Több mint 300 milliárd forintnyi uniós támogatással fejlesztene Karácsony Budapesten

Nagyjából 300 milliárd forintnyi uniós forrásból fejlesztené Budapestet Karácsony Gergely főpolgármester. „Itt a jó alkalom”, hogy bemutassa a terveket – mondta pénteken Elisa Ferreira kohézióért felelős uniós biztos társaságában, nagyjából egy hónappal az önkormányzati választások előtt. Hangsúlyozta, hogy ezek a fejlesztések ott vannak az operatív programokban, és a kormány is jóváhagyta, bár arról is beszélt, hogy ha szerinte a kormányon múlna, akkor az összeg épp 300 milliárd forinttal kevesebb lenne.

A pénz több mint fele közlekedésfejlesztésre menne. A műegyetemi rakparton is villamos járna (erről többek között a tervek nyilvánosságra hozásakor, 2021-ben írtunk), bővítenék a CAF-ok flottáját és új trolikat vennének. A 3-as metró felújításakor hagyott „tartozást” is rendeznék a Göncz Árpád városközpont fejlesztésével. Közterületek megújítására 50 milliárd forintot szánnak, amit részben „bringasztrádára”, azaz gyakorlatilag „nagykörúti zöldítésre” költenének. 34 milliárd jutna lakhatásra, ebből 20 milliárd a nemrég elindított fővárosi lakásügynökségre. Vízügyekre – túlnyomórészt a római parton árvízvédelemre – 38 milliárdot fordítanának.

A 300 milliárdhoz még 5,6 milliárd forintnyi közvetlen uniós támogatás is jön (az operatív programokban a kormányon keresztül jön a pénz). A főpolgármester külön megemlített egy élőhelyeket helyreállító, másfél milliárd forintos projektet a természetvédelmi LIFE-programból. (Ezt a Telex nemrég képes riportban mutatta be.)

Fontos, hogy megértsük: együtt vagyunk ebben a demokratikus, szabályokon és elveken alapuló térben – hangsúlyozta a magyarországi látogatása alkalmából Ferreira. Az Európai Bizottság – egyik legtöbb uniós támogatást megmozgató – kohéziós, azaz a térségek felzárkóztatásáért politikájáért felelős tagja a kormány meghívására érkezett két napra csütörtökön Magyarországra.

Ferreira elmondta: sok jó példát látott arra, hogyan javíthatják a támogatások az emberek életét. Talán a leglátványosabbak a metróvonalak, de ezeken kívül is sok projekt teszi élénkebbé, hatékonyabbá a várost. Emlékeztetett rá, hogy a szinte napra pontosan húsz éve csatlakozó tagállamoknak (köztük Magyarországnak) átlagosan kicsit több mint másfélszer gyorsabban nőtt a jövedelmük az uniós átlaghoz képest, átlagosan az uniós bruttó nemzeti össztermék 80 százalékára jöttek fel. Úgy vélte, hogy az EU kohéziós politikája „nagy lökés volt ebbe az irányba”, jobb munkahelyek létrehozását segítette, de ez a fejlődés szabályokon és elveken alapul.

A biztos csütörtökön érkezett: Tarnabodon egy roma integrációs projektet látogatott meg, valamint járt a Mátrai Erőműnél. A térségben a Ferreira portfóliójába tartozó Igazságos Átmenet Alapból segítenek a dolgozókon, akiknek nehézséget okozhat, hogy az erőmű leválik a lignitről.

Budapesten egyeztetett Bóka János és Navracsics Tibor miniszterekkel az EU tagállami Tanácsának júliusban induló magyar elnökségéről, valamint „a kohéziós politika végrehajtásának minden aspektusáról”. Sem ő, sem a két tárcavezető Facebook-bejegyezései nem mondták ki konkrétan, hogy volt-e szó az uniós jogállamisági eljárásokról, amelyek jelentős részben a kohéziós támogatások költségvetési lehívását blokkolják. Bóka János EU-ügyi tárcavezető szerint áttekintették a közelgő elnökség „fókuszpontjait, különös tekintettel a kohéziós programok félidei felülvizsgálatára”, ami a Tanács magyar vezetésének időszakára esik. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is az elnökséget emelte ki Facebookon a témák közül.