Hamász: Szükséges lépés volt az október 7-i támadás

2024. január 21. – 08:12

frissítve

Hamász: Szükséges lépés volt az október 7-i támadás
Fotó: ashraf amra / Anadolu via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap határozottan elutasította a Hamász feltételei szerinti megállapodást a háború lezárásáról és a Gázai övezetbe hurcolt izraeli foglyok elengedéséről. „A túszok szabadon engedéséért cserébe a Hamász a háború végét követeli, valamint csapataink kivonását a Gázai övezetből és a gyilkosok és erőszakolók elengedését” – közölte videóüzenetében az izraeli kormányfő. Hozzátette, mindez magában foglalná a Hamász uralmának meghagyását Gázában.

Netanjahu azt mondta: éjt nappallá téve dolgozik a Hamász fogságában maradt több mint 130 túsz kiszabadításán. Számi Abu Zuhri, a Hamász egyik magas rangú tisztségviselője szerint az, hogy az izraeli vezető elutasítja a gázai övezeti katonai offenzíva leállítását, „azt jelenti, hogy nincs esélye az izraeli foglyok visszatérésének”. Netanjahu a palesztin államiság kérdéséről azt mondta: „Nem fogok megalkudni a Jordán folyótól nyugatra fekvő terület egésze feletti teljes izraeli biztonsági ellenőrzés ügyében”. Beszélt arról is, hogy nemzetközi és belföldi nyomással is szembesül, hogy megváltoztassa álláspontját. „Állhatatosságom volt az, ami éveken át megakadályozta a palesztin állam létrehozását, amely egzisztenciális fenyegetést jelentene Izraelre” – emelte ki az izraeli kormányfő. (MTI)

Szükséges lépésnek és „a palesztin nép elleni izraeli összeesküvésekre adott normális válasznak” nevezte az október 7-i terrortámadást a Hamász a terrortámadással kapcsolatos első nyilvános állásfoglalásában. A vasárnap közzétett dokumentumban a palesztin szervezet egyben elismerte, hogy az Izrael és a Gázai övezet határán kialakult felfordulásban „lehetséges, hogy történtek hibák”.

Az al-Aksza Áradat fedőnevű művelet végrehajtása során feltehetőleg „az izraeli biztonsági és katonai rendszer gyors összeomlása során és a kialakult felfordulásban” ballépéseket követtek el – közölte a Hamász a mintegy 1200 halálos áldozatot követelő támadásról.

A bizonyítékok ellenére a terrorszervezet tagadta civilek célzott meggyilkolását.
„Amennyiben voltak esetek, amelyek során civilek kerültek célkeresztbe, azok véletlenül történhettek az összecsapásban a megszálló erőkkel” – közölte a Hamász, hozzátéve, hogy az izraeli hadsereg és rendőrség „zavarában” sok izraelit megölt.

A 16 oldalas állásfoglalásban a terrorszervezet „a Gázai övezet elleni izraeli agresszió”, valamint „az etnikai tisztogatás és az egész palesztin nép elleni bűncselekmények” haladéktalan befejezését követelte. Az arab és angol nyelven terjesztett dokumentumban a Hamász visszautasított a palesztin térség jövőjének meghatározására vonatkozó minden izraeli, illetve nemzetközi törekvést. A terrorszervezet kiemelte, hogy a Gázai övezet sorsáról egyedül a palesztin nép dönthet.

Miközben dúlnak a rengeteg palesztin civil áldozatot követelő harcok Gázában az izraeli hadsereg és a Hamász között, több felmérés is azt mutatja, hogy az Izraelben élő arabok egyre nagyobb számban azonosulnak Izraellel. Az Economist cikke szerint egy tavaly év végén készült felmérés szerint a megkérdezett za ország lakosságának 5 százalékát kitevő izraeli arabok kétharmada mondta azt, hogy azonosul Izrael állammal, míg a háború előtt csak a válaszadók fele gondolta így.

A cikk szerint a Hamász és az izraeli hadsereg korábbi összecsapásai alatt sokkal több erőszakos összecsapás volt az Izraelben élő arabok és zsidók között, mint most. Ezt részben az Itamar Ben-Gvir szélsőjobbos belügyminiszter irányítása alatt álló rendőrség kemény fellépése is indokolja. De a Givat Haviva nevű, zsidó–arab együttélésért kampányoló szervezet felmérésében a megkérdezett Izraelben élő palesztinok több mint fele azt mondta, azért is lehet kevesebb erőszakos esemény Izraelben, mert az izraeli arabok is fenyegetést látnak a Hamászban és minél előbb békét akarnak.

A cikk azt is megjegyzi, hogy a háború alatt valamivel javult az Izraelben élő palesztinok helyzete, mert sok behívót kapott izraeli zsidó helyére palesztinokat alkalmaznak a cégek.

A Givat Haviva felméréséből az is kiderült, hogy az izraeli zsidók 44 százaléka nem engedné, hogy a gyereke arab gyerekkel játsszon, 40 százalék szerint az araboknak kevesebb állami támogatást kellene kapniuk, mint a zsidóknak, 62 százalék szerint pedig ellenzi, hogy arab pártok legyenek az izraeli kormányban. Az arabok 13 százaléka mondta azt, hogy nem hagyná a gyerekét zsidő gyerekekkel játszani.

"Izrael katonai műveletei olyan mértékű tömegpusztítást végeztek és annyi civilt öltek meg, amire főtitkárságom alatt még nem volt példa" – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a G77+Kína csúcstalálkozó megnyitóján az ugandai fővárosban, Kampalában. Guterres szerint “szívszorító és teljességgel elfogadhatatlan”, ami Gázában történik. A főfitkár úgy látja: "a Közel-Kelet egy gyújtópalack, mindent meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk a konfliktus fellángolását az egész régióban"."

Guterres azután beszélt, hogy a gázai egészségügyi hatóságok közlése szerint az izraeli csapások október 7. óta több mint 25 ezer palesztin életét oltották ki (ez a közlés nem tesz különbséget civilek és a Hamász harcosai között). Az ENSZ főtitkára hozzátette: teljesen elfogadhatatlan a kétállami megoldás elutasítása, és a palesztinok államisághoz való jogának megtagadása "a végtelenségig meghosszabbítaná a konfliktust, amely a globális békére és biztonságra nézve komoly fenyegetést jelent".

Mint megírtuk: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a gázai konfliktus után is megtartaná a teljes ellenőrzést az összes palesztin terület fölött. Ez ellentétes az önálló palesztin állam létrehozatalának tervével. Izrael offenzívája azután kezdődött Gáza ellen, hogy a Hamász október 7-én megtámadta Dél-Izraelt, közel 1200 embert, nagyrészt civileket lemészárolva. Becslések szerint 240 embert rabolt el a Hamász és vitt túszként Gázába, nagyjából 130 ember sorsa a mai napig nem ismert. (The Guardian)

Mintegy 405 millió font (kb. 180 milliárd forint) értékben fejleszti tovább hajóvédelmi rakétarendszerét 2032-ig az Egyesült Királyság, írja a Sky News. Mint azt Grant Shapps védelmi miniszter kifejtette, a közel-keleti válság súlyosbodása miatt is létfontosságú, hogy az ország alkalmazkodjon az újfajta kihívásokra, ezzel megőrizve a biztonságot a maga és szövetségesei számára.

A Sea Viper légvédelmi rendszert eddig is többször bevetették a Vörös-tengeren, a húszi lázadók által kereskedelmi hajókkal szemben indított rakétatámadások visszaverésére, a mostani döntés pedig újfajta robbanófejeket és szoftverfrissítést is tartalmaz majd a hadi képességek fokozása érdekében.

Szombaton tovább folytatódtak az összecsapások a Hamász fegyveresei és az izraeli hadsereg közt, a Gázai övezet több területén. Al-Daraj és Tuffah térségében összesen tizenöt palesztin fegyverest öltek meg az izraeliek a Hamász egyik katonai létesítményében tartott rajtaütésen, írja a Sky News.

A déli Hán Júnisz városából szintén harcokról érkeztek beszámolók, és az izraeli hadsereg állítása szerint mesterlövészeik az elmúlt huszonnégy órában sok harcossal végeztek. Hozzátették, hogy a haditengerészet erői továbbra is segítik a szárazföldi akciókat megfigyelésekkel és a harci cselekményekben való aktív részvétellel.

Izrael a gázai konfliktus után is megtartja a teljes ellenőrzést az összes palesztin terület fölött, ami ellentétes az önálló palesztin állam létrehozatalának tervével, derült ki röviddel azután, hogy Benjámin Netanjahu pénteken telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel a palesztin területek jövőjéről, írja a BBC.

Netanjahu elnök szerint szükség van arra, hogy Izrael a Hamász legyőzése után is képes legyen megtartani a biztonsági pozícióit a térségben, hogy Gáza többé ne jelentsen fenyegetést az országra nézve.

Az izraeli elnök szombaton, az X-en (korábban Twitter) közreadott bejegyzésében arról írt, hogy Izraelnek meg kell őriznie a Jordániától nyugatra fekvő teljes terület fölötti ellenőrzést, ami az izraeli erők által megszállt ciszjordániai területeket és magába foglalja.

Eközben egyre nagyobb nemzetközi és belföldi nyomás nehezedik Netanjahura. Joe Biden amerikai elnök a két ország vezetőjének egyeztetése után tartott sajtótájékoztatóján is kitartott az álláspontja mellett, amely szerint továbbra is lehetőség van az izraeli-gázai konfliktus kétállami megoldással való rendezésére. Izraelben szintén egyre többen elégedetlenek a jelenlegi vezetéssel, és rendszeresen tartanak tüntetéseket annak a 130 izraeli túsznak a sorsa miatt, akiket még mindig Gázában tart fogva a Hamász.

  • Robbanások voltak Damaszkuszban, Szíria fővárosában. A város délnyugati részén fekvő Mazzeh negyedben történt incidens áldozatokat is követelt a beszámolók szerint.
  • Az iráni Forradalmi Gárda öt tagját megölte egy szombat reggeli izraeli légitámadás Damaszkuszban. Az áldozatok között volt a gárda helyi információs vezetője is.
  • Az iráni külügyminisztérium elítélte a Szíriában végrehajtott rakétatámadást, amelyben meghalt az iráni Forradalmi Gárda öt tagja. Irán Izraelt tette felelőssé a támadásért.
  • Az amerikai légierő megsemmisített három húszi hajóelhárító rakétát Jemenben, amelyek a Vörös-tenger déli része felé irányultak és készen álltak a kilövésre.
  • Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a Hamász megsemmisítése után Izraelnek fenn kell tartania a biztonsági ellenőrzést Gáza felett, hogy Gáza többé ne jelentsen fenyegetést Izraelre.
  • Egy föld alatti cellában találták meg egy már korábban szabadon engedett ötéves gyerek rajzait Hán Júniszban.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!