Lukasenko: Ha bárki megtámad minket, nukleáris fegyverrel válaszolunk

Ukrajna tisztje eldönteni, hogy mikor teljesülnek a feltételek ahhoz, hogy leüljenek az őket megtámadó oroszokkal tárgyalni – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön.

„Az ukránok, és csakis az ukránok dönthetik el, hogy mikor adottak a tárgyalások feltételei, és hogy az elfogadható megoldás a tárgyalóasztal felett” – mondta Stoltenberg. A norvég Arendal városában tartott konferencián beszédében hozzátette, hogy a NATO feladata Ukrajna támogatása.

A nyilatkozat Stoltenberg NATO-vezérkari főnökének, Stian Jenssennek a kijelentése után jött, arra nyíltan is reagált. Jenssen kedden kijelentette, hogy Ukrajna feladhat a területeiből ahhoz, hogy békét kössön az oroszokkal. Jenssen ezt követően azt mondta, hogy megbánta megjegyzéseit.

„Jenssen üzenete, az én fő üzenetem, és a NATO fő üzenete az, hogy a NATO politikája változatlan: támogatjuk Ukrajnát” – mondta Stoltenberg.

(Reuters)

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök egy oroszbarát ukrán újságírónak adott interjújában arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin nem sodorja bele Belaruszt az ukrajnai háborúba– írja a Sky News.

A belarusz elnök szerint Moszkva már amúgy is elérte a célját: „Ukrajna soha nem fog majd olyan agresszívan viselkedni Oroszországgal szemben a háború után, mint a háború előtt” – mondta.

Az ukránoknak azt üzente Lukasenko, hogy ha ők nem lépik át a határokat, akkor Minszk nem fog beleavatkozni a háborúba. Ezután azonban kisebb ellentmondásba keveredett: leszögezte ugyanis, hogy ennek ellenére Oroszországnak mindig segíteni fognak, miután ők a legnagyobb szövetségeseik. Majd mégis azt mondta, hogy Belarsuz bevonása a háborúba semmit nem változtatna a felálláson.

Lukasenko elnök hozzátette, hogy Ukrajnának és Oroszországnak tárgyalóasztalhoz kell ülnie, és készen kell állnia arra, hogy minden kérdést megvitasson, beleértve a Krím és más ukrán területek jövőjét, amelyekre Moszkva igényt tart.

Nemzetközi megfigyelők szerint Belarusz lényegében orosz szatellitállam a háború kezdete óta, és ezeket az aggodalmakat alátámasztja Putyin nemrégiben tett kijelentése, miszerint egy Belarusz elleni támadás egyben Oroszország elleni támadás is lenne. Lukasenko ugyanerről tanúskodott, amikor azt mondta: Belarusz bármilyen külső agresszióra választ fog adni, akár a Belaruszba telepített orosz nukleáris fegyverekkel.

„Nem azért hoztunk ide atomfegyvereket, hogy csak ijesztgessünk. Igen, a nukleáris fegyverek erős elrettentő tényezőt jelentenek. De ezek taktikai atomfegyverek, nem stratégiai fegyverek. Ezért azonnal használni fogjuk őket, amint agresszió indul ellenünk” – tette hozzá.

A Szabad Európa nemzetközi hírlevele szerint a magyar kormány ismét megpróbálkozik az Európai Unió szankciós listájának puhításával. A listát félévente felülvizsgálják, a következő szeptembertől lép életbe. Az egykori Forma–1-es pilóta, Nyikita Mazepin a jelölt, akit szeretnének kihúzni róla. A versenyző azért került fel rá, mert az apja, Dmitrij Mazepin az orosz elnök, Vlagyimir Putyin belső köreihez tartozó oligarcha. Az EU szerint apa és a fia bizonyíthatóan pénzügyi kapcsolatban állnak egymással. A versenyzőt egyébként a Haas a háborút konfliktus után rúgta ki, még 2022. március elején. Szijjártó Péter külügyminiszter egyszer már sikertelenül próbálkozott.

A másik egy belarusz üzletember, Aliakszandr Mosenszkij, akinek a cége a tenger gyümölcseit dolgozza fel. A magyar kormány álláspontja szerint az élelmiszer-biztonság kerülne veszélybe, ha felkerülne a listára. Mosenszkij a belarusz elnökkel van szoros kapcsolatban.

Oroszország folyamatosan halad célja felé, hogy tömegesen gyárthasson Sahid-drónokat – írja a Washington Post, amely a tervről szóló dokumentumokra hivatkozik.

A Sahid egy olyan iráni gyártású támadó drón, amely több mint 1000 mérföldet képes megtenni, miután célba vesznek vele valamit. A dokumentumok szerint Moszkva a Sahid-136 orosz változatát akarja kifejleszteni, annak ellenére, hogy a szankciók miatt az alkatrészek csak késéssel érkeznek és állandó a hiány.

Az értesülések szerint Oroszország a Moszkvától 800 kilométerre keletre fekvő Tatárföldön épít dróngyárat, és 2025 nyarára 6000 drónt kíván gyártani. Az építkezés állítólag egy hónapos késésben van. A lap a dokumentumokat és tervrajzokat egy olyan forrástól szerezte meg, aki állítása szerint részt vesz a projektben, de ellenzi Oroszország ukrajnai invázióját.

Egy brit szakértőkből álló Conflict Armamant Research már korábban is megállapította, hogy az oroszok Sahid-drónokat gyárthatnak és vethetnek be Ukrajna ellen. Az MTI szerint ezt a következtetést az ukrán hadsereg által lelőtt drónok tanulmányozása után vonták le. Mint jelentésükben leírták, a drónok úgy néztek ki, mint az iráni Sahid-136-os típusok, de orosz drónalkatrészek is voltak bennük. A CAR szerint legtöbb alkatrészt kínai, svájci és egyesült államokbeli székhelyű cégek gyártották, 12 alkatrészt pedig Oroszországban gyártottak le a háború kezdete után.

Oroszország korábban tagadta, hogy erői iráni drónokat használnak Ukrajnában, bár Vlagyimir Putyin elnök a hazai dróngyártás fejlesztését szorgalmazta. Irán elismerte, hogy drónokat küldött Oroszországnak, de korábban azt mondta, hogy azokat Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója előtt küldték. Ezen a héten a Financial Times arról számolt be, hogy Washington próbál nyomást gyakorolni Iránra, hogy állítsa le a drónok Moszkvának történő értékesítését.

(Guardian)

Az orosz állami média szerint meghalt egy orosz tábornok, aki tavaly még az Ukrajnában lévő orosz erők legfőbb katonai parancsnoka volt. Gennagyij Zsidko hadtábornok 58 éves korában, „hosszan tartó betegség után” halt meg szerdán – közölte a TASZSZ állami hírügynökség.

Zsidko tavaly május és október között Oroszország keleti katonai körzetének parancsnokaként szolgált. A hírek szerint ő volt az ukrajnai hadszíntér átfogó parancsnoka Moszkva 2022 nyarán a Liszicsanszk és Szeverodonyeck elleni offenzíva idején. Állítólag nem sokkal azután vette át az ukrajnai orosz erők vezetését, hogy Moszkva feladta a Kijev elfoglalására tett elhibázott kísérletét tavaly tavasszal – jelentette a Conflict Intelligence Team nevű oknyomozó csoport 2022 májusában.

Zsidko haláláról hivatalos közleményt nem adtak ki. A TASZSZ által közzétett életrajza sem említi, hogy Ukrajnában parancsnokként szolgált. Ennek oka az lehet, hogy kinevezését soha nem is erősítették meg hivatalosan, de 2022 júniusában Zsidkót Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter mellett látták ülni az ukrajnai háborúban részt vevő erőknél tett miniszteri látogatás során, ami látszólag megerősítette vezetői pozícióba emelését. Kinevezése a CNN-nek nyilatkozó elemzők szerint azért is volt drasztikus döntés, mert Zsidko inkább politikai tisztséget viselt, nem fegyveres csapatok irányításáért felelt korábban.

A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) agytröszt szerint Zsidkót októberben menesztették, miután Ukrajna gyorsan felszabadította területeit a harkivi ellentámadás során. Az orosz védelmi minisztérium október 2022-én Szergej Szurovikin tábornokot nevezte ki a háborús műveletek új főparancsnokává, aki a júniusi, rövid életű Wagner-lázadás óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt.

(CNN)

Az ukrán erők csütörtökön pár óra alatt két orosz helikoptert is lelőttek az ország keleti részében zajló harcok övezetében – írja az MTI.

Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka arról számolt be, hogy reggel lelőttek egy orosz K-52-es típusú harci helikoptert a Donyeck megyei Bahmutnál. Nem sokkal később a 47. ukrán különálló gépesített dandár közölte a Facebookon, hogy tagjai megsemmisítettek egy szintén K-52-es orosz helikoptert a Zaporizzsja megyei Robotine településnél.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki közlése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra hozzávetőleg meghaladta a 256 ezer főt. Az Ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 17 tüzérségi rendszert és 24 drónt.

Oroszország csütörtökön 3 millió rubelre (11,5 millió forint) bírságolta a Google anyavállalatát, az Alphabetet, amiért az nem törölte a Moszkva által „különleges katonai műveletnek” nevezett háborúról szóló, szerinte hamis információkat. Oroszországban számos webhelyet vizsgálnak hasonló, el nem távolított tartalmak miatt, kedden a Reddit közösségi oldalt is megbírságolták.

Májusban már kapott egy ugyanekkora bírságot az Alphabet, a vállalat az indoklás szerint akkor azért kapta a büntetést, mert nem töröltek olyan YouTube-videókat, amik szerintük „LMBT propagandát” és „hamis információkat” terjesztettek Oroszországban az „ukrajnai katonai műveletről”.

A belarusz határőrség sajnálatát fejezte ki, miután Litvánia szerdán bejelentette, hogy a Wagner-erőkkel kapcsolatos aggodalmai miatt péntektől ideiglenesen felfüggeszti az átlépést a Litvánia és Belarusz közötti hat határátkelőjéből kettőn.

„A litván fél célzottan és szándékosan állít mesterséges akadályokat a határon, ezekkel a döntésekkel csak politikai ambícióit szolgálja” – áll közleményükben.

Litvánia már korábban fontolgatta Belarusszal közös közös határátkelőinek lezárását. „Ezt a lépést azonban Lengyelországgal és Lettországgal koordinálva kell megtennünk” – mondták akkor.

Az illegális határátlépések számának növekedése miatt Lettország is fokozta a Belarusszal közös határa védelmét. A határőröket még a szabadságukról is visszahívták, hogy részt vehessenek a megerősített őrjáratokban.

Oroszország legitim katonai célpontnak nevezte az Ukrajnában szerdán lebombázott svéd SKF csapágygyárát, a támadásban a polgári járműcsapágyakat gyártó cég három alkalmazottja halt meg. Az SKF-nek 1100 dolgozója van Ukrajnában, túlnyomó többségük a lucki gyár alkalmazottja.

A svédországi orosz nagykövetség egyik tisztviselője arról nyilatkozott, hogy az üzem az ukrán hadiipar része volt.

„Nemcsak az ukránoknak szállított svéd berendezések, hanem az ukránoknak dolgozó vállalkozások is bajban lesznek” – fenyegetőzött a tisztviselő.

Pontatlannak nevezte azt az értesülést a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs vezetője, miszerint a Fehér Házon belül is felmerült, hogy a béke érdekében Ukrajna gyakorlatilag NATO-tagságot kapna, ha lezárja a háborút, és ennek részeként Ukrajna területeként azt ismernék el, ami abban a pillanatban ukrán ellenőrzés alatt áll.

John Kirby megerősítette a vilniusi NATO-csúcstalálkozón tett elköteleződést Ukrajna jövőbeli NATO-belépését illetően, valamint arra, hogy ennek útját ki fogják jelölni és segítséget nyújtanak ezen az úton. Kirby szerint a fókusz azon van, hogy Ukrajna az orosz agressziót visszaverje, és területeket szerezzen vissza.

Százezer amerikai katona állomásozik Európában, ami a hidegháború óta nem látott létszám, és ha igény jelentkezik további csapatok érkezésére, akkor arról hajlandó egyeztetésekre Washington – jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs vezetője szerdán.

John Kirby a Washingtonban tartott sajtóértekezletén arról, hogy a közelmúltban Belarusz felől katonai légijárművek megsértették a lengyel légteret, és más balti országokban is történtek incidensek, azt mondta: állandó kapcsolatban vannak a NATO-szövetségesekkel, különös tekintettel a keleti szárnyra.

Az Egyesült Államok figyelemmel követi az eseményeket, de további amerikai katonák európai NATO-országokba vezénylése jelenleg nincs napirenden.

Kiadta szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• A háborús helyzet ellenére az ukránok valószínűleg elegendő üzemanyagkészletet lesznek képesek felhalmozni a téli időszakra.
• Az ukrajnai bányákból hatékonyan termelik ki a szenet, ezzel biztosítva a hőerőművek folyamatos ellátását a télre, jelentősnek mondható gázkészleteik pedig további tartalékot biztosítanak.
• Bár az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások valószínűleg ezen a télen is folytatódnak majd, Ukrajna tavaly télen már bebizonyította, hogy rendelkezik szakképzett munkaerőgárdával és szakértelemmel az energiahálózat megfelelő működtetéséhez és karbantartásához, még háborús körülmények között is.

Oktatási szervezetként jegyezték be a Wagner zsoldoscsoport korlátolt felelősségű társaságát Belaruszban, derült ki szerdai médiajelentésekből. A cég telephelye megegyezik azzal a területtel, ahol a Wagner-csapatok állomásoznak, a Minszktől mintegy 100 kilométerre délkeletre található Cel faluban van az új bázisuk. Ugyanerre a címre a múlt hónapban egy Concord Management and Consulting nevű ingatlancéget jegyeztek be.

A Concord 100 százalékban egy azonos nevű orosz cég tulajdonában van, annak a vezérigazgatója pedig nem más, mint a Wagner vezetője, Jevgenyij Prigozsin. A múlt hónapban a BBC hitelesítette a Celben található tábor helyét és a Wagner-csapatok odaérkezését is.

Alekszandr Lukasenko belarusz vezető segített közvetíteni a Wagner és az orosz vezetés közötti megállapodásban a zendülés után, és a zsoldosok választhattak, hogy az orosz hadsereghez csatlakoznak-e, vagy Belaruszba mennek. Lukasenko akkor azt mondta, hogy az ország védelmére hívja őket, de hozzátette, hogy szoros figyelemmel fogják őket tartani.

(BBC)

Ukrajna nem fogja tudni bevetni az amerikai gyártmányú F-16-os vadászbombázókat idén ősszel vagy télen – mondta szerdán este az ukrán televízióban Jurij Ihnat, a légierő szóvivője. „Nagy reményeket fűztünk ehhez a géphez, hogy a légvédelmünk része lesz, és képes lesz megvédeni minket az orosz rakétáktól és a drónoktól” – sajnálkozott Ihnat.

Biden amerikai elnök májusban hagyta jóvá, hogy az ukrán pilótákat kiképezzék az F-16-osokra, de a repülők szállítására még nincs kijelölt időpont. Ukrajna már többször felszólította nyugati szövetségeseit, hogy szállítsák le a gépeket. Zelenszkij szerint az F-16-osok biztosíthatnák Oroszország vereségét, írja a Reuters.

• Keddről szerdára virradó éjszaka drónokkal támadták a Duna-delta kikötőiben és a Duna mentén található raktárakat és gabonasilókat.
• Drónokat lőttek le az oroszok Moszkvától néhány száz kilométerre, személyi sérülés nem történt az orosz tájékoztatás szerint.
• Ukrán információk alapján az ukránok visszafoglalták a donyecki régióban fekvő Urozsajne falut.
• Elindult az első hajó Odesszából a gabonamegállapodás megszűnését követően biztosított ideiglenes fekete-tengeri folyosón.
• Házi őrizetben lehet az Armageddon tábornokként ismert orosz Szergej Szurovikin, akiről többen úgy tartják, hogy Prigozsin szövetségese lehetett, és tudhatott a Wagner-lázadásról.
• Az Ukrán Biztonsági Szolgálat felvételeket adott át a CNN-nek arról, ahogyan a Sea Baby nevű kísérleti tengeri drónjuk robbanóanyagot vitt a kercsi híd lábához 2023. júliusban. Korábban Ukrajna hivatalosan nem ismerte el a felelősségét a történtekért.
• Litvánia bezárja két, Belarusszal közös határátkelőjét a Wagner-erők jelenléte miatt.
• Oroszország 1500 milliárd forint értékű fegyverszerződést kötött szerdán.
• Ukrajna és Moldova kapja meg az Oroszországnak és Belarusznak szánt 52 milliárd forintnyi uniós pénzt.

A szerdai híreket az orosz-ukrán háborúról itt lehet elolvasni.