Elnöki kegyelem Európában: van, ahol fel sem merülhet, hogy a Novák bukásához vezető döntés rejtve maradjon

Egészen véletlenül derült ki a Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezető elnöki kegyelem, mivel ezek a döntések Magyarországon nem nyilvánosak. Az, hogy a Fidesz 14 évének legnagyobb belpolitikai megrázkódtatását okozó ügy hol áll meg, nem tudni, Novák után az akkori igazságügyi minisztert is elsodorta, nem Varga Judit lesz a Fidesz listavezetője az EP-választásokon, és visszavonul a közélettől.

Európában és a szomszédos országokban is van, ahol a szabályozás sokkal átláthatóbban kezeli a kegyelmi kérvények ügyét, mint Magyarországon, bár nem ez a jellemző.

Nevesített olasz, beazonosítható szlovák döntések

María Pilar Marcos Rubio egy gyilkossági ügy érintettjeként kapott három évet, de kegyelmi kérvénnyel végül csak két évet ült, a fennmaradó időt felfüggesztettre változtatták, így feltételes szabadlábon távozhatott a börtönből. Ezt onnan tudhatjuk, hogy Spanyolországban egészen nyilvánosak, névvel, a konkrét üggyel együtt megismerhetők a kegyelmi döntések. Bűncselekmény típusára, tartományok szerint is kereshetők.

A számok egyébként erősen csökkenő tendenciát mutatnak: 2013-2022 között összesen 574 esetben adtak kegyelmet a 40 milliós Spanyolországban, míg 2012-ben önmagában 534 alkalommal. A csúcs 2000-ben volt, 1744 kegyelemmel, 2022-ben már csak 18-at osztottak ki.

Olaszországban a kegyelemben részesítettek teljes neve és bűncselekményük, valamint a büntetés csökkentését szolgáló szempontok is megismerhetők. 2021-ben például hét embernek is kegyelmet adott Sergio Mattarella államfő, igaz, ez nem feltétlenül jelentett azonnali szabadságot, legfeljebb a büntetés enyhítését. Így járt a 80 éves Carlo Garrone, akit hat évvel korábban ítéltek el gyilkosságért: egy vita közben lelőtte 69 éves húgát. A férfi 14 évet kapott, ezt az elnök valamivel több mint egy évvel enyhítette.

A megítélt elnöki kegyelmek száma egyébként a hétéves elnöki ciklusonként rohamosan csökken. 1948-55 között még 15 ezer esetben élt ezzel a jogával az államfő, Mattarella viszont 2015-22 között már csak 35 alkalommal, az újabb ciklusában pedig eddig csak 13-szor.

Ha neveket nem is tartalmaz, az elnöki kegyelem Szlovákiában is nyilvános, az ügyek lényege, az elítélt kora, neme beazonosítható – ezek alapján sem Spanyolországban, sem Szlovákiában nem hoznának egy társadalmilag vitatható döntést, legalábbis arra alapozva biztosan nem, hogy remélhetőleg nem kerül nyilvánosságra.

Lengyelországban már visszafogottabb a tájékoztatás: naprakészen közlik a kiadott elnöki kegyelmek számát, de abból sem a név, sem más személyes adat, sem a bűncselekmény jellege nem ismerhető meg. Idén hat embernek nem adta meg Andrzej Duda elnök a kegyelmet – a legfőbb ügyész javaslatának megfelelően –, két embernek viszont igen.

Nagy visszhangot kapott, amikor Duda másodszor is kegyelmet adott a hivatali befolyással való visszaélés miatt elítélt Marius Kamińskinek és Maciej Wąsiknak. A nyolc év kormányzás után ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) parlamenti képviselői még akkor követték el a bűncselekményt, amikor a korrupcióellenes hatóságot vezették, később belügyminiszterként és belügyi államtitkárként dolgoztak.

Duda már 2015-ben kegyelmet adott nekik, miután először elítélte őket egy bíróság. A legfelsőbb bíróság ezt a kegyelmi döntést megsemmisítette (Kamińskiék büntetése akkor még nem volt jogerős, ezért nem adhatott volna Duda kegyelmet nekik), tavaly decemberben pedig ismét 2 év börtönre ítélték őket. A köztársasági elnök hivatalából vitték el a két politikust, akik éhségsztrájkba kezdtek, a PiS politikai foglyoknak nevezte őket. A január végi újabb elnöki kegyelemről Donald Tusk kormányfő azt írta, ez már szabályos volt.

Az észteknél az elutasított kérvény is nyilvános

Észtországban a kegyelmi kérvények először a kegyelmi bizottsághoz jutnak, ők egy ajánlással továbbítják a kérvényt. A döntések nyilvánosak, és nemcsak a pozitívan elbírált kérvények, de az elutasítottak is, a Postimees lap nevekkel, születési évvel közölte az utóbbiakat is. A jellemzően évi kéttucat kérvény egyébként többnyire sikertelen.

Így is született kérdéseket felvető ítélet: 2013-ban az elnök két gyilkossági ügy női elkövetőjének adott kegyelmet öt év börtön után. Egyikük orosz állampolgár volt, aki a férjével végzett, a kegyelem után 10 évre ki is utasították az országból. A másik a partnere nővérét ölte meg. A 28 éves nő azért szabadult, mert figyelembe vették, hogy a bűncselekménnyel csaknem egyidős gyerekét máskülönben örökbe kellett volna adni.

A legutóbb a múlt hónapban lépett érvénybe elnöki kegyelem, amit a nyilvánosan megjelent információn túl – ami az elítélt teljes nevének közlését is jelenti – az elnöki hivatal nem kommentált: kilenc év börtön után szabadult egy férfi, akit egy angliai ékszerbolt kirablásáért ítéltek el 18 évre Londonban. Öt évet ült le brit börtönben, ezután a büntetés további végrehajtásával szállították hazájába. Észtországban előbb 15 évre csökkentették az ítéletet arra hivatkozva, hogy rablásért Észtországban ez a legmagasabb büntetési tétel, majd négy év észtországi börtön után szabadult idén januárban.

Elnöki kegyelmet csak elítéltek kaphatnak Észtországban, a magyarországi eljárási kegyelem, azaz az ítélet előtt hozott döntés intézménye ismeretlen, ez több országban, például a spanyoloknál és az olaszoknál is így van.

Zeman kiengedte egy közeli ismerősét

Csehországban viszont a magyarországihoz hasonlóan van eljárási kegyelem is. Miloš Zeman – az első, akit már közvetlenül választottak elnöknek Csehországban, ahol korábban a parlament döntött az államfőről – jóval kevesebbszer élt ezzel a jogával, mint két elődje, Václav Hável és Václav Klaus. 1993-tól 2003-ig 860, Klaus következő 10 évében 412 alkalommal adott az elnök kegyelmet, 2013-től Zeman két elnöki ciklusában már csak 26-szor. Igaz, azok között volt egy ügy, amely vitát váltott ki.

A kegyelem ugyanis jellemzően szociális helyzettel, gyerekneveléssel vagy az elítélt magas korával, egészségügyi állapotával indokolható – Csehországban sincsen szó arról, hogy magát az ítéletet kérdőjelezné meg az elnök a kegyelemmel. A Lányi Erdészigazgatás vezetője viszont a csehek megítélése szerint kizárólag a Zemannal fenntartott jó kapcsolatának köszönhette, hogy szabadult, miután három évet kapott egy 200 millió koronás (mai áron hárommilliárd forintos) tender befolyásolásért. A döntés miatt a szenátus eljárás kezdeményezését is fontolgatta az elnök ellen, bár Zeman széke végül nem ingott meg az ügytől.

Csehországban jelenleg az igazságügyi minisztériumhoz kell küldeni a kérvényt – ez az útvonal Klaus alatt közvetlen volt –, de a végső szót az elnök mondja ki. Fontos azonban, hogy a döntések nyilvánosak.

Magyarországon a köztársasági elnökhöz szintén az igazságügyi minisztériumon keresztül vezet az út, ahonnan elutasító vagy támogató javaslattal megy tovább a kérvény, majd az elnök jóváhagyása esetén az érvénybe lépéshez az igazságügyi miniszter ellenjegyzése is kell – ez volt az az elem, amely miatt a felelősség kérdése Varga Juditot is elérte. Igaz, azt hivatalosan továbbra sem tudni, valóban elutasítást javasolt-e eredetileg a minisztérium, ahogyan ezt különböző forrásokból hallani lehet, ezt valószínűsítette Varga egykori férje, a Partizánnak nyilatkozó Magyar Péter is, aki kormányközeli körökből érkezve szokatlanul éles kijelentéseket tett az ügyben és a fennálló rendszer egészéről is.