Több százan rohamoztak meg egy dagesztáni repteret, hogy egy Izraelből érkező járat ellen tiltakozzanak

Az Egyesült Arab Emírségek hétfőn felveti majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, hogy szavazzanak meg egy döntést, ami azonnali humanitárius fegyverszünetet eredményezhet Gázában – írja diplomáciai forrásokra hivatkozva a CNN.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a szervezet többi alegységével ellentétben tud kötelező erejű döntéseket hozni, viszont az öt állandó tag (USA, Franciaország, Oroszország, Egyesült Királyság, Kína) bármikor vétózhat.

A rendkívüli ülést pénteken szavazta meg a közgyűlés 120 tagja. Az USA és 13 másik ország ellenezte az ötletet, de a közgyűlésben nincs vétójoga. A Biztonsági Tanácsban azonban igen, és az Egyesült Államok októberben egyszer már vétózott meg egy hasonló kezdeményezést.

Az egykori ENSZ-jószolgálati nagykövet, Angelina Jolie is megszólalt a háborúval kapcsolatban. Az Instagramon azt írta, hogy amit a Hamász fegyveresei október 7-én elkövettek, terrorcselekmény volt.

„De ez nem igazolja az ártatlan életek elvesztését a gázai civil lakosság bombázása során, akiknek nincs hová menniük, nem jutnak élelemhez vagy vízhez, nincs lehetőségük az evakuálásra, és még az alapvető emberi joguk sincs arra, hogy átlépjék a határt, hogy menedéket találjanak”

– írta.

Fontosnak tartja, hogy minél több segélyszállítmány jusson be a régióba, mert „a palesztin és izraeli életek – és a világ minden emberének élete – pont ugyanolyan értékes”. Hozzátette, hogy ő a Doctors Without Borders szervezetnek adományozott, hogy segítse a gázai munkájukat.

Több száz ember szállta meg a dagesztáni Mahacskala repterét vasárnap – írja a Guardian. A tel-avivi járat miatt tiltakoztak, nem a gépen ülők nem is tudták elhagyni a kifutót.

A hatóságok lezárták a repteret, minden oda érkező járatot átirányítottak más, közeli repülőterekre. Helyi beszámolók szerint a muszlim többségű Dagesztánban történt eset résztvevői a gázai helyzet ellen akart így tiltakozni.

Egyelőre nincs szó sérültekről vagy letartóztatásról, bár az izraeli külügyminisztérium és miniszterelnökség is felszólította az orosz hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent az izraeliek és a helyi zsidók védelmében.

Joe Biden nemcsak az izraeli miniszterelnökkel egyeztetett ma, hanem Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnökkel is. A Guardian azonban bemutatta, hogy a két beszélgetés egész másmilyen lehetett.

A Fehér Ház nem a hívás leiratát adja ki a nyilvánosságnak, hanem csak a fontos részleteket, amiket meg akarnak említeni. A Netanjahuval folytatott beszélgetés összefoglalójában egyszer sem szerepel, hogy palesztin vagy Palesztina, de az egyiptomi elnökkel már konkrétabb dolgokról tárgyaltak.

Megegyeztek abban, hogy fel kell gyorsítani a humanitárius segélyszállítmányokat, de nem csak úgy akármikor, hanem már ma. Ezenfelül ezt fenn is kell tartani.

„Hangsúlyozták a civil életek védelmének, a nemzetközi humanitárius jognak és annak fontosságát, hogy sem Egyiptomba, sem másik államba nem telepítik ki a gázai palesztinokat”

– áll a Fehér Ház közleményében.

Biden arról is beszélt esz-Szíszinek, hogy milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a régiós szereplők ne szálljanak be a harcokba, valamint a túszok kiszabadítása érdekében.

„Biden elnök és esz-Szíszi megerősítették elkötelezettségüket, hogy együtt fognak dolgozni a tartós és fenntartható közel-keleti béke feltételeinek megteremtésén, ami magában foglalja egy palesztin állam létrehozását is.”

A Guardian megjegyzi, hogy az ENSZ közgyűlése 2012-ben úgy döntött, hogy elismerik Palesztinát, és akkor Izrael mellett az USA is nemmel szavazott.

Joe Biden azt mondta Benjámin Netanjahunak, hogy fontos, hogy minél gyorsabban minél több humanitárius segély jusson a Gázai övezetbe – írja a Sky News.

Hozzátette, hogy úgy gondolja, hogy Izraelnek minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát terroristáktól, de hangsúlyozta, hogy csak úgy, hogy közben prioritásként kezeli a nemzetközi egyezményekben lefektetett emberi jogokat.

Vasárnap több ezer gázai megrohamozta az ENSZ egyik raktárát, ahonnan lisztet, más élelmiszereket és higiéniai termékeket vittek el. Később az egyik jelenlévő az AFP-nek azt mondta, hogy nem törtek volna be a raktárba, ha nem szorulnának rá.

„Nincs se lisztünk, se segítségünk, se vizünk, még vécéink se. Lerombolták a házainkat. De senkit sem érdekel a sorsunk. A világ polgárait kérjük, mert minden nemzetközi hatalom ellenünk dolgozik. Segítségre volt szükségünk, és nem követtünk el volna ilyet, ha nem lennénk most ekkora bajban.”

Egy másik gázai lakos, Um Szamer al-Attar szerint gyerekeik nem tudnak aludni az éhségtől és a szomjúságtól: „Friss vízre és élelemre van szükségünk, mert éhezünk. Ez így egyáltalán nem igazságos.”

Az AFP kiadott egy videót, amin az éjszaka sötétségbe borult Gázaváros látható, ahogy izraeli bombák és rakéták csapódnak be. Az izraeli vezetés felszólította a Gázai övezet északi felén élőket, hogy hagyják el az otthonukat, és vonuljanak délre, de azt a területet is lövik, így valójában nincs biztonságos hely a régióban.

Az Izraeli Védelmi Erő (IDF) szóvivője azt mondta, hogy több tucat Hamász-terroristával végeztek a szárazföldi inváziót megelőző bombázások során – írja a BBC. Daniel Hagari azt mondta, hogy szinte mint a szervezet taktikai parancsnokságának tagjai voltak. Ezt független forrásból nem nagyon lehet megerősíteni.

Hagari azt mondta, hogy azért bombáznak ennyire, hogy megkönnyítsék a katonáik dolgát, hogy minél nagyobb biztonságban legyenek. Azt is hozzátette, hogy több katonai létesítményt is elpusztítottak.

Arra is kitért, hogy a hamászosok emberi pajzsként használják a civileket, amivel háborús bűnöket követnek el. Izrael október 7-e óta mutatott agresszív fellépése miatt Izraelt is van, aki hasonlóval vádolja.

A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze, Karim Khan azt mondta, hogy vizsgálják egyrészt a Hamász október 7-ei támadását, másészt a Gázai övezetben és a Jordán nyugati partján történteket is.

Mind az október 7-i Hamász-támadással, mind a Gázai övezetben történtekkel kapcsolatban nyomozásokat indított a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekmények elkövetésének gyanújával, írja a Guardian.

Az ICC ügyésze, Karim Khan a hétvégén az egyiptomi-gázai határhoz utazott, ahol arról beszélt, független nyomozásukkal akarnak segíteni a helyzet megoldásán, a nemzetközi közösségnek pedig ki kell tartania a második világháború után felépült biztonsági struktúrák mellett.

„Független szemmel nézünk a palesztinai helyzetre. Látjuk az izraeli eseményeket. Együttműködésre, támogatásra van szükségünk. De meglesz az elszántságunk, a kitartásunk és a szakmai elkötelezettségünk ahhoz, hogy biztosítani tudjuk: meg tudjuk különböztetni a tényeket a gyanúktól”

– mondta videójában Karim Khan.

Rendkívüli ülést tart hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Gázai övezet inváziója ügyében, írja diplomáciai forrásokra hivatkozva a CNN. A hétfő délutánra összehívott ülésen feltehetően szó lesz arról az ENSZ-határozatról is, ami humanitárius tűzszünetre szólítja fel Izraelt és a Hamász iszlamista terrorszervezetet.

Az ENSZ-határozatot az állandó BT-tagok közül Kína, Oroszország és Franciaország elfogadta, Nagy-Britannia azonban tartózkodott, az Egyesült Államok pedig elutasította azt.

Magának halmozza fel a Hamász azokat a segélyszállítmányokat, amelyeket világszerte küldenek a Gázai övezet felé – állítja az izraeli kormány. Eilon Levi kormányszóvivő szerint míg a terrorszervezet egy hosszú, elnyújtott háborúra készül a felhalmozott készleteivel, addig tovább éhezteti az övezet civiljeit.

„A Hamásznak van elegendő élelmiszere, üzemanyaga, gyógyszere és más ellátmánya is egy, a népünk elleni hosszú háborúhoz – a saját népe kárára”

– idézi Levi szavait a Sky News. A kormányszóvivő tagadta, hogy üzemanyag-hiány lenne Gázában: „Van elég üzemanyaguk a kórházak ellátásához, de ezt a Hamász inkább az alagútrendszereik szellőzésére használja, nem pedig a felszíni kórházaik lélegeztetőgépeire.”

Több ezren ostromolták meg az ENSZ élelmiszerraktárát Gázában, az AFP-nek pedig több érintett is nyilatkozott, írja a BBC.

„Nincs se lisztünk, se segítségünk, se vizünk, még vécéink se – mondta Abdulrahman al-Kilani – Lerombolták a házainkat. De senkit sem érdekel a sorsunk. A világ polgárait kérjük, mert minden nemzetközi hatalom ellenünk dolgozik. Segítségre volt szükségünk, és nem követtünk el volna ilyet, ha nem lennénk most ekkora bajban.”

Egy másik gázai lakos, Um Samer al-Attar szerint gyerekeik nem tudnak aludni az éhségtől és a szomjúságtól: „Friss vízre és élelemre van szükségünk, mert éhezünk. Ez így egyáltalán nem igazságos.”

Az AFP közölte az Anadolu török állami hírügynökség képeit is, melyeken az látszik, hogy egyesek a gázai övezet tengerpartjáról gyűjtenek vizet a vízhiány miatt. Azonban a Reuters hozzáteszi a képekkel kapcsolatban, hogy azok hitelességét nem tudják ellenőrizni – az Anadolu ugyanis anyagaival erősen Izrael-kritikus álláspontot képvisel.

Izrael átlépett egy vörös vonalat Gázánál, ami „mindenkit akcióra késztethet” – jelentette ki Ebrahim Raiszi iráni elnök vasárnap. A CNN által idézett posztja szerint „a cionista rezsim bűncselekményeket követett el”, és miközben az Egyesült Államok folyamatosan támogatja Izraelt, arra kéri a világ országait, ne avatkozzanak be a konfliktusba.

A CNN hozzáteszi, hogy bár Irán a Hamász szövetségese, állításuk szerint nem tudtak arról, hogy a terrorszervezet támadást készít elő Izrael ellen. Az ilyen állításokat az iráni külügyminisztérium vasárnap is „alaptalannak” nevezte.

Mélyen aggasztónak nevezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Vörös Félhold után a Vöröskereszt is azokat a jelentéseket, miszerint az izraeli hatóságok evakuálásra szólították fel az észak-gázai al-Kudsz kórházat, írja a BBC.

A brit közmédiához is eljuttatott üzenetet az izraeli hatóságok elküldték a kórház személyzete mellett azoknak is, akik az intézmény épületénél kerestek menedéket. Eszerint mindenkinek el kell hagynia a területet, és át kell költöznie az övezet déli, humanitárius zónájába. A BBC szerint a több száz páciens mellett több mint 14 ezer civil tartózkodhat ideiglenesen a kórház területén.

Az izraeli hadsereg nem kommentálta a hírt, a WHO szerint azonban lehetetlen evakuálni egy betegekkel teli kórházat anélkül, hogy veszélybe kerülne a páciensek élete. „A nemzetközi humanitárius jog értelmében az egészségügyi ellátást mindig meg kell védeni” – írta X-bejegyzésében Gebrejeszusz.

Izrael szerint több gázai kórházat is bázisként használ harcaiban a Hamász iszlamista terrorszervezet, szombaton például közzétettek egy ábrát, ami szerint a gázavárosi al-Sifa kórház alatt is összetett földalatti bunkerrendszert építettek ki. A kórház neve, az al-Kudsz egyébként arabul Jeruzsálemet jelent, de a nevet évtizedek óta használja egy palesztin fegyveres szervezet is.

7960-ra emelkedett a halálos áldozatok száma a Gázai övezetben, a sérültek száma pedig meghaladja a 20 ezret – állítja a Hamász ellenőrzése alatt álló gázai egészségügyi minisztérium. A halálos áldozatok közel háromnegyede nő, idős vagy gyerek volt a hivatal szerint. A halottak között 116 egészségügyi dolgozó is van.

(CNN)

A Gázai övezet segélyezéséről egyeztetett telefonon Rishi Sunak brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök vasárnap. A beszélgetés tartalmáról a brit miniszterelnök hivatal adott ki közleményt. Mindkét ország vezetője hangsúlyozta annak fontosságát, hogy sürgősen humanitárius segélyt juttassanak el Gázába. Megállapodtak abban, hogy közösen fognak dolgozni azon, hogy a rászorulók hozzájussanak létfontosságú élelmiszerekhez, vízhez, üzemanyaghoz és gyógyszerekhez. Közös aggodalmuknak adtak hangot, miszerint a térségben eszkalálódhat a konfliktus, különös tekintettel Ciszjordániára.

(Guardian)

A Gázai övezet északi részen folyó hadműveletekről közölt videókat az Izraeli Védelmi Erők (IDF). Az X-en (korábbi Twitteren) azt írták, hogy megfigyelő és tankelhárító fegyverekkel felszerelt állásokra mértek csapásokat a földön, illetve a levegőből, több terroristát sikerült megölniük. A Sky News az IDF-től származó fotókat közölt, amelyeken a tengerpart közelében haladó harckocsik láthatók.

Palesztinát támogató tüntetést tartottak vasárnap Madridban. A megmozduláson több százan vettek részt, a tüntetők a gázai övezetben dúló harcok beszüntetését követelték. A demonstrációja mottója az volt, hogy:

"Nem a barbárságra, nem a háborúra. Fejezzék be a harcokat!

A tömegben olyan transzparensek is feltűntek, amelyek Izrael bojkottjára szólítottak fel, vagy amin háborús bűnősként ábrázolták az izraeli miniszterelnököt, Benjámin Netanjahu.

Ferenc pápa vasárnap újból azonnali tűzszünetre szólította fel Izraelt és a Hamászt, egyúttal megint felszólította a terrorszervezetet, hogy engedje szabadon a fogva tartott túszokat. „A háború mindig vereséget jelent” – mondta a heti vatikáni áldáson.

A Hamász fegyveresei 225 embert túszul ejthettek Izraelben, akiket aztán a Gázai övezetbe hurcoltak. A magyar kormány négy magyar állampolgárságú vagy származású túszról, köztük két gyerekről tud.

A Palesztin Vörös Félhold vasárnapi közlése szerint az izraelig hatóság arra figyelmeztették őket, hogy azonnal evakuálják a gázai övezetben található al-Quds kórházat, mert bombázni fogják az épületet. A Vöröskereszt társszervezete az X-en azt állította, hogy reggel óta a kórház épületétől 50 méterre is voltak becsapódások.

A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus „mélységesen nyugtalanítónak” nevezte a Palesztin Vörös Félhold közlését, és arra emlékeztetett mindenkit, hogy a betegek életének veszélyeztetése nélkül lehetetlen kiüríteni a kórházat. (Guardian)

Az AP hírügynökségnek nyilatkozó civilek szerint Izrael légitámadást intézett al Shifa kórházhoz vezető utak ellen. Ez a nagyobb kórház a Gázai övezetben, sokan oda húzódtak be a hevesebbé váló izraeli bombázások elől. Az izraeli hadsereg állítása szerint a Hamász állásokat épített ki a kórház körül és az épület alatt, és élő pajzsként használja a kórházban tartózkodó civileket. Egy számítógépes animációval készült videót közzétettek, ami szerintük azt bizonyítja, hogy a kórház alatt egy bázist építette ki a Hamász.

(Guardian)

Az izraeli hadsereg közlése szerint vasárnap várhatóan további segélyszállítmányokkal megrakott teherautók léphetnek be a Gázai övezet területére. Egyúttal tagadták, hogy az övezetben nincs elég élelem, víz és gyógyszer, holott több segélyszervezet is erre panaszkodott a napokban.

Az ENSZ palesztin civileket segítő szervezetének (UNRWA) igazgatója vasárnap azt nyilatkozta, hogy összeomlóban vannak a közszolgáltatások Gázában, nem elég gyakoriak a segélyszállítmányok, és a bejuttatott segélyek mennyisége sem elegendő.

Eközben több ezer ember tört be elkeseredésében az UNRWA gázai raktáraiba, ahol a beérkezett segélyszállítmányokat tárolták.

(CNN)

Magyarország nemmel szavazott a tűzszünetet kérő határozatra az ENSZ Közgyűlésében pénteken, ami azonnali humanitárius tűzszünetre szólította fel a harcoló feleket a gázai háborúban. A határozat a humanitárius tűzszüneten és a segélyek beengedésén felül az illegálisan fogva tartott civilek azonnali és feltétel nélküli szabadon engedésére is felszólít.

A külügyminisztérium a Telexnek azzal indokolta ezt, hogy álláspontjuk szerint az arab csoport nevében kezdeményezett határozat nem volt kellően kiegyensúlyozott, több kiemelten fontos elem hiányzott a szövegből, ami nem tette lehetővé a határozat támogatását. Ezenfelül a határozat nem ítélte el a Hamász október 7-i terrortámadását, nem szólít fel a több mint 200 túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására és nem erősítette meg az államok önvédelemhez való jogát.

Magyarország ezen hiányosságok miatt támogatta Kanada módosító javaslatát, amely javított volna a szövegen, elítélve a Hamász terrortámadását és felhívást intézve a túszok szabadon bocsátására. Sajnálatos módon azonban a módosítás nem került elfogadásra, írták közleményükben.

A Hamász fegyveresei 225 embert túszul ejthettek Izraelben, akiket aztán a Gázai övezetbe hurcoltak. A magyar kormány négy magyar állampolgárságú vagy származású túszról, köztük két gyerekről tud.

Egyébként az elfogadott határozat is elítéli a civilek fogva tartását, csak úgy fogalmaz, hogy ez az összes, illegálisan fogva tartott civilekre vonatkozik, míg a kanadai módosítás kifejezetten azoknak a civileknek a szabadon engedését követeli, akiket túszul ejtettek.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint több mint 450, a Hamász terrorszervezethez tartozó katonai célpontot támadtak a Gázai övezetben szombaton.

A célpontok között katonai parancsnokságok, megfigyelőállások és páncéltörő lőállások voltak, a harcokban az izraeli szárazföldi csapatok is részt vettek.

Több ezer elkeseredett ember tört be az ENSZ palesztin civileket segítő szervezetének (UNRWA) gázai raktáraiba, ahol segélyszállítmányokat tároltak, közölte a szervezet. Többek között lisztet, más alapvető élelmiszereket és higiéniai termékeket vittek el. A Deir al Balahban lévő raktárban például azokat a szállítmányokat tárolták, amelyeket az egyiptomi segélykonvojok juttattak be az övezetbe, írja a Sky News.

Ez egy aggasztó jele annak, hogy a három hete tartó háború és ostrom hatására kezd felbomlani a civil rend – nyilatkozta az incidensről Thomas White, az UNRWA igazgatója. „Az emberek félnek, frusztráltak és kétségbeesettek. A feszültséget és a félelmet csak tovább fokozzák a telefon- és internetkapcsolat megszűnése.”

Az UNRWA igazgatója szerint összeomlóban vannak a közszolgáltatások a Gázai övezetben, mivel Izrael folyamatosan arra szólítja fel a lakosságot, hogy költözzenek délre. A szervezet vezetője a segélyszállítmányok gyakoriságát és mennyiségét is kritizálta. Szerinte a szigorú ellenőrzések és az üzemanyagkorlátozások miatt kevés teherautó jut be az övezetbe.

Két szolgáltató is arról számolt be, hogy vasárnap reggelre sikerült részben helyreállítani a mobiltelefon- és internetkapcsolatot a Gázai övezetben. A kommunikációs vonalak a pénteki esti heves izraeli bombázásokban rongálódtak meg, emiatt a Gázai övezetben tartózkodó emberek – beleértve a kórházakat és a mentőket – nem tudtak kapcsolatba lépni egymással és a külvilággal.

(CNN)

Izraelnek nem tetszik, hogy Elon Musk felajánlotta a „a Gázában működő nemzetközileg elismert segélyszerveteknek”, hogy használhassák a Starlink műholdas kommunikációs hálózatát. Az izraeli kommunikációs miniszter, Shlomo Karhi arról posztolt a Musk tulajdonában lévő X-en (korábbi Twitter), ha ez bekövetkezik, akkor az általa vezetett minisztérium megszakít minden kapcsolatot a Starlinkkel.

Karhi szerint a Hamász terrorcseleményekhez fogja használni a Starlinket, és ezzel Musk is tisztában van. "Elon Musk ezt felajánlhatná akár az elrabolt gyerekeink, lányaink, időseink szabadon engedéséért cserébe. Mindannyiukért! – írta bejegyzésében.

(Guardian)

Az izraeli hadsereg újból felszólította a Gázai övezetben tartózkodó civileket, hogy költözzenek délre, ahol élelmiszerhez, vízhez és gyógyszerekhez juthatnak. Arra is figyelmeztették a lakosságot, hogy tartsák magukat távol a Hamász állásaitól, mert földön, vizen és a levegőben is új szakaszába lépett a Hamász elleni háború, kiterjesztik a hadműveleteket.

Az Izraeli Védelmi Erők szóvviője, Daniel Hagari arról is beszélt vasárnapi videó üzenetében, hogy vasárnap további segélyszállítmányokra lehet számítani Egyiptom és az Egyesült Államok részéről.

(Guardian)

Két szolgáltató is arról számolt be, hogy vasárnap reggelre sikerült részben helyreállítani a mobiltelefon- és internetkapcsolatot a Gázai övezetben. A kommunikációs vonalak a pénteki esti heves izraeli bombázásokban rongálódtak meg, emiatt a Gázai övezetben tartózkodó emberek – beleértve a kórházakat és a mentőket – nem tudtak kapcsolatba lépni egymással és a külvilággal.

Alexandria Ocasio-Cortez amerikai demokrata elfogadhatatlannak nevezte, hogy Izrael milliókat vágott el a külvilágtól, amivel újságírókat, segélyszervezeteket és orvosokat sodort veszélybe. Erre reagálva Elon Musk felajánlotta „a Gázában működő nemzetközileg elismert segélyszerveteknek”, hogy használhassák a Starlink műholdas kommunikációs hálózatát. Ez az a rendszer, amit az ukrán hadseregnek is felajánlott Musk az orosz invázió kezdetén.

(CNN)

• Megindult Izrael gázai háborújának második szakasza, jelentette be előbb a hadsereg vezérkari főnöke, majd maga Benjámín Netanjahu izraeli miniszterelnök is.
• A Hamász október 7-i támadása után az izraeli légierő és a tüzérség három hetes bombázással készítette elő a műveleteket. A bombázás péntek óta még hevesebbé vált.
• Az izraeli hadsereg alakulatai Gáza északi részén, a tengerparti sávban hatoltak be az övezetbe.
• A páncélos alakulatokat tüzérség és hadmérnökök támogatják.
• Netanjahu tévébeszédében hosszú háborúra készítette fel az izraelieket. A művelet célja a Hamász fogságába esett izraeli túszok kiszabadítása és a terrorszervezet felszámolása.
• Szombaton a BBC értesülései szerint bombázták a gázavárosi Al Sifa kórház környékét is.
• A kórház alatt Izrael szerint a Hamász épített ki bázist, erről beszélt két, fogságukba esett palesztin is, akik az izraeliek állítása szerint a Hamász katonái.
• Gázából rendkívül nehéz információkhoz jutni, a támadás megindulásával egyidőben megszakadt a területtel minden kommunikáció.
• Közben azért a diplomaták is dolgoznak, Katar szerint fogolycsere körvonalazódik a szárazföldi támadás ellenére is folytatódó egyeztetéseken.
• Izrael északi részén viszonylagos nyugalom volt, de azért a Hezbollah egyik rakétacsapására válaszul Izrael libanoni célpontot bombázott.
• Londonban és Isztambulban is palesztinpárti tüntetéseket tartottak, az utóbbin Recep Tayyip Erdoğan török elnök háborús bűnök elkövetésével vádolta Izraelt.
  Erre válaszul Izrael hazarendelte diplomatáit Törökországból.

Az előző napi tudósításunkat itt tudja visszaolvasni.