Tóth Gergely
Az Egyesült Államok és Irak szerdán megállapodott egy vegyesbizottság felállításáról, melynek az lesz a feladata, hogy koordinálja a közel-keleti országban állomásozó amerikai kontingens kivonását.
Az USA először – Szaddám Huszein nemlétező vegyifegyver-készletére és al-káidás kapcsolataira hivatkozva – 2003-ban vonult be Irakba, azonban felszabadító/megszálló csapatait 2011-ben kivonta. Addigra azonban az országban már valóban megvetette a lábát az al-Káida, melynek legveszélyesebb manifesztációja, az Iszlám Állam ellen 2014-ben újra be kellett vetni amerikai csapatokat – bizarrul hangzik, de Iránnal együttműködésben.
Azonban a jelenlegi kontingens alig 2500 főt tesz ki (őket több száz szövetséges, köztük magyar katona egészíti ki), azonban Washington és Bagdad egyetért abban, hogy
- Az Iszlám Államot sikerült oly mértékben megtörni, hogy maradványainak kordában tartására elegendő az iraki katonaság
- a gázai háború egyik mellékhatásaként az Irakban található amerikai bázisok vonzzák az Irán patronálta helyi síita milíciák támadásait
- a támadásokra és incidensekre válaszul pedig az USA több alkalommal is iraki területen, de Bagdad engedélye nélkül hajtott végre megtorló légicsapásokat
A csapatkivonást a Reutersnek nyilatkozó illetékesek szerint nem fogják elsietni, a folyamat több hónapot vehet igénybe.
Katar szerepe a túsztárgyalásokban problémás. (…) Nem fogok hálálkodni a katariaknak. Befolyással bírnak a Hamászra, de csak azért, mert ők pénzelik.
– mondta Benjamin Netanjáhu a gázai palesztin terrorszervezet által október 7-én elhurcolt túszok családtagjaival folytatott beszélgetésen. Az erről készült felvételt egy izraeli tévécsatorna sugározta csütörtökön. Szintén csütörtökön az ultraradikális Becalel Szmotrics pénzügyminiszter azzal vádolta az Öböl-monarchiát, hogy „nagyrészt Katar a felelős az október 7-i terrortámadásért”, és ehhez hozzátette: „Egy dolog világos: Katar a háború után nem játszhat szerepet a Gázai övezetben”.
A nyilatkozatokra a katari külügyminisztérium úgy reagált, hogy „elszörnyedve olvastuk az állítólagos megjegyzéseket”.
A Hamász politikai szárnyának emigráns vezetőinek otthont biztosító Katar egyébként valóban évek óta havi 15 millió dollárt folyósított a Gázai övezet infrastruktúrájának működtetésére; miközben az emírségben valószínűleg tisztában voltak azzal, hogy a pénz nagy része az övezetet kormányzó Hamász fegyverkezésére megy el. Azonban ugyanezzel tisztában lehetett Benjamin Netanjáhu is, aki – titkosszolgálati berzenkedések ellenére – engedélyezte, hogy az aktatáskákba rendezett készpénz akadálytalanul eljusson a terrorszervezethez. Izrael egyébként profitált is Katarnak a Hamászra gyakorolt befolyásából; a korábbi konfliktusok elsimítását, illetve a 2023 novemberi nagy túszcserét eredményező megállapodást is Doha közreműködésével sikerült nyélbe ütni.
Tóth Gergely
Az izraeli hadsereg (IDF) csütörtöki bejelentése szerint a több elitalakulatot összefogó Kommandó dandár katonái behatoltak a Gázai övezet második legnagyobb települése, Hán Júnisz központjába. A kommandósok a közlemény szerint igyekeznek előcsalogatni az épületekből és az övezetet több száz kilométer hosszan behálózó alagútrendszerből a Hamász fegyvereseit, hogy azután a (relatíve) nyílt terepen mesterlövészek, irányított rakéták vagy harckocsilövedékek végezzenek velük.
Az október végén kezdődött szárazföldi offenzíva jelenleg az enklávé déli részére összpontosul, azonban Hán Júniszban eddig egyelőre sem a Hamász gázai vezetőinek rejtekhelyét, sem pedig a száznál is több életben maradt izraeli és külföldi túsz börtönét nem sikerült megtalálni. A várost szerdán kerítették be az izraeli csapatok, segélyszervezetek szerint a harcokban több helyi kórházat is találat ért.
Tizenkettőre emelkedett a halottak száma, miután a ENSZ egyik gázai menedékhelyét Hán Júnisz ostroma alatt megtámadtak – közölte Thomas White, terület humanitárius koordinátorának helyettese.
White szerint a 75 sérült van, köztük 15-en súlyos állapotban vannak. Izrael nem vállalta a felelősséget a támadásért, amely során két harckocsi lövedék csapódott a menedékhely oktatóközpontjába.
A koordinátor hozzátette, hogy a támadások miatt a Hán Júniszban található al-Kahir kórház kénytelen volt bezárni, „az éjszaka közepén evakuálták azokat a nőket, akiken császármetszést végeztek”.
Kaiser Orsolya
Az ENSZ főtitkára, António Guterres a Biztonsági Tanács szerdai ülésén azt mondta, a gázai humanitárius helyzet megdöbbentő. Guterres ezért is sürgeti egy azonnali humanitárius tűzszünet megkezdését. „2,2 millió gázai palesztin él embertelen, nyomorúságos körülmények között, akik megfelelő szállás, fűtés, elegendő élelmiszer és ivóvíz nélkül küzdenek az életben maradásért. Gázában mindenki éhezik. A lakosság egynegyede, több mint félmillió ember súlyos élelmiszerhiánnyal küzd” – fejtette ki Guterres.
Az ENSZ-főtitkár szerint az egészségügy is romokban van. Guterres kijelentette, hogy a 36 kórházból mindössze 16 működik, de azok is csak, részlegesen. „Így egyre nagyobb az esély arra, hogy az emberek fertőző betegségeket kapjanak el, mint hepatitis A, vérhas, kolera” – tette hozzá.
Az elmúlt 24 órában legalább ötven palesztin halt meg izraeli légicsapások miatt Hán Júniszban – közölte Ashraf al-Qidra, a Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szóvivője.
Az Al-Dzsazíra jelentése szerint legalább három ember, köztük két gyermek halt meg, mikor a város al-Satar al-Gharbi városrészét ágyúzta az izraeli hadsereg.
Weiler Vilmos
- Az USA légicsapást mért Irak területén állomásozó milíciákra, akiket szerintük Irán támogat.
- Kiderült, hogy pénteken hozza meg előzetes döntését a hágai bíróság az Izrael ellen indított perben.
- A Reuters szerint előrelépés történt a 30 napos gázai tűzszünetről szóló tárgyalásokon.