Moszkva akkor sem állna le a háborúval, ha tárgyalna Kijevvel
2024. április 19. – 17:21
A Nyugat kényszerítette rá Oroszországot arra, hogy meginduljon Ukrajna ellen, ahol jelenleg nincs is kivel tárgyalni. Ha lenne, és megindulna a tárgyalás, Moszkva akkor sem állítaná le a támadást – jelentette ki Szergej Lavrov orosz újságíróknak adott interjújában, amelyet a Ria Novosztyi állami hírügynökség szemlézett.
Az orosz külügyminiszter nyilatkozata árnyalja a magát békepártiként meghatározó magyar kormány nyilatkozatait is, amelyek szerint a tárgyalásoknak a háborúpárti Nyugat miatt nincs esélyük.
Lavrov szerint az utolsó érvet a teljes erejű támadás megindításához az Egyesült Államok külügyminisztere szolgáltatta, akivel még 2022 januárjában találkozott Genfben. Antony Blinken „azt mondta, nem, nem, a NATO-tagság [Ukrajnát illetően] nem merül fel, de az önök közepes hatótávolságú rakétákat illető javaslatát nézzük meg, és esetleg egyezzünk meg, hogy ezeket a rakétákat Ukrajnába telepíthessük, persze korlátoznánk ezeknek a rakétáknak a számát – idézte fel Lavrov. – Hát, nem tudom, mit kell még magyarázni azon, hogy a katonai hadművelet elkerülhetetlen volt, miután [fegyverekkel, Nyugatról] így megerősítették Ukrajnát.”
Igaz, az 2022-es genfi találkozóról szóló beszámolókban nem tettek említést a közepes hatótávolságú rakétákról, bár az Ukrajna elleni támadás fenyegető közelsége állt a megbeszélés középpontjában. (Oroszország jogi garanciát akart arra, hogy Ukrajna sosem lesz a NATO tagja, az Egyesült Államok erre úgy reagált, hogy minden országnak szuverén joga erről a szándékról dönteni.)
Egyelőre Moszkva a tárgyalásokra sem törekszik, igaz, ezt Kijev sem szorgalmazza. Lavrov szerint az ukrán elnök magát zárta el a tárgyalás lehetőségétől. (Volodimir Zelenszkij elutasítja, hogy Ukrajna lemondjon területeiről, azaz a 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krímről, az orosz támogatást élvező szeparatisták révén elszakított Donyeck és Luhanszk megyékről, valamint a 2022. februári orosz támadás során elfoglalt Herszon és Zaporizzsja megyékről, amelyeknek csak egy részét tartják az orosz megszállók ellenőrzésük alatt, de Oroszország már azoknak a megyéknek az egészét saját területeként deklarálta.)
Igaz, Lavrov be is árazta az orosz tárgyalási szándékot, közölve, hogy ha lennének is megbeszélések, Moszkva arra az időre sem állítaná le katonai akcióit Ukrajnában – ahol most inkább az orosz fél kezében van a kezdeményezés.
A külügyminiszter szerint a háború első hónapjában, 2022 márciusában Isztambulban indult tárgyalások is az ukránok vagy a nekik utasításokat adók miatt szakadtak félbe. Ukrajna ugyan semlegességet kínált – tehát hivatalosan is elállt volna a NATO-tagság igényétől –, cserébe azonban nyugati államok garanciáját kérte, hogy védelmére kelnek, ha Oroszország tovább támadna. Ez a kitétel nem vonatkozott a Krímre és Kelet-Ukrajnára, tehát ez a megállapodás nem kényszerítette volna a már ott lévő megszállókat a távozásra, azaz az orosz félnek is megfelelt volna. A Krímről és Kelet-Ukrajnáról a kijevi vezetés javaslata szerint egy 15 éves tárgyalásos szakasz döntött volna, csakis diplomáciai úton,
Emellett a megállapodás alapján Ukrajna nem tarthatott volna harmadik országgal közös hadgyakorlatot, csak ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának mind az öt állandó tagja – azaz Oroszország és Kína is – támogatja azt. Lavrov szerint ezt és az egész megállapodást az ukrán fél húzta keresztül, amikor ebben a kitételben az ENSZ BT állandó tagjainak többségi hozzájárulását szabta volna meg feltételként – tehát elég lett volna az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország hozzájárulása –, amit Moszkva elutasított. „Talán valaki azon az éjjelen megtiltotta nekik [a kijevi vezetésnek], hogy megegyezzenek, vagy valaki azt mondta nekik, hogy jobb, ha hülyítjük még egy kicsit az oroszokat” – méltatlankodott Lavrov, aki szerint a nemzetközi szankciók sem működnek Oroszországgal szemben. (Az orosz gazdaság valóban nem roppant össze, de hosszabb távon az orosz gazdaság kényszerpályára kerül és hatással van a gazdaságra, erről ebben az anyagunkban olvashat bővebben.)
A külügyi tárcát húsz éve vezető 74 éves Lavrov szerint a Nyugat Örményországot és Moldovát is megpróbálja az érdekkörébe, akár a NATO-ba vonni. Utóbbi azért is érzékeny kérdés, mert a Moldova részét képező, de attól több mint harminc éve külön életet élő Moszkva-barát szakadár Dnyeszter menti Köztársaság körül növekedne a feszültség. Moldováért folyó nagyhatalmi versenyfutásról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.