Orbán Trump ígérete nyomán adómentessé tenné a borravalót

Magyarország nem támogatta Ursula von der Leyen újraválasztását, mert „az elmúlt ötéves teljesítménye a Bizottság élén harmatgyenge volt” – mondta a hét elején még Horvátországban nyaraló Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott pénteki, interjú formájában adott nyilatkozatában azután, hogy az EP újabb öt évre megválasztotta az Európai Bizottság eddigi elnökét.

„Az európai politika sajátságos, az itthon megszokottól eltérő rendszerben működik: Von der Leyen a mi alkalmazottunk, az öné is, igaz, hogy rajtam keresztül, de ez a lényegen nem változtat” – mondta Orbán, arra utalva, hogy az Európai Tanács – azaz a kormány- és államfőket tömörítő testület – irányadását kellene követnie az Európai Bizottságnak és vezetőjének, már csak azért is, mert „ő egy alkalmazott, aki az európai költségvetésből kapja a fizetését, amit a tagállamok dobnak össze, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy ő egy függelmi viszonyban van”.

Orbán szerint a baj így nem is az, amit Von der Leyen tesz, hanem az, hogy „a miniszterelnökök hagyták”, hogy az irányvonaltól eltérően tevékenykedjen, vagy alacsony hatékonysággal haladjon a megadott irányvonalon. „Von der Leyennek azt kell tennie, amit a miniszterelnökök mondanak”, mert az európai politika súlypontja az Európai Tanácsban van – vont mérleget Orbán, megjegyezve, hogy főtitkárszerű végrehajtóra van szükség. „Mi, miniszterelnökök jobbak leszünk a számonkérésben”, ha megfelelően alakulnak a tagállamok otthoni parlamenti választásai.

A Fidesznek kedvezőbb erőviszonyokat vár Orbán

Ehhez az kell, hogy „a háborúpárti és migránspárti miniszterelnökök” ne maradjanak hatalmon egy-egy tagország parlamenti választása után. Rajtuk kívül ellenfelek még az EP-ben Magyarország ellen dolgozó pártvezetők, élükön „egy német ember áll, Weber úr, aki közismerten magyargyűlölő és háborúpárti, migrációt támogató ember” – mondta az Európai Néppárt elnökéről, Manfred Weberről.

A tagországok országgyűlési választásain Orbán szerint a nemzeti, szuverenista oldal erősödött. „Nagy előretörést értünk el, a harmadik legnagyobb parlamenti frakció lesz a mienk, lesz majd hamarosan második is, aztán majd meglátjuk”, „de áttörést még nem értünk el”, például Franciaországban sem, ahol a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés végül csak harmadikként futott be a parlamenti választáson. De jönnek még új választások, ahol „szerintem áttörést tudunk elérni”, kiegészítve az amerikai elnökválasztáson „várható áttöréssel”, azaz Orbán reményei szerint Donald Trump győzelmével.

„Tartom azt az előrejelzésemet, hogy az év végére a patrióták a nyugati világban – Európában és az Egyesült Államokban – többségbe fognak, fogunk kerülni.”

Egyelőre azonban Orbán szerint „nem azt csinálják az európai vezetők, amit az emberek akarnak”; Manfred Weber vezetésével az Európai Néppárt is figyelmen kívül hagyta, hogy milyen mozgások voltak észlelhetők az EP-választásokon, amelyek alapján – állítja Orbán – az emberek elutasítják a jobboldali pártszövetség eddigi együttműködését a baloldallal, ami ennek ellenére folytatódik az Európai Parlamentben.

A miniszterelnök értelmezésében ez azt jelenti, hogy az emberek hiába akarnak békét, és utasítják el a migrációt, a baloldal migráció- és háborúpárti.

Emellett bizonyos politikai erők kigúnyolják a hagyományos családi kötelékeket, „ami egy férfi és egy nő és a gyereknevelés köré szervezi az életet”, és ezzel azonos szintre emelnek más együttélési formákat.

Szó esett az EU versenyképességi lehetőségeiről, amelyekről Von der Leyen is beszélt. Orbán szerint azonban háborús körülmények között, amikor „talicskával viszik a pénzt” Ukrajnába, és amikor ez az összeg már 100 milliárd euró felett jár, nehéz versenyképességről beszélni, hiszen épp ettől von el az EU forrásokat, „két szláv nép háborújában” állást foglalva Ukrajna mellett.

A féléves magyar elnökség központi témája azonban épp a versenyképesség javítása: erről lesz novemberben Budapesten tanácsülés, amelyen Orbán egy versenyképességi paktum előterjesztését tervezi.

Háború alatt háborús költségvetést kell csinálni, de ha 2025-ben már béke lenne és békeköltségvetést lehetne csinálni, „ami egyébként már bent van az asztalfiókban, az körülbelül megkétszerezné a magyar gazdaság idei növekedését”.

Von der Leyen nincs Soros zsebében

„Von der Leyen és az európai liberálisok naiv emberek” – szerinte nem nyerészkedni akarnak, az szerinte „nem mondható, hogy Soros György típusú dollárspekulánsok zsebében lenne ő vagy más európai vezetők.”

„Én beszéltem mind a két féllel, én vagyok az egyetlen Európában, aki mind a két féllel beszélt. A felek nem akarnak békét”, „ne legyünk naivak” – mondta Orbán, utalva kijevi és váratlan, az EU több vezetőjében visszatetszést keltő moszkvai útjára utalva, amely után az EU jelezte, hogy Orbán nem az EU soros elnöki tisztjét betöltő személyként utazott Moszkvába, nem tárgyalt az EU nevében – noha az orosz elnök a közös sajtótájékoztatón épp arról beszélt, hogy a magyar kormányfő részben ebben az EU-s minőségében látogatott el hozzá.

„Mind a két fél úgy gondolja, hogy a háború folytatása nekik hoz erőt. Mind a két fél azt reméli, hogy előnyt szerez, és ez javítja a helyzetet a ki tudja mikor induló béketárgyaláson.” „Ha a háborúzó felek nem akarnak békét, akkor azt a kérdést kell feltenni, hogy világ nagy erőközpontjai hajlandók-e tenni a békéért.” Orbán szerint rá kell vezetni a háborúzó feleket, hogy tárgyaljanak. Ehhez az kell, hogy Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió egy nyelvet beszéljen. A kínaiak békepártiak, Trump novemberi győzelmével az Egyesült Államok is az lesz – de most Orbán szerint háborúpárti elnöke van –, és ezután már csak az EU-nak kell irányt váltania. „Ismerjük a szovjeteket, ismerjük az oroszokat, ismerjük az ukránokat, alaposan ismerjük őket” – mondta Magyarországra és a kelet-közép-európai térségre vonatkoztatva Orbán, aki szerint nem a lelkére kell beszélni a két háborús félnek, hanem erővel rávezetni, tudatni, hogy „a világ nem kéri, hanem elvárja” a háború lezárását. Szerinte Trump érdemben a békéről beszél, erre kell készülnie az EU-nak is. Orbán szerint Ukrajna támogatása a védelemben Oroszországgal szemben tehát nem egy rávezetés arra, hogy Oroszország lássa be, hogy tárgyalnia kellene Ukrajna részleges megszállása és az ország módszeres kivéreztetése helyett.

„A naiv európaiak azt gondolják, hogy szóljunk már Putyin elnök úrnak, hogy ne bombázza már le a nem tudom milyen várost, vagy szóljunk az ukrán elnöknek, hogy persze adunk neki fegyvereket, de messzire ne lőjön be Oroszország területére, mert az nem szép, szóval, ez így nem megy” – mondta Orbán, noha Ukrajna EU-ból érkező támogatása épp arra irányul, hogy ne Putyinnak küldött erőtlen kérésekben merüljön ki keleti politikája (például annyiban, hogy azt mondja konkrétumok nélkül, hogy békét akar, mert békepárti).

Jön a békepárti eltolódás

„A kínaiak meg az amerikaiak miatt békepárti súlypontú politikai korszak következik, mi meg kimaradunk ebből, ahelyett, hogy a legerősebben a béke melletti világhatalom lenne az EU.” Orbán szerint idő kell ahhoz, hogy a magukat lövészárokba beásó európai politikusok kimásszanak onnan, és a tárgyalóasztalhoz vezető utat válasszák.

A miniszterelnök szerint épp ezt szolgálja az ő békemissziója – ahogyan többek között moszkvai útját is nevezte.

Erre Orbán szerint Trump győzelmével mindenképp szükség lesz, de „jobb lenne, ha nem egy pánikszerű kapkodó fordulat lenne, hanem egy folyamat, hogy az EU átálljon a békét támogató politikára”.

Háborúpártiak követnek el merényleteket

„Hála istennek az elnök úr nem engedte, hogy lelőjék” – mondta Orbán a Trump elleni merényletről, amely szerinte újabb bizonyítéka annak, hogy háborúpárti erők hajtanak végre merényleteket békepárti politikusokkal szemben.

A napokban beszélt Trumppal, akinek gazdasági terveit követendő mintának tekinti. Példaként felhozta, hogy a Republikánus Párt elnökjelöltje adómentessé tenné a borravalót. Orbán szerint sem kell, hogy a borravalót adó terhelje.

A külpolitika után a beszélgetés végén szó esett a szolnoki Kalandparkban történt bántalmazásról, amikor egy nevelő a felügyeletére bízott gyerekek egyikét úgy lerúgta, hogy a fiú beverte a fejét a földbe. A fekvő fiút a nevelő egyszerűen otthagyta. Orbán az esetről elmondta, „a dolog elviselhetetlen, tűrhetetlen és következményekért kiált”. Amikor táborba adja a szülő a gyerekét, akkor a szervező felelősséggel tartozik érte, „nem fordulhat elő, hogy bárki felnőtt bántsa a gyereket”. „A kormánynak az a dolga, hogy aki nem tud ennek a felelősségnek megfelelni, az ne szervezzen tábort.”