„Gázai vér folyik” – palesztinpárti tüntetők művért töltenek egy tartályba a Fehér Ház előtt

2024. január 13. – 05:50

frissítve

„Gázai vér folyik” – palesztinpárti tüntetők művért töltenek egy tartályba a Fehér Ház előtt
Fotó: Abed Zagout / Anadolu via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Tűzszünetet követel az a több ezer palesztinbarát tüntető, akik Washingtonban gyűltek össze szombaton, írja a Guardian. A helyszínen készült felvételek szerint a demonstrálók egy hatalmas palesztin zászlót tartanak a kezünkben, míg mások transzparensekkel érkeztek, amiken olyan feliratok szerepelnek, mint: „Szabad Palesztinát”, „Állítsátok le az apartheid finanszírozását”. A lap azt írja, a Hamász október 7-én indított támadása óta 24 ezer palesztin vesztette életét.

Kép készült azokról a tüntetőkről is, akik Bostonból utaztak busszal a fővárosba azért, hogy részt vegyenek a demonstráción.

Egy az X-en is közzétett videón pedig az látszik, hogy az egyik résztvevő művért tölt egy tartályba a Fehér Ház kapui előtt. A tartály előtte táblán az áll, hogy „gázai vér folyik”, és 15 percenként egy újabb gallon művért öntenek a tartályba, jelképezve ezzel annak 247 palesztin ember életét, aki ma meghalt a Gázai övezetben.

Joe Biden amerikai elnök szombaton közölte, hogy az USA üzenetet küldött Iránnak, írja a Reuters. Irán támogatja a húszik lázadó csoportját, akik november óta a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán, a Vörös-tengeren drónokkal és rakétákkal támadják a nemzetközi kereskedelmi hajókat. „Magánúton adtuk át az üzenetünket” – mondta Biden az újságíróknak a Fehér Házban.

A húszik egyik szóvivője azt mondta, a támadásokkal a gázai palesztinok mellett akartak kiállni, és azt is kijelentette, hogy addig folytatódni fognak az ehhez hasonló akciók, amíg Izrael nem engedélyezi elegendő élelmiszer- és orvosi segély bejutását a Gázai övezetbe. Arról pontosan mi is zajlik Jemenben, és kik is azok a húszik, itt írtunk részletesen.

Több mint 30 palesztin, köztük gyerekek veszítették életüket a Gázai övezetet szombatra virradóra ért izraeli légicsapásokban gázai palesztin bejelentés szerint. A gázai egészségügyi minisztérium szombaton azt közölte, hogy az elmúlt 24 órában 135 palesztin halt meg a bombázásokban, és ezzel a háború kezdete óta a halálos áldozatok száma 23 843-ra nőtt. A minisztérium nem részletezte, hogy hányan vannak köztük fegyveresek és hányan polgári személyek, csak annyit közöltek, hogy nagyjából kétharmaduk nő és gyerek. A sebesültek száma a tárca szerint meghaladja a 60 ezret.

Az izraeli hadsereg közlése szerint a szárazföldi hadművelet október végi kezdete óta a gázai harcokban 186 izraeli katona halt meg és 1099 a sebesültek száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte, hogy a vasárnap 100. napjába lépő gázai háború következtében az övezet kórházai közül már csak 15 működik részlegesen.

Huszam Zomlot, a palesztinok brit nagykövete is részt vesz a londoni palesztinbarát demonstráción, írja a Guardian.

Zomlot az X-en osztott meg egy videót, amin az látszik, hogy körülötte a résztvevők palesztin zászlókat lengetnek, többen viselnek keffijét (azaz palesztin kendőket) is, és azt skandálják, hogy: „Szabad Palesztina! Vessünk véget az apartheidnek! Állítsuk meg a népirtást!”

Az izraeli-gázai konfliktus 100. napjához közeledve a világ számos pontján palesztinbarát tüntetéseket tartanak: egyebek mellett Malajziában és Londonban is. Londonban a pénzügyi negyedben indult a gyülekezés, a jelenlévők zászlókat, molinókat, táblákat vittek magukkal. Az egyik tüntető Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök maszkját viseli. A demonstrálók a kezüket vörös festékkel fújták le, amelyet egy kezükben tartott babára is rákentek. A londoni demonstrációra 1700 rendőrt vezényeltek ki.

A Gázai övezet egészségügyi minisztériuma szerint

már csak hat működő mentőautó maradt a térségben

– írja a Guardian az al-Dzsazíra szemléje alapján. „Még mindig küzdünk néhány alapvető szolgáltatás működésével, beleértve az intenzív osztályokat és a bölcsődéket” – áll a minisztérium közleményében.

A Guardian azt írja, a minisztériumot a Hamász irányítja.

Az izraeli–gázai konfliktus 100. napjához közeledve a világ számos pontján palesztinbarát tüntetéseket tartanak: egyebek mellett Malajziában és Londonban is tüntetnek azért, hogy hallassák hangjukat a palesztinokért. Londonban a pénzügyi negyedben indult a gyülekezés, a jelenlévők zászlókat, molinókat, táblákat vittek magukkal. Az egyik tüntető Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök maszkját viseli. A demonstrálók a kezüket vörös festékkel fújták le, amelyet egy kezükben tartott babára is rákentek, írja a Sky News.

Az al-Dzsazíra úgy tudja, hogy 1700 rendőr van szolgálatban a palesztinbarát tüntetés miatt.

A jemeni amerikai csapások, köztük a legutóbbi, ami egy szanaái célpontot ért, nem volt jelentős hatással a húszik azon képességeire, hogy továbbra is megakadályozzák az Izraelhez kötődő hajók áthaladását a Vörös-tengeren és az Arab-tengeren – mondta Mohammed Abdulsalam, a jemeni húszik szóvivője a Reutersnek.

A húszik „erős és hatékony választ” ígértek az amerikai támadásra, továbbá közölték, hogy nem voltak sebesültek, sem anyagi, sem emberi veszteség. (Guardian)

Törökország az éjszaka folyamán közel 30 terrorista célpont ellen indított légicsapásokat Észak-Irakban és Szíriában, miután kilenc katonája meghalt egy iraki katonai támaszponton – közölte szombaton a védelmi minisztérium. Metina, Hakurk, Gara és Qandil térségében zajlottak a támadások.

A török katonák az észak-iraki Metina város közelében lévő támaszponton elkövetett behatolási kísérletet követő összecsapások során haltak meg – közölte a minisztérium. A minisztérium szerint 29 helyszínt céloztak meg, köztük „barlangokat, bunkereket, óvóhelyeket és olajlétesítményeket”.

Ankara az elmúlt 25 évben több tucat katonai állást működtetett a térségben a Kurdisztáni Munkáspárt, a PKK ellen folytatott több évtizedes háborúja során, amely csoportot Törökország és számos nyugati szövetségese feketelistán tartja terrorszervezetként.

Erdoğan török elnöknek szombaton Isztambulban rendkívüli biztonsági tanácskozást kellett volna tartania, hogy megvitassa a térségbeli csapatok elleni támadások emelkedését. Közben szombaton országos razziák során 113 embert tartóztattak le a PKK-val való feltételezett kapcsolatok miatt. (Guardian)

Pénteken késő este rakétával céloztak meg egy Vörös-tengeren közlekedő hajót – a támadást a jemeni Ádentől kb. 90 tengeri mérföldre lőtték ki – közölte az Egyesült Királyság, mely feltételezi, hogy húszi támadás történt. Egy fedélzeten tartózkodó tiszt szerint a rakéta a hajótól mintegy 400-500 méterre landolt a vízben. A tiszt arról is beszámolt, hogy három kisebb vízi jármű követte a hajójukat. Sérültekről vagy károkról nem érkezett jelentés. Az Ambrey hajózási biztonsági cég egy panamai zászló alatt közlekedő, orosz olajat szállító tartályhajóként azonosította a hajót.

Egy külön frissítésben az Egyesült Királyság tengeri kereskedelmi központja azt is közölte, hogy több jelentést is kaptak arról, hogy kis hajók közeledtek a kereskedelmi hajókhoz ugyanabban a térségben. A jelentések szerint két kishajó több mint egy órán keresztül követte az egyik hajót. Az Egyesült Államok szombat reggel közölte, hogy november 19. óta az Irán által támogatott húszi fegyveresek 28 alkalommal kíséreltek meg hajókat megtámadni és zaklatni a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben.

(BBC)

Az amerikai hadsereg által hadrendbe állított Tomahawkok szárazföldi támadó robotrepülőgépek, GPS-alapú vezérléssel rendelkeznek. Nagy hatótávolságúak, főleg a haditengerészet használja, hajókról és tengeralattjárókról egyaránt fellőhetőek. Rendkívül alacsony magasságban repülnek, sebességük szubszonikus, vagyis nem érik el a hangsebességet (1 Mach). Az Egyesült Államok először az 1991-es öbölháborúban, a Sivatagi Vihar hadművelet során vetette be a Tomahawkokat. (BBC)

Egy húszi radarállomásra mért csapást az amerikai hadsereg Jemenben szombatra virradóra. A hírügynökségi értesüléseket hivatalosan is megerősítették. A Vörös-tengeren állomásozó USS Carney rombolóról indították el a Tomahawk-rakétákat. A csapás helyi idő szerint szombaton 3:45-kor történt.

Először 2023. október 19-én jelentette az amerikai haditengerészet, hogy a USS Carney romboló a Vörös-tenger felett lelőtt négy robotrepülőt és több drónt, amelyek a jemeni partoktól Izrael irányába tartottak. Hogy hogyan került veszélybe a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala, arról ebben a cikkben olvashatnak részletesen. (BBC)

  • Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapásokat mért húszi katonai célpontokra Jemenben péntek hajnalban. Joe Biden szerint Ausztrália, Bahrein, Kanada és Hollandia is részt vett a védelmi akcióban.
  • Franciaország elítélte a húszik vörös-tengeri kereskedelmi hajókra mért csapásait. „Ezekkel a fegyveres akciókkal a húszik viselik a rendkívül súlyos felelősséget a térségbeli eszkalációért” – áll a francia külügyminisztérium közleményében.
  • Az iráni külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában kijelentette, hogy az ország határozottan elítéli a jemeni húszik elleni amerikai-brit támadást.
  • A húszik katonai szóvivője azt állítja, hogy a közös amerikai–brit hadművelet során 73 alkalommal érte őket találat Szanaában, Hodeidában, Taizban, Hidzsában. A támadásnak állításuk szerint öt halálos áldozata, és hat sebesültje van.
  • Erdoğan szerint Nagy-Britannia és az USA „vértengerré” akarja változtatni a Vörös-tengert, a jemeni húszik elleni brit és amerikai csapások nem voltak arányosak.
  • A Tesla két hétre leállítja termelését a Berlin melletti gyárában a vörös-tengeri áruszállításban tapasztalható fennakadások miatt.
  • Több tízezer ember gyűlt össze a jemeni fővárosban, hogy a húszikat támogassák. A tüntetők palesztin zászlókkal érkeztek, míg mások az Irán által támogatott lázadó csoport hivatalos jelszavait írták fel a transzparenseikre.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!