Kedden is folytatódott a Rafah elleni izraeli offenzíva; a keddre virradóra végrehajtott légicsapásokban helyi segélyszervezetek szerint összesen 16-an vesztették életüket (ahogy az a palesztin veszteségadatoknál lenni szokott, nem tudni, ebből mennyien voltak fegyveresek). Kedden nap közben pedig szemtanúk szerint izraeli harckocsik jelentek a békeidőben 180 ezer lakosú város központjában, és elfoglalták stratégiai szempontból kulcsfontosságú Zorub-dombot, ahonnan kiválóan meg lehet figyelni a gázai-egyiptomi határt. A BBC-nek nyilatkozó helyiek szerint az izraeli hadsereg a Philadelphi-folyósónak nevezett határsáv 14 kilométeréből már 9-et ellenőrzése alá vont.
Az IDF közlése szerint az izraeli hadsereg nagyszámú, Hamászhoz köthető rejtett megfigyelőállást, alagutat és fegyverraktárat derített fel az elmúlt napokban; és számos fegyveressel végzett. A harcok intenzitása miatt egy újabb dandárt (nagyjából 2000 katonát) vezényeltek Rafah térségébe.
A Gázai övezet déli, Egyiptommal is határos részén – itt található az egyetlen határátkelő az arab ország felé – rejtőznek az övezetet 2007 óta vezető Hamász terrorszervezet utolsó szervezett egységei; izraeli források szerint az offenzíva május eleji kezdetén összesen négy zászlóaljnyi fegyveres, melyeket a többi régióból ide menekült terroristák egészíthetnek ki. Az offenzíva korábbi szakaszai elől menekülőkkel együtt Rafah régiójának lakossága 1,4 millióra duzzadt fel, azonban az elmúlt három héten a – súlyos bombázásokkal nyomatékosított – izraeli evakuációs felszólítások hatására az ENSZ keddi adatai szerint összesen egymillióan keltek újból útra az eleve csak kétharmad budapestnyi övezet biztonságosabbnak vélt régiói felé.
A harcok intenzitása annak ellenére sem csökkent, hogy vasárnap legalább 45 palesztin civillel végzett, és több száz embert sebesített meg egy, a menekültekkel zsúfolt régió sátortáborába csapódó bomba. Az izraeli légierő egy, a menekültek között rejtőző Hamász-rakétakilövőállást vett célba – az IDF jelentése szerint egy külön az ilyen esetekre használt fékezett robbanóerejű ráirányított bombával –, azonban egy repesz lángra gyújtott egy sátorponyvát, és az áldozatok konkrétan elevenen megégtek a gyorsan terjedő tűzben.
Az incidenst Benjamin Netanjáhu „tragikus baleset”-nek nevezte, és amellett, hogy ígéretet tett az eset kivizsgálására, leszögezte, hogy ettől még nem fogják felfüggeszteni az offenzívát, amit a miniszterelnök és kormánykoalíció elvileg a Hamász teljes megsemmisítéséig és a még mindig száznál több, 2023. október 7-én elhurcolt túsz kiszabadításáig kíván folytatni. Mivel a rafahi katasztrófa egyáltalán nem egyedi eset, óriási diplomáciai nyomás nehezedik Izraelre egy humanitárius fegyverszünet érdekében, ami lehetővé tenné a 2,2 millió, éhínség, járványok és romok között tengődő lakosság elégséges ellátását.
A bombázást minden nemzetközi szereplő elítélte, Algéria kérésére pedig rendkívüli ülésre ül össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa, ahol az Izrael az incidenst egy langyos ejnyebejnyével elítélő Egyesült Államok vétója védi. Az izraeli diplomácia az utóbbi napokban kárelhárító üzemmódra kapcsolt, miután múlt hétfőn a Hágában működő Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court – ICC) főügyésze, a brit Kharim Khan kérelmeket nyújtott be több Hamász-vezető, a másik oldalon pedig Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Joáv Gallant védelmi miniszter elleni letartóztatási parancs kiadására. Pénteken pedig az ugyancsak hágai központú Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) szólította fel Izraelt, azonnal függessze fel a rafahi offenzívát, segítse elő a humanitárius szállítmányok és az esetleges jogsértéseket vizsgáló nyomozók biztonságos bejutását az övezetbe.
Kedden pedig Norvégia, Írország és Spanyolország miniszterelnökei egymással összehangolva deklarálták, hogy országaik államként ismerik el Palesztinát, mely – az izraeli telepekkel keresztül-kasul átszőtt – Ciszjordániából és Gázából áll, fővárosa pedig az a Kelet-Jeruzsálem, melyet Izrael a „egy és oszthatatlan” Jeruzsálem részeként saját fővárosaként tart számon.
Az uniós és az ukrán lobogó mellett felhúzták a palesztin zászlót is az ír parlament épülete, a Leinster House elé Fotó: RTE Twitter-oldala
A keddi döntést követően az ír parlament épülete elé felhúzták a palesztin lobogót is. A palesztin államiság, a konfliktus „kétállami” megoldásának legfontosabb buktatóit és kérdéseit ebben a cikkben szedtük össze.
