Véres rajtaütés Csádban, amit az Orbán Gáspár által előkészített magyar katonai misszió próbál stabilizálni

Legalább 22-en meghaltak hétfőre virradóra Csád északi részén a kormányerők és a Front a Változásért és Egyetértésért Csádban (FACT) nevű lázadószervezet közötti összecsapásokban

– írja az MTI. Az őrjárat vezetője, Taher Nour ezredes tájékoztatása szerint a harcok az ország Nigerrel és Líbiával közös határ menti térségeiben törtek ki, és 5 katona, valamint legalább 17 lázadó vesztette életét. A lázadók egy katonai őrjáraton ütöttek rajta, és a harcok mintegy két órán át tartottak.

Csádban mintegy 20 aktív gerillamozgalmat tartanak nyilván. A jelenlegi elnök, Mahamat Idriss Déby Itno tábornok apja, az 1990-ben puccsal hatalomra került Idriss Déby Itno elnök 2021 áprilisában pont a hadsereg és a FACT közötti összecsapásokban halt meg.

A közép-afrikai ország eleve ingatag stabilitását tovább mállaszthatja a kormányzati erőszak. A májusban kezdődő elnökválasztás legfontosabb ellenzéki jelöltje március elején vesztette életét egy lövöldözésben. Pártja szerint a rezsim gyilkoltatta meg, az Európai Unió és emberi jogi szervezetek a gyilkosság körülményeinek objektív vizsgálatát követelik.

Az incidens azért is érdekes, mivel a Magyar Honvédség pont Csádba küld 200 magyar katonát egy önálló misszió keretében. A rendszerváltás utáni magyar katonai szerepvállalások történetében egyedülálló vállalkozás egy „széles körű együttműködési program” keretében valósul meg, melynek céljai a Száhel-övezet biztonságának és stabilitásának erősítése, a gazdaság fejlesztése és a migráció kiváltó okainak „kezelése”. Az együttműködés keretében magyar diplomáciai képviseletet hoztak létre a közép-afrikai ország fővárosában, N'Djamenában, ahova március közepén megérkezik az ideiglenes ügyvivő, és felállt egy regionális fejlesztési és humanitárius központ is.

A misszió kiszivárgott információk szerint a honvédségi vezetők körében nem túl népszerű, ahogy arról részletesen írtunk, a Magyar Honvédség katonai lehetőségeihez képest jelentős magyar kontingens céljai szerteágazók, de emellett homályosak, a misszióhoz szükséges eszközök és tapasztalatok hiányosak, a helyi viszonyok pedig számtalan fenyegetést rejtenek magukban. Suha György címzetes egyetemi tanár, a régióban szolgált diplomata és Afrika-szakértő a Téma podcasban egyenesen értelmezhetetlennek és kockázatosnak minősítette a csádi szerepvállalás ötletét.

A misszió körüli homályt csak növelte, amikor a kormány és maga az érintett már-már beteges szintet elérő titkolózása ellenére sikerült kideríteni, hogy a csádi misszió szervezésében fontos szerepet játszik Orbán Gáspár, azonban közvetlenül az erről szóló információk publikálása előtt a 2020 óta kormányzati befolyás alatt álló Indexen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elébe ment a leleplezésnek, és közölte, hogy a miniszterelnök fia „speciális képzettsége, jogi ismerete és nyelvtudása miatt alakulatától a miniszteri kabinetbe vezényelve a csádi misszió előkészítésében vesz részt, más katonai és civil elöljárókkal együttműködve”.