Az USA engedélyezte Dániának és Hollandiának, hogy F–16-osokat küldjenek Ukrajnának

„Nevetséges Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrán invázióval kapcsolatos indoklása. Képzeljük el, ha nem tettünk volna semmit” – mondta Joe Biden amerikai elnök a Kisida Fumio japán miniszterelnökkel és Jun Szogjol dél-koreai elnökkel tartott háromoldalú csúcstalálkozó után.

Az amerikai elnök elismerően beszélt Japán a G7-eken keresztül vállalt szerepéről: kiemelte, hogy jelentős mennyiségű humanitárius segítséget nyújtottak Ukrajnának, illetve katonai felszereléssel is hozzájárultak az ország támogatásához. Arról is hosszasan beszélt, hogy amennyiben nem cselekednének, rossz üzenetet küldenének az egész világnak:

„Ha mozdulatlanul állnánk, milyen üzenetet küldenénk Kínának Tajvanról? Milyen jelzést küldenénk ezzel a világnak?”

– kérdezte. Biden szerint Oroszország már vesztett. „Világos, hogy nem tudja teljesíteni az eredetileg kitűzött célját, ez nem lehetséges.” Szerinte az invázió nem csak európai probléma, mivel a második világháború óta nem volt példa hasonlóra.

(CNN)

Kémkedés miatt emeltek vádat egy korábban bebörtönzött amerikai állampolgár ellen Oroszországban. Orosz hírügynökségek jelentése szerint a moszkvai bíróság Gene Spector vizsgálati fogságba helyezése mellett döntött kémkedés vádja miatt. A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlott, mivel az ügyiratokat titkosították.

A TASZSZ orosz hírügynökség azt írta Spectorról, hogy Szentpéterváron született, de később az Egyesült Államokba költözött. Két évvel ezelőtti őrizetbevételéig a rákellenes szereket gyártó Medpolymerprom konszern igazgatótanácsának az elnöke volt. A Fehér Ház egyelőre információk gyűjt és nem kommentált az esetet.

Az amerikai külügyminisztérium is csak arról tájékoztatott, hogy figyelemmel kísérik a helyzetet. Az MTI azt írja, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat több, Moszkvában fogva tartott amerikai állampolgár – közöttük Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan volt tengerészgyalogos – szabadon bocsátásáról is.

(Reuters, MTI)

Robbanás történt pénteken a Zaporizzsja megyében található, orosz megszállás alatt álló Enerhodar városban rendőrségi vezetők értekezlete alatt; a támadásban többen megsebesültek. Köztük van Pavel Cseszanov, az orosz belügyminisztérium ezredese is – jelentette az ukrán katonai hírszerzés.

A sérülteket állítólag igyekeznek oroszországi egészségügyi intézményekbe elszállítani. Az ukránok értesülései szerint az oroszokkal együttműködő helyi rendőrfőnök irodájában tartották a találkozót, amikor erőteljes robbanás történt a helyiségben. Az orosz rendőrezredesen kívül többen is megsérültek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy a hírszerzés által közzétett videófelvételből ítélve dróntámadás érte az épületet. Az ukrán hírszerzés azt is közölte, hogy tudomásuk szerint az épületben nemcsak a rendőrkapitányság működik, hanem az a megszálló hatóságok embereinek szálláshelye is.

(MTI, Kyiv Post)

Az oroszok 54 brit állampolgárnak tiltották meg beutazást Oroszországba. Köztük van a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan és Annabel Goldie brit védelmi államminiszter is.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a mostani tiltás válasz az Egyesült Királyság által bevezetett újabb szankciókra. A Nemzetközi Büntetőbírság márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Az orosz elnököt háborús bűncselekményekkel vádolják, eszerint több száz gyermeket toloncolt ki illegálisan Ukrajnából.

A listára egyébként több újságíró is felkerült, köztük a BBC, a Guardian és a Daily Telegraph tudósítói is. Az orosz külügymimisztérium közölte, hogy a szankciók megtorlásaként tovább bővítik majd a listát.

(Guardian)

Csaknem 500 ezer katona halt meg vagy sebesült meg a háború kezdete óta, állítják amerikai tisztségviselők.

Az amerikai tisztségviselők a New York Timesnak arról beszéltek, hogy az orosz katonai veszteségek száma megközelíti a 300 ezret.

Ez a szám állításuk szerint orosz oldalon 120 ezer halottat, és 170-180 ezer sebesült katonát tartalmaz.

Ugyanezek a számok a Timesnak nyilatkozók szerint ukránok esetében 70 ezer halottat, és 100-120 ezer közötti sebesültet jelentenek. Egyes becslések arról írnak, hogy az ukrán katonák száma körülbelül 500 ezer fő, beleértve az aktív szolgálatot teljesítőket és a tartalékosokat is. Oroszországnak majdnem háromszor ennyi katonája van: 1,3 millió aktív és tartalékos katona.

(Guardian, New York Times)

Beidézték az orosz külügyminisztériumba Lilian Darii moldovai nagykövetet, amiért Moldova radikálisan csökkentette a chișinăui orosz külképviselet alkalmazottainak számát – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium. Azt írták, ez a barátságtalan lépés az orosz-moldovai kapcsolatok további rombolásához vezet. A moldovai nagykövettel közölték, hogy megtorló intézkedésként számos moldovai tisztviselőtől megtagadták a belépést Oroszországba.

Augusztus közepén vált ismertté, hogy a moldovai orosz nagykövetség diplomatáinak és technikai személyzetének nagy csoportja elhagyta Chișinăut, a korábbi 80-ról 25 főre csökkent a külképviseleten dolgozók száma. A moldáv kormány az ország destabilizálására tett orosz kísérletekkel magyarázta a döntést.

(Interfax)

Tűz ütött ki egy oroszországi áruraktárban, írja a Sky News. Mintegy 42 tűzoltó vesz részt a Novorosszijszk fekete-tengeri kikötőjében keletkezett tűz oltásában.

A közösségi médiában közzétett videókon látszik, ahogy a környéken fekete füst gomolyog. Azt nem lehet tudni egyelőre, hogy mi okozhatta pontosan a tüzet.

Az Egyesült Államok jóváhagyta, hogy Dánia és Hollandia F-16-os vadászgépeket küldjön Ukrajnának, amint befejeződik az ukrán pilóták kiképzése – írta a Reuters egy amerikai tisztviselőre hivatkozva. Antony Blinken amerikai külügyminiszter levelet küldött dán és holland kollégáinak, amelyben biztosította őket arról, hogy a kéréseket jóváhagyják.

„Üdvözöljük Washington döntését, amellyel megnyitja az utat az F-16-os vadászgépek Ukrajnába küldése előtt” – közölte Wopke Hoekstra holland külügyminiszter a Twitteren.

„A dán kormány többször is elmondta, hogy az F–16-osok küldése a következő természetes lépés a kiképzés utána. Közeli szövetségeseinkkel tárgyalunk erről, és arra számítok, hogy hamarosan konkrétabbat tudunk mondani” – mondta Jakob Ellemann-Jensen dán védelmi miniszter.

Mark Rutte holland miniszterelnök májusban azt mondta, hogy Hollandia komolyan fontolgatja, hogy F-16-osokat biztosít Ukrajnának, mivel saját fegyveres erőiből fokozatosan kivonják ezeket a vadászgépeket. A holland védelmi minisztérium adatai szerint Hollandia jelenleg 24 üzemképes F-16-ossal rendelkezik, amelyeket 2024 közepéig kivonnak a hadrendből.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője néhány napja azt nyilatkozta, hogy idén még nem fogják tudni bevetni az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépeket. „Nagy reményeket fűztünk ehhez a géphez, hogy a légvédelmünk része lesz, és képes lesz megvédeni minket az orosz rakétáktól és a drónoktól” – mondta.

(Reuters)

Az oroszok által megszállt ukrajnai területek iskolái új tankönyvet kapnak, amelyek Vlagyimir Putyin háborúját dicsérik – közölte a brit védelmi minisztérium, írja a Sky News. A könyv Ukrajnát „ultra-terrorista államként” jellemzi. Moszkva célja, hogy csökkentse az ukrán nemzeti identitást és oroszbarát narratívát hozzon létre a megszállt területeken – áll a közleményben.

Szergej Kirijenko, az elnöki hivatal vezetőjének első helyettese augusztus 15-én meglátogatta a megszállt Donyeck iskoláit, hogy „ellenőrizze az orosz oktatási rendszerbe való integrációjukat”. A diákok az új tankönyveket szeptember elsején kapják meg. A Zaporizzsjai területére kihelyezett orosz közigazgatás tagjai utasításokat kaptak Oroszországtól az oktatási intézmények akkreditációjára vonatkozó új szabványok bevezetéséről.

Már augusztus elején lehetett tudni, hogy iskolai tananyag lesz az Ukrajna ellen indított háborúból Oroszországban. Szergej Kravcoc orosz oktatási miniszter szerint a diákok az új orosz történelemkönyvekben arról olvashatnak, milyen okokból indították a „különleges katonai műveletnek” nevezett háborút, mik a céljaik, és mit értenek denacifikálás és demilitarizáció alatt.

A Nemzeti Ellenállási Központ (National Resistance Center) jelentése szerint az oroszok újabb 450 gyereket deportáltak Ukrajnából Oroszországba, ahol aztán propagandával nyomasztják őket a saját országukról, írja a The Guardian.

Korábban arról érkezett hír, hogy összesen 700 ezer gyereket vittek el Ukrajna megszállt területeiről Oroszország más részeibe. Ezt egy orosz parlamenti képviselő, Grigorij Karaszin osztotta meg, aki korábban nagy-britanniai nagykövetként és külügyminiszter-helyettesként is szolgált. Arról írt, hogy „az elmúlt években 700 ezer gyermek talált menedéket nálunk, akik az ukrajnai konfliktusövezetek bombázásai és rakétázásai elől menekültek”.

Az orosz védelmi minisztérium közölése szerint meghiúsítottak egy ukrán dróntámadást a Fekete-tengeren. Közleményükben azt írták, a tengeri drónt csütörtökön késő este, Szevasztopoltól 237 kilométerre délnyugatra semmisítették meg a haditengerészet járőrhajói. A támadás célpontjai az orosz Fekete-tengeri Flotta hajói voltak.

(Interfax)

Egy ukrán drón csapódott be egy Moszkva központjában lévő épületbe, miután az orosz légvédelem lelőtte, írja a Reuters. Az oroszok szerint a drón a főváros összes polgári repülőterén megzavarta a légi forgalmat.

A Reuters egyik szemtanúja, aki a környéken tartózkodott, hangos robbanást hallott. A Reuters képei azt mutatják, hogy a dolgozók és a mentők egy épület megsérült tetejét vizsgálták meg, ezt találhatta el a drón.

Az orosz védelmi minisztérium és Szergej Szobjanin, Moszkva polgármestere közölte, hogy nincs emberi áldozat, sem sérült. A lelőtt drón a moszkvai Expo Center komplexum egy épületére zuhant pénteken, helyi idő szerint hajnali 4 óra körül, amikor senki nem tartózkodott az épületben. A komplexum mindössze 5 kilométerre található a Kremltől.

Az oroszok terrortámadásnak nevezték az esetet.

(Reuters)

Ukrajnának kell eldöntenie, hogy mikor megfelelőek a feltételek egy esetleges béketárgyaláshoz, mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. „Az ukránok, és csakis az ukránok dönthetik el, hogy mikor adottak a tárgyalás feltételei” – fogalmazott.

Stoltenberg a norvég Arendal városában tartott konferencián hozzátette, hogy a NATO feladata Ukrajna támogatása.

Stoltenberg azért fejtette ki erről a véleményét, mert korábban a NATO vezérkari főnöke, Stian Jenssen olyan kijelentéseket tett, hogy Ukrajna a háború befejezéséről szóló megállapodás részeként feladhat területeket Oroszország javára. Jenssen ezt követően azt mondta, hogy megbánta megjegyzéseit.

„Az ő (Jenssen) üzenete, és ami az én fő üzenetem, és ami a NATO fő üzenete, az az, hogy a NATO politikája változatlan: támogatjuk Ukrajnát” – mondta Stoltenberg.

A NATO múlt havi csúcstalálkozóján elhangzott, hogy Ukrajna csatlakozhat a katonai szövetséghez, ha „a tagok egyetértenek, és a feltételek teljesülnek”, és hogy az országnak Oroszországtól függetlenül joga van a saját útját választani.

(Reuters)

• Ukrajna idén már nem fogja tudni bevetni az Egyesült Államoktól kapott F-16 típusú vadászrepülőgépeket.
• Oktatási szervezetként jegyezték be a Wagner zsoldoscsoport korlátolt felelősségű társaságát Belaruszban.
• Oroszország legitim katonai célpontnak nevezte az Ukrajnában szerdán lebombázott svéd SKF csapágygyárát.
• A Fehér Ház cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint egy alku értelmében Ukrajna a területei feladásáért és a békéért cserébe NATO-tagságot kapna.
• Az orosz állami média szerint meghalt Gennagyij Zsidko hadtábornok, aki tavaly még az Ukrajnában lévő orosz erők legfőbb katonai parancsnoka volt.
• Moszkva saját dróngyárat építhet Tatárföldön, ahol Sahid-típusú drónokat rakhatnak össze.
• Ukrajna tisztje eldönteni, hogy mikor teljesülnek a feltételek ahhoz, hogy leüljenek az őket megtámadó oroszokkal tárgyalni – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön.
• Alekszandr Lukasenko belarusz elnök egy interjújában arról beszélt, hogy Putyin nem sodorja bele Belaruszt az ukrajnai háborúba, de ha bárki megtámadja őket, akkor készek nukleáris fegyvereket bevetni.
• A Szabad Európa szerint egy volt orosz Forma–1-es pilótát szedetne le a magyar kormány az uniós szankciós listáról.

A csütörtöki híreket ide kattintva olvashatja el.