Ellenzéki politikus a török EU-tagságról: Biztosan lesz EU tizenöt év múlva?

Törökország vasárnapi választásával véget érhet Recep Tayyip Erdoğan húszéves kormányzása. Az ellenzéknek a muníciót ehhez részben a gazdasági nehézségek és az elmúlt 20 év legmagasabb inflációja hozta el, amely tavaly a 80 százalékot is meghaladta.

Az elégedetlenség ereje azonban szét is forgácsolódhatott volna az ellenzék pártjai között, ám az elnök pártjával, az Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP) és a radikálisabb, nacionalista, vallási irányt képviselő Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) szemben széles körű ellenzéki összefogás állt fel, amely közös elnökjelöltet állított Kemal Kılıçdaroğlu személyében. (A győzelmi esélyekhez azonban kellett az is, hogy az ország lakosságának ötödét adó kurdok legnagyobb pártja – egy kisebb török pártokból álló szövetségben támogassa Kılıçdaroğlut.)

Vasárnap Erdoğan az elnöki széket is elveszítheti – 2018 óta a végrehajtó hatalom fő letéteményese az államfő és nem a miniszterelnök –, és koalíciója bukhatja a parlamenti többséget is.

Erdoğan ideológusa Erdoğan ellen

Az egyesült ellenzék soraiban a hat párt vezetője között van Erdoğan régi szövetségese, éveken át tanácsadója, majd külügyminisztere, végül – amikor Erdoğan elnök lett – kormányfője. Davutoğlu 2016-ban szakított Erdoğannal, és megalapította a Jövő Pártot (Gelecek Partisi – GP), amelynek alelnökével beszéltünk a választások előtt.

„Biztos vagyok abban, hogy győzni fogunk” – mondta a párt ankarai központjában İsmail Doğuhan Bulut.

A párt kampányáért felelős ügyvéd is tagja volt egykor az AKP-nak, ám Davutoğluval együtt kilépett. Szerinte Erdoğan egy személyre szabott elnöki rendszere nem hatékony, ez mostanra, a gazdasági válsággal és a februári földrengés kezelésével világosan megmutatkozott. Bulut a szakítást azzal indokolta, hogy Davutoğlu a korrupció visszaszorítását szolgáló törvényen dolgozott, ám ekkor szembefordult Erdoğan és pártja.

A politikus szerint új parlamentáris berendezkedést kell kiépíteni, ezt a társadalom nagy része támogatja. „Tavaly februárban az ellenzék ennek pontos tervét ki is dolgozta” – mondta Bulut, aki szerint ezért nincs bizonytalanság abban, milyen is lenne az ellenzék győzelme esetén Törökország berendezkedése.

Független bíróságokra van szükség, a kormányban pedig a minisztériumok vezetőinek nagyobb önállóságára, kézivezérelt egyszemélyi rendszer helyett. Fontos változás lesz, hogy a parlamenti küszöböt leviszik a mostani 7 százalékos küszöbről. (Évtizedeken ennél is magasabb 10 százalék volt a parlamenti bejutáshoz szükséges szavazati arány.)

Létezünk, tehát van demokrácia

Miközben az ellenzéki beállítottságú civilek, elemzők gyakran egyértelmű nemmel válaszolnak arra, hogy a mostan Törökország demokratikus-e, Bulut szerint a kép árnyaltabb. „Jogállam van, bár a jogbiztonságba vetett társadalmi hit az utóbbi időben csökkent. Ha van demokrácia, akkor van alternatíva” – márpedig most ez Erdoğannal szemben megvan.

A erdogani rendszert nem tartja már működőképesnek, de attól ódzkodott, hogy körülírja, mi állhat Erdoğan még mindig jelentős támogatottsága mögött. „Tiszteljük a szavazókat”, „mi azzal foglalkozunk, hogy mit tesznek győzelmünk esetén”, „előre tekintünk, nem a múltba” – mondta a kérdésre. Esetleg azt, hogy „Törökországban hosszabb időbe telik, míg a választók meghozzák döntésüket, de most eljött az idő.”

Nyugati és neo-Ottomán

Davutoğlu politikai nézetei részben egybeesnek Erdoğanéval, hiszen a most 64 éves professzor volt a neo-Ottomán irányzat letéteményese, amely az egykori birodalom részeit az iszlám közösségének alapján hozta volna egymáshoz közelebb, azzal a céllal, hogy Törökország több legyen, mint regionális hatalom. Ez azonban nem zárja ki az EU-val való partneri kapcsolatot. Igaz, ez bizonytalan: Törökország az EU – pontosabban annak jogelődje, az Európai Gazdasági Közösség – társult tagja lett hatvan éve.

Arra a kérdésre, hogy látja-e az országot az EU-tagjaként 15 éven belül azt válaszolta: „Biztos benne, hogy 15 év múlva lesz EU?” A Nyugathoz és Kelethez egyaránt közel áll az ország – tette hozzá.

A kurdok célt érnek a szövetséggel?

Az ellenzéki szövetséget az elnökválasztáson a kurdok is támogatják, kérdés, mire számíthat a 85 milliós ország 12-17 millió lakosát adó kisebbség, amely az elmúlt 40 évben véres küzdelmet vívott a török hadsereggel is. (A merényletek és a török erők arra adott válaszai csaknem 40 ezer ember életét követelték.) Milyen státusza lesz a kurd nyelvnek?

Bulut ebben visszafogottan fogalmazott: „Törökország hivatalos nyelve a török, az alkotmány is kimondja, és mi az alkotmány szerint vezetjük majd az országot”. Ugyanakkor minden nyelv érték, amely gazdagítja Törökországot, így a kurd is, amelyet támogatni kell. Visszautasította Erdoğan megközelítését, amely összemossa a kurdokat a terrorizmussal – és így közvetve az ellenzéket is terroristák támogatóinak mondja, mert együttműködnek a kurdok képviselőivel. Bulut megjegyezte, hogy a szövetségben is vannak kurd politikusok, nem csak az etnikai alapon szerveződött pártokban.

A szíriaiakat hazatessékelnék

A külvilágot közvetlenül érintheti az is, hogy az ellenzék győzelme esetén milyen politikát folytat a szíriai menekülteket érintően, akiknek száma Törökországon belül eléri a 3,7 milliót.

Az elnökjelölt Kılıçdaroğlu már utalt arra, hogy ideje lenne a távozás feltételeit megteremteni. Ezt erősítette meg Bulut is, aki szerint ehhez biztosítani kell a megfelelő feltételeket Szíriában. „Mindenkinek otthon a legjobb” – mondta.
Törökország jelenleg hadseregével Észak-Szíriában van jelen, ami vélhetően nem fog változni a hatalomváltással sem. Azt azonban, hogy miként teremtené meg Törökország a szomszédjában lévő feltételeket a hazatéréshez, bővebben nem fejtette ki. „A pénzügyi és emberi erőforrások megfelelő felhasználásával a kérdés rendezhető” – mondta. „Minket örömmel tölt el, hogy a bajban sokan biztonságos menedékként tekintenek Törökországra, segítünk is, de hosszú távon ez komoly kihívást jelent.”

A külpolitikában kiszámítható irányt ígér a jelenlegi, szerinte ad hoc vezetés helyett.
Abban nincsen kétsége, hogy Erdoğan átadja a hatalmat, amint a választási eredményből kiderül, hogy veszített. Az ellenzéki párt alelnöke szerint, ha vannak is, akik mást mondanak, akár a választók, akár a politikusok, az csak a választási kampány hevének tudható be.

Mindkét oldal aktív támogatói biztosak a győzelmükben. Hogy miként vallanak Erdoğanról támogatói, azt ebből az ankarai kormánypárti tüntetésről készült videóból tudhatja meg, itt pedig megismerheti, miért várják a győzelmet a főváros ellenzéki szavazói. Képriportunkban azt is bemutattuk, ahogy Erdoğan mecsetet avat, az ellenzék pedig a győzelemre számítva kampányol Isztambulban.

A vasárnapi török választást testközelből mutatjuk be, a Telex újságírói a kampányhajrához hasonlóan Isztambulból és Ankarából is közvetítik a következő napokat.