Döntő szavazás előtt áll az Izraelnek, Ukrajnának és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros amerikai csomag

Hosszas huzavona után kulcsfontosságú döntéshez érkezik szombaton az Egyesült Államok képviselőháza azzal a 95 milliárd dolláros csomaggal kapcsolatban, amelynek elfogadása esetén Ukrajna 61 milliárd, Izrael 26 milliárd, Tajvan pedig 8 milliárd dollárban részesül.

A csomagot Joe Biden elnök vitte a törvényhozás elé még tavaly, ám akkor a republikánus többségű képviselőház megakadályozta ezt, korábban inkább saját soraiból kikerült házelnökét is megbuktatva. Februárban a többséget technikailag birtokló demokraták révén a szenátusban már megszavazták a csomag támogatását, így az formálisan is csak az alsóház jóváhagyására vár.

Hogy mit jelent Ukrajna számára az, hogy támogatása súlyos politikai zsarolások terepe lett az Egyesült Államokban, arról itt olvashat bővebben.

Az előző házelnök utódja, Mike Johnson szintén egyensúlyoz a csomaghoz szükséges republikánus támogatás biztosítása és saját frakciója trumpista szárnyának elutasítása között.

Trumpéknak jobb, ha nincs döntés

Donald Trump exelnök – és a novemberi választás nem is esélytelen republikánus elnökjelöltje – és a republikánus frakció kisszámú, de hangos és a szűk többségből fakadóan befolyásos szélsőjobbos képviselőinek másik fő ügye az utóbbi időben Ukrajna segélyezésének elutasítása volt, részben taktikai (minden, amit Biden csinál, rossz), részben ideológiai okokból (ne költsék az amerikaiak pénzét az ukránokra; az antiliberális Vlagyimir Putyin orosz elnök iránti rokonszenv) – írtuk Trump kampányának szempontjairól korábbi elemzésünkben.

A párt tavaly ősszel összekapcsolta a két ügyet, azaz a migráció elleni fellépést és Ukrajna védelmét: részben belső vitáik, részben Biden szívatása érdekében azt mondták, hogy a határ „lezárását” követelik Ukrajna segélyezéséért cserébe. Ebbe aztán a szenátus centristább demokratái és Biden is belement, ám hiába született meg az Ukrajna támogatását és a határőrizet és a menekültügyi rendszer példátlan szigorítását tartalmazó törvény, a republikánusok mégsem szavazták meg azt a szenátusban. Emögött az állhatott, hogy a trumpista szárnynak a novemberi választáskor több szavazatot hozhat, ha a migrációval kapcsolatos követeléseikről nem születik megállapodás, hanem azt saját győzelmük esetére ígérik választóiknak.

A republikánusok azt is ellenezték, hogy Ukrajna és Izrael támogatását összekösse a csomag.

A házelnök végül elérte, hogy a csomag három eleméről külön szavazzanak, így várható, hogy az izraeli és a tajvani csont nélkül, az ukrajnai a republikánusok kisebb megosztottsága mellett, de szintén átmegy a 435 fős képviselőházon, ahol jelenleg 218 republikánus, 213 demokrata ül, négy hely pedig betöltetlen.

Az, hogy egyáltalán szavazhat róla a képviselőház szombaton, csak azért vált lehetségessé, mert a demokraták is támogatták a republikánus házelnököt ebben, miután a bizottságban nem lett volna meg nélkülük a republikánusok elegendő támogatása, ami jelzi, mennyire vékony jégen jár Johnson is, ahogyan tette elődje, Kevin McCarthy, aki tavaly végül bele is bukott az egyezkedésbe.

Sürgeti az idő Ukrajnát

Joe Biden csomagja – amelynek elosztása jelzi, mennyi feszültséggóc van jelen egyszerre a világban – technikailag ha szét is lesz szedve három részre, lényegében minden eleme megvalósulhat.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken korábban már figyelmeztette a törvényhozást, hogy ha tovább húzódik a csomag körüli vita, akkor egy idő után egyszerűen elfogadása esetén is túl későn érkezhet meg abból a segítség Ukrajnának.

A 61 milliárdból közvetlenül 23 milliárd dollárt Ukrajna az amerikai fegyverek pótlására költhet, azaz ez az amerikai fegyvergyártók megrendelését növeli. (A fegyvergyártók bevételei és a háború közötti, olykor ellentmondásos gazdasági összefüggéseiről ebben az elemzésünkben olvashat.)

A vita Oroszországnak is jól jött, miután az amerikai támogatás időleges elapadása súlyos nehézségek elé állította az ukrán védelmet. Oroszország részben ennek köszönhetően tudott sikereket elérni a keleti fronton, megszerezve Ukrajna egyik régi védelmi erődítését, Avgyijivkát is. Moszkva nagy reményeket fűz Donald Trump győzelméhez, abban bízva, hogy Ukrajna rovására engedményeket tesz Oroszországnak. A magyar kormány szintén Trumpot tartja az ukrajnai háború gyorsabb lezárása zálogának, bár nem világos, szerintük hogyan nézne ki az egyezség Ukrajnában, amelynek egyötödét Oroszország elfoglalta, és egyelőre elméletben is elutasítja, hogy a tárgyalások esetén megálljon hadseregével.