Putyin szóvivője a nyugati bagázst okolva már háborúnak nevezi a Kreml Ukrajna elleni háborúját

Háborúnak nevezte az „ukrajnai különleges katonai műveletet” Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, aki szerint a Nyugat Ukrajna oldalán beavatkozott a konfliktusba – írta az Interfax orosz hírügynökség.

„Háborús állapotban vagyunk. Igen, ez egy különleges katonai műveletnek indult, de amint megjelent ez a bagázs, a kollektív Nyugat Ukrajna oldalán beavatkozott ebbe, ez számunkra már háborúvá vált. Erről meg vagyok győződve, és ezt mindenkinek meg kell értenie a saját mozgósításához” – mondta Peszkov az Argumenty i Fakti című lapnak adott interjúban.

A mozgósítás megemlítése különösen beszédes, hiszen felveti a lehetőségét annak, hogy mégis elrendelné ezt Vlagyimir Putyin a legutóbbi, részleges, 2022 őszi mozgósítás után, ami rendkívül népszerűtlen volt, több incidens is történt, sorozóirodákban való lövöldözéssel, gyújtogatással.

A Kreml mindeddig ódzkodott is attól, hogy mozgósításról beszéljen. Az orosz elnök februári, parlamenthez intézett üzenetében sem tett erről említést, helyette az önkéntesek toborzásának sikeréről szólt és inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy anyagilag, karrierlehetőséget kínálva egyénileg tegye érdekeltekké a harcok résztvevőit. Ehhez káderporgramot hirdetett ígérve, hogy az arra jelentkező veteránokból kerülhet ki az ország hivatali vezetőrétege.

Most azonban, hogy március 17-én hivatalosan 87 százalékkal megnyerte az elnökválasztást – amelynek kimenetele nem volt kétséges a megszűrt jelöltek, az irányított nyilvánosság és a választás feletti küldő kontrollhiányának ismeretében –, az újabb hatéves felhatalmazás ismeretében mintha gyorsan változna a Kreml retorikája.

Hivatkozási alapot a francia elnök nyilatkozatai adnak a Kremlnek, miután Emmanuel Macron arról beszélt, hogy nem zárja ki a NATO katonáinak megjelenését sem Ukrajna területén. Arról, hogy mi áll a francia elnök nyilatkozata mögött, ebben az elemzésünkben olvashat bővebben.

Ez azonban nem kész döntést, csak annak előkészítését jelzi, Peszkov ugyanis az interjúban közölte, hogy az orosz hadsereg „különleges katonai műveletének” jogi státusza nem változott, azaz továbbra sem minősül háborúnak.

Ez egyébként csupán játék a szavakkal, a nemzetközi jog szempontjából nincsen külön kiemelve a háború, annak nem feltétele a hadüzenet sem – bár Orbán Viktor is nyilatkozott korábban úgy, hogy ez nem tekinthető háborúnak, mert nincsen hadüzenet. Ez azonban jogilag nem is releváns. A II. világháború után már nem is nagyon használják a nemzetközi jogban a háború kifejezést. Nemzetközi fegyveres konfliktusról szól az 1949-es genfi egyezmény, pont azért, hogy ne lehessen kibújni a nemzetközi jog által elvárt humanitárius jog betartása, a hadifoglyokkal előírt bánásmód kötelezettsége alól.

Jelentősége azonban van Peszkov nyilatkozatának, de nem jogi szempontból, hanem a társadalmi hangulat átformálásának szempontjából. A Kreml nyilatkozataiból most az szűrhető le, hogy közvetlen katonai célként „a négy megye felszabadítását” jelölte meg. A négy megye Donyeck és Luhanszk, amelyek nagy részét már 2014 óta ellenőrzi Moszkva előbb a szakadár államokon keresztül, majd hivatalosan is Oroszországhoz csatolva őket, valamint a 2022. február 24-én indított invázió során részben elfoglalt Herszon és Zaporizzsja megyéket, amelyeknek azonban megyeszékhelyeik sincsenek orosz kézen. Zaporizzsja városa egyszer sem került orosz ellenőrzés alá a háború során, Herszon várost pedig kilenc hónapig tartotta megszállás alatt, de 2022 novemberében az ukrán ellentámadás hatására kénytelen volt feladni. Igaz, az egykor 300 ezres, most inkább 50-70 ezres várost a Dnyeperen túlról az orosz erők folyamatosan tüzérségi támadásokkal fenyegetik.