Orbáni értelemben háborúpárti Trump térhet vissza a Fehér Házba egykori külügyminisztere reményei szerint

Trump ukrajnai béketerve címen közölt véleménycikket a volt – és novemberi győzelme esetén visszatérő – amerikai elnök korábbi külügyminisztere, nagyon más képet festve arról, mi várható Donald Trumptól Ukrajna ügyében ahhoz képest, amit a saját politikáját békepártinak nevező Orbán Viktor előrevetít Trump győzemében bízva.

Miközben a magyar kormányfő ellenzi Ukrajna nyugati fegyverszállítmányokkal való megerősítését, nyilatkozatok szintjén elutasítja a szankciókat, és Ukrajna pénzügyi támogatását, Mike Pompeo szerint nincs szó arról, hogy Trump is ezen az úton haladna.

Orbáni értelemben háborúpárti Trumpot vár Pompeo

Ellenkezőleg: „Miközben Biden gyengeséggel közelített a háborúhoz, Trump a békét erővel állíthatja vissza” – mondta Pompeo, megjegyezve, hogy 2017-ben – hivatalba lépésének első évében – épp a republikánus elnök volt az, aki szakított a demokrata előd, Barack Obama Ukrajnára vonatkozó fegyverembergójával és páncéltörő Javelineket juttatott Kijevnek, amelyek kulcssszerepet játszottak az ukrán főváros védelmében a 2022. február 24-én indított orosz invázió kezdeti szakaszában. Hasonló módon nyilatkozott a közelmúltban a volt brit miniszterelnök, Boris Johnson is, aki szerint Trump pontosan tudja, hogy az Ukrajnát megtámadó Oroszország győzelme súlyos következményekkel járna Európára nézve is.

Pompeo szerint Trump béketerve a következő módon nézhet ki:

• Minden korlátozást feloldani az ukrajnai fegyverszállításra és a fegyverek használatára – ami azt vetíti előre, hogy az Egyesült Államok lehetőséget adna Ukrajnának arra, hogy olyan oroszországi célpontok ellen vesse be, ahonnan az orosz rakéták indulnak.
• Fokozni kell a szankciókat, kiterjeszteni azokra az orosz pénzügyi tranzakciókra is, amelyek az energiaexportból adódnak, hiszen ezek adják Oroszország fő bevételeit, jelenleg azonban ezek a tranzakciók kivételt képeznek a szankciók alól.
• Meg kell erősíteni az amerikai védelmi ipart – azaz növelni kapacitását, világossá tenni Kína és Oroszország számára (amelynek gazdasága kisebb, mint Texasé, jegyzi meg Pompeo), hogy nem versenyezhetnek az Egyesült Államokkal.
• Meg kell erősíteni a NATO-t. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnik, hiszen Trumpot sokszor éri a vád, hogy a transzatlanti kapcsolatok fontosságát nem ismeri el, ám Pompeo szerint ezek a nyilatkozatok arra valók, hogy a NATO európai tagjai is megemeljék védelmi költségvetéseiket és elérjék GDP-jük 3 – tehát nem az eddig hangoztatott 2 – százalékát.
• 500 milliárd dolláros lend-lease Ukrajnának. A kölcsönbérlettel Pompeo tehát visszatérítendő támogatást lát kivitelezhetőnek, ami később jelentős terhet is róhat Ukrajnára, ám az Oroszországgal szembeni küzdelemhez meghatározó forrást jelentene.
• Ki kell szorítani Oroszországot az energiapiacról – ehhez helyre kell állítani a kapcsolatokat Szaúd-Arábia és Izrael között, hogy összefogjanak Irán ellen, ami egyrészt a Gázai-övezetben zajló háborús helyzet enyhítéséhez vezetne, és lehetőséget teremtene arra, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közösen dolgozzanak azon, hogy Oroszország ne találjon szankciókat megkerülő partnereket sem energiaexportjához. Pompeo vázlatának ez a pontja látszik a legkevésbé konkrétnak, a helyzet ismeretében a legkevésbé megvalósíthatónak.

Pompeo szerint – aki 2017-től a CIA főnöke, majd 2018-2021-ig külügyminiszter volt – Trump ezzel azonnal megállítja a háborút, Ukrajna olyan védelmi potenciált alakít ki, hogy „Oroszország soha többé nem támadja meg.” Az orosz annexió elismeréséről szó sem lehet – ez azért is fontos, mert amikor Orbán Moszkvában járt Putyinnál, kiváltva az EU tagjainak nemtetszését –, az orosz kormányfő megismételte, hogy Ukrajna négy megyéjét követeli a már elfoglalt Krím mellé, a megyéknek azon területeit is, amelyeket el sem tudott foglalni, és ebben az esetben elkezdődhetne a tárgyalás. A magyar kormányfő a Putyinnal közös sajtótájékoztatón ezt szó nélkül hagyta, megtéve ezzel azt a szívességet, hogy az orosz elnök erőt sugározhasson egy olyan EU-tagország vezetője jelenlétében, aki ráadásul ekkor épp átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét fél évre.

NATO-tag Ukrajna, nagyrészt európai segítséggel

Pompeo szerint ezután Ukrajnát „amilyen gyorsan csak lehet” fel kell venni a NATO-ba, hadseregének modernizálásához újabb 100 milliárd dollárt kellene felajánlani, amelynek 20 százalékát az Egyesült Államok, 80 százalékát pedig az európai tagállamok állnák.

Cserébe az Ukrajnához de facto is visszatérő Krím félszigetet demilitarizálnák. Ha Oroszország elfogadja a feltételeket, fokozatosan vissza lehet vonni a szankciókat – jelentette ki Trump korábbi külügyminisztere.

Pompeo a Trumpban kétkedőknek megüzente: amit az esetleg visszatérő elnök a második ciklusában „a leginkább szeretne elkerülni az a külpolitikai kudarc, amely elvonná a figyelmét a hazai feladatoktól, és amellyel összevetésben még a Biden alatt rosszul megszervezett afganiszténi kivonulás is sikernek tűnne.”