bírósághoz fordulhat Kijevvel szemben.

A Lukoil nélkül is jön orosz olaj

Magyarország kőolajimportja évi hatmillió tonna, ennek kétharmada Oroszországból érkezik. Ennek a négymillió tonnának a felét a Lukoil biztosítja. Magyarországot tehát nem vágta el Ukrajna az orosz kőolajtól, amelynek vezetéken való importjára Szlovákiával és Csehországgal együtt időleges lehetőséget kapott, miután az EU a szállításnak ezt a módját ezekbe országokba irányulóan kivette az orosz olajat érintő tiltó szankciók alól.

A Lukoil olajának elmaradása elvileg okozhatna ellátási gondot – miután Gulyás hangsúlyozta, hogy Magyarország energiabiztonsága nem tartható fenn az orosz forrásokhoz való hozzáférés nélkül –, ám a gyakorlatban a Barátság kőolajvezetéken érkező olaj mennyisége nem csökkent. Magyarországnak a Rosznyefttyel is van hosszútávú szerződése, azt a céget nem érinti a kijevi korlátozás, így onnan is hívhat le további kőolajat a Mol. Igaz, azt nem tudni, hogy ebben az esetben eltérő árat kell-e fizetnie, jegyezte meg Gulyás.

Ugyanakkor Magyarországnak öt hónapnyi tartaléka van, így azonnali ellátási gondot sem jelentene, ha leállna a szállítás, ám fontos, hogy ez a szállítás nem is állt le. Kétségtelen azonban, hogy elvileg Ukrajna kiterjeszthetné a szankciót más orosz cégekre is – ennek jogszerűségét nyilván éppúgy vitatná a magyar fél, mint a Lukoil esetében.

A magyar kormány a háború lezárásához Trump győzelmét várja

Orbán Viktor július elején Moszkvában járt – rögtön azután, hogy első alkalommal kétoldalú tárgyalást folytatott az ukrán elnökkel Kijevben –, ahol az orosz elnök közölte: Oroszország igényt tart a már elfoglalt Krím mellett négy ukrajnai megyére – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyékre – beleértve azokat a területeket is, amelyeket el sem tudott foglalni a két és fél éve indított háborúban.

Gulyás ugyan elismerte, hogy Oroszország agresszor, a nemzetközi jog alapján megsértette Ukrajna területi integritását és azt is, hogy azonnal béke lenne, ha az orosz hadsereg elhagyná Ukrajna területét, ám szerinte ez nem reális, „helyzet van” és ennek tudomásul vételével kell megtalálni a megoldást.

A kormány megoldási javaslata egyelőre azonban kimerül annyiban, hogy elutasítja Ukrajna nyugati fegyverszállítmányokkal való támogatását, kritizálja az Oroszországot érintő szankciókat és ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását. Nem világos, hogy ebben a helyzetben mitől indulnának el a béketárgyalások, hiszen ebben az esetben Oroszország a védekezésre képtelen Ukrajnával szemben érvényesítené eredeti céljait, azaz Ukrajna további területeit foglalná el, elszakítaná a Fekete-tengertől – ha egyáltalán meghagyná az országot.

Azt Orbán is elismerte korábban, hogy az oroszok nem tudták teljesíteni katonai céljaikat, nem bírtak Ukrajnával – tehát emiatt sem kell tartani attól, hogy Oroszország megtámadná a NATO valamely tagját –, bár arról nem beszélt, hogy Ukrajna oroszokkal szembeni katonai sikereik épp a nyugati segítségnek köszönhetők.

Orbán erőt vár a Nyugattól, miközben elutasítja azt

Orbán ellentmondásosan nyilatkozott legutóbb a nyugatiak hozzáállásáról: a Kossuth rádiónak adott interjújában ostorozta „a naiv európai politikusokat”, akik „Putyin lelkére próbálnának beszélni”, hogy ne támadja Ukrajna városait, majd kijelentette, hogy a háború erő kérdése, a világ erőközpontjainak, az Egyesült Államoknak, Kínának és az EU-nak határozottan kellene fellépnie, jelezve, hogy „nem kéri, hanem elvárja” a békemegteremtését. Nyilatkozatából nem derült ki, hogy miért állítja, hogy az európai politikusok „Putyin lelkére próbálnak beszélni”, hiszen ezt nem teszik – az orosz elnökkel nem tárgyalnak, ez alól pont Orbán volt kivétel, aki ezt viszont magára vonatkoztatva előnyként állította be, miközben a Putyinnal közös moszkvai sajtótájékoztatója alapján úgy tűnt, épp Orbán az, aki legfeljebb Putyin lelkére próbál beszélni, tűzszünetet kérve – amit az orosz elnök a területi követelések megismétlésével lényegében lesöpört az asztalról.

Az sem világos, milyen erő felmutatását tartaná üdvösnek Orbán, ha Ukrajna katonai megsegítését nem tekinti annak.

A magyar kormány – ezt Gulyás a pénteki kormányinfón is megismételte – az ukrajnai háború lezárását Donald Trump novemberi elnökválasztási győzelmétől reméli. Nem világos azonban, mire alapozza a kormány, hogy Trump lényegében tudomásul venné az orosz hódításokat és leállítaná Ukrajna pénzügyi és fegyveres támogatását, illetve, nem világos, hogy ha ezt nem tenné, akkor mi módon tudná a háborús törekvésektől eltántorítani Oroszországot.

Legutóbb Trump volt külügyminisztere, Mike Pompeo jelezte a Wall Street Journalban megjelent véleménycikkében, hogy az esetleg ismét hatalomra kerülő republikánus elnöktől erő felmutatását várja, a béke megteremtését Ukrajna fegyveres és pénzügyi támogatása révén látja megvalósíthatónak – azaz orbáni értelemben, Pompeo írása alapján Trump legalább annyira háborúpárti lenne, mint a távozó demokrata elnök, Joe Biden.