Németország orosz, Oroszország német diplomatákat utasíthat ki

Ukrajnának sokkal több katonai támogatásra van szüksége ahhoz, hogy idén le tudja győzni Oroszországot – mondta az ukrán külügyminiszter-helyettes Andrij Melnyk.

"Hálásak vagyunk szövetségeseinknek a katonai segítségért, de ez nem elég. Ukrajnának tízszer többre van szüksége, hogy még idén megfékezze az orosz agressziót

– írta Melnyk a Twitteren. A politikus arra kérte Ukrajna partnereit, hogy „lépjenek át minden mesterséges vörös vonalat”, és fordítsák a GDP-jük 1%-át Ukrajna fegyverellátására. Szerinte szövetségeseiknek mérlegelniük kell ennek a háborúnak a komolyságát.

(CNN)

Több mint 3000 embert evakuáltak otthonaikból az oroszországi Belgorod városában, miután fel nem robbant bombát találtak. Az eset két nappal azután történt, hogy Oroszország véletlenül bombát dobott ugyanerre a városra, ami házakat rongált, több embert pedig megsebesített.

Azt nem tudni, hogy a szombaton megtalált bomba ugyanarról a repülőgépről származik-e, mint amiről csütörtök késő este orosz találat érte az orosz várost.

A helyi kormányzó, Vjacseszlav Gladkov a Telegramon megerősítette, hogy a robbanóanyag 200 méteres körzetében 17 lakóházat kellett lezárni, ami 3000 lakost érintett.

A fel nem robbantott eszközt nem messze onnan találták meg, ahol csütörtök este véletlenül ledobták a bombát. Az eset után az orosz védelmi minisztérium elismerte, hogy az egyik Szu-34-es repülőgépe „véletlenül lőszert dobott ki” a városra.

(BBC)

Litvánia szombaton próbaképpen tízórás időtartamra teljesen leválasztotta saját villamosenergia-hálózatát az orosz hálózatról – írja az MTI a litván hálózati üzemeltető, a Litgrid közleménye alapján.

A nap folyamán, mialatt a tesztelés zajlik, a balti ország energiaellátását kizárólag belföldi forrásokból, valamint svédországi és lengyelországi importból biztosítják.

Litvánia előző évben már beszüntette az orosz gáz importját, azonban – akárcsak Észtországban és Lettországban – Litvániában is jelen van az a szinkronizált, közös energiahálózat, amely még a szovjet korszakból eredően köti össze a három balti országot Oroszországgal és Belarusszal. Az öt országot összekötő BRELL-gyűrűrendszer miatt a Baltikum energiahálózata bizonyos mértékben továbbra is ki van szolgáltatva Moszkvának és Minszknek.

A három balti állam már a tavalyi év során lépéseket tett annak érdekében, hogy 2025-re összekösse villamosenergia-hálózatát Nyugat-Európával, Litvánia minél előbb szeretné elérni ezt a célt, a másik két balti állam, Észtország és Lettország üzemeltetői azonban közölték: a technikai feltételek jelenleg még nem adottak ahhoz, hogy a kitűzött céldátumnál hamarabb leváljanak az orosz hálózatról.

Oroszország azt állítja, hogy ellenőrzése alá vonta Bahmut további területeit.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz csapatok újabb három nyugat-bahmuti körzetet foglaltak el.

A kelet-ukrajnai Donyeck régióban található város hónapok óta az orosz és ukrán csapatok közötti leghevesebb harcok középpontjában áll.

Ukrajna elismerte, hogy az orosz csapatok előrenyomultak a városban, de állítja, hogy továbbra is kitartanak az ukrán csapatok a városban.

Bahmutnál az időjárás miatt is szorult helyzetbe kerültek az ukránok, viszont az időjárás által szintén hátráltatott orosz erők sem tudták még teljesen elfoglalni a kelet-ukrajnai várost. „Lassan-lassan szorulnak ki az ukrán védők, de egyelőre az látszik, hogy a bekerítést el fogják tudni kerülni” – mondta a Telexnek a bahmuti helyzetről Rácz András Oroszország-szakértő. A teljes helyzetértékelést itt tudja elolvasni >>>

(SkyNews)

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy válaszként arra, hogy Németország ismét orosz diplomatákat utasított ki, Oroszországból is kiutasítanak német diplomatákat.

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ által közölt nyilatkozatban a minisztérium azt írta: „A német hatóságok határozatot hoztak a németországi orosz diplomáciai képviseletek munkatársainak újabb tömeges kiutasításáról. Határozottan elítéljük Berlin ezen intézkedését, amely tovább rombolja az orosz-német kapcsolatokat. Berlin ellenséges lépésére válaszul az orosz fél úgy döntött, hogy tükrözni fogja a német diplomaták kiutasítását Oroszországból, valamint jelentősen korlátozza a német diplomáciai képviseletek munkatársainak maximális létszámát hazánkban”.

Bár pontos számot nem közölt, a külügyminisztérium közleménye szerint a lépésről már április 5-én tájékoztatták Németország moszkvai nagykövetét.

Azt, hogy Németország mikor, milyen határidővel és hány orosz diplomatát utasított ki, egyelőre nem lehet tudni. Szombat reggel egy orosz kormányzati különgép landolt Berlinben, a gépet délutánra várják vissza Moszkvába. Azt nem tudni, hogy ennek köze van-e az orosz diplomaták kiutasításához – írta a dpa német hírügynökség.

Oroszország és Németország már korábban is kölcsönösen utasított ki diplomatákat, a képviselet mindkét országban már most is csökkentett szintű.

(SkyNews, MTI)

Spanyolország napokon belül hat Leopard-2 A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának az előzetesen megígért tízből – jelentette be José Manuel Albares spanyol külügyminiszter. „Ameddig csak szükség van rá, támogatni fogjuk Ukrajnát” – mondta egy interjúban. Az első hat harckocsi leszállítására napokon belül sor kerül, a maradék négyet egy második szállítmányban juttatják el Ukrajnának.

Az elmúlt hetekben 55 ukrán katona vett részt a Leopard harckocsik használatára szervezett kiképzésen Spanyolországban. A spanyol hadseregnek összesen 347 Leopard harckocsija van: 108 a régebbi, A4-es típusból, 239 pedig az újabb, A6-os modellből. Előbbiből küldenek az ukránoknak, az újabbakból nem.

(MTI)

A New York Times riportja szerint a NATO-dokumentumok kiszivárogtatásával vádolt Jack Teixeira korábban és sokkal nagyobb közönséggel is osztott meg a titkos információkat.

A 21 éves informatikus a Nemzeti Gárdának dolgozott, kiábrándult az Egyesült Államok kormányából és a rendészeti szervekből, de az eddigi információk alapján nem orosz kém. Teixeirát április 13-án vették őrizetbe.

A New York Times által megvizsgált közösségi médiás bejegyzések alapján a férfi az eddig feltételezettnél sokkal korábban és sokkal szélesebb körben kezdhetett el titkosított dokumentumokat terjeszteni. A Pentagon egyelőre nem kommentálta a lap jelentését.

Az újonnan felfedezett bejegyzések részleteket tartalmaztak az orosz és ukrán áldozatokról, a moszkvai kémügynökségek tevékenységéről és az Ukrajnának nyújtott segélyekről is. A lap szerint az, hogy Teixeira bejegyzései a korábban felbecsültnél is nagyobb felhasználói csoporthoz juthattak el, felveti a kérdést, hogy a hatóságoknak miért nem tűnt fel korábban a tevékenysége.

Az szivárogtatásról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az időjárás miatt egyelőre beálltak a frontvonalak, és kérdéses, mikor érhet véget egyáltalán a földutakat sártengerré változtató raszputyica időszaka. Erről beszélt a Telexnek helyzetértékelésében Rácz András Oroszország-szakértő. A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa szerint mivel ráadásul heteket kell várni arra, hogy az esős időszak után a föld felszáradjon, ezért egyelőre „ember nem tudja megmondani”, mikor indulhat az ukrán erők tavaszra tervezett ellentámadása.

A harcok továbbra is hevesek a fronton, azonban Rácz szerint nem valószínű, hogy Oroszország képes lenne további területszerző hadjáratra Ukrajnában.

A helyzetértékelést itt tudja elolvasni >>>

Távollétében felvette a „külföldi ügynökök” listájára és elrendelte Christo Grozev letartóztatását egy moszkvai bíróság – jelentette az orosz állami hírügynökség, a RIA.

Grozev bolgár újságíró, a Bellingcat oknyomozó csoport munkatársa. Ő volt az egyik újságíró, aki felderítette Alekszaj Navalnij megmérgezésének hátterét, és az orosz ellenzéki vezetőről szóló Oscar-díjas dokumentumfilm elkészítésében is részt vett.

Grozev az ukrajnai invázióról is tudósít, és számos, Oroszországnak kényes ügyet tárt fel. Jelenleg nem tartózkodik Oroszországban, a tartózkodási helye ismeretlen.

Grozev tavaly decemberben került fel az oroszok körözési listájára, azzal vádolják, hogy segítette az ukrán hírszerzést, és részt vett egy Szu-24-es szuperszonikus vadászbombázó, egy Szu-34-es nagy hatótávolságú, nehéz vadászbombázó és egy Tu-22 M3 hadászati bombázó eltérítésében.

(Reuters)

A brit védelmi minisztérium szombati hírszerzési jelentésében azt írja, Oroszország küzd az ukrajnai háború indoklásához használt egyik fő narratívájának következetességéért. Ez az ukrajnai inváziót a második világháború szovjet tapasztalataihoz hasonlította, és a „nácik elleni” küzdelemnek nevezte a háborút.

Bár az állami média továbbra is arra törekszik, hogy a náciellenes küzdelem mítoszával egységesítse az orosz közvéleményt, a narratíván egyre nagyobbak a repedések.

Április elején az ukrajnai invázióban jelentős szerepet vállaló Wagner-zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin nyilvánosan kérdőjelezte meg, hogy Ukrajnában valóban „nácik” lennének, amivel szembement a háború kezdete óta uralkodó állami narratívávan.

Nem sokkal a kijelentése után lefújták az idei „Nagy Honvédő Háború” emlékmeneteit. A hivatalos indoklásban biztonsági okokra hivatkoztak, a brit hírszerzés szerint azonban valószínűbb, hogy a nagyszabású katonai rendezvényeket azért nem tartják meg, mert attól tartanak, megjelennének azokon a háborúellenes tüntetők, akik felhívnák a közvélemény figyelmét az ukrán háborúban elszenvedett orosz veszteségekre.

A zavart jelzi az is, hogy április 12-én a RIA Novosztyi állami hírügynökség az FSZB archívumából származó dokumentumokról számolt be, amelyek a nácikat gyanúsítják az 1940-es katyni mészárlás elkövetésével. A valóságban azonban az FSZB elődje, az NKVD volt a felelős a 22 ezer halálos áldozattal járó vérengzésért. Ezt 2010-ben Oroszország is elismerte, és hivatalosan elítélte Joszif Sztálint a gyilkosságok elrendeléséért.

• Medvegyev: Nagy-Britannia örök ellenségünk, a monarchia degenerált, Boris Johnson bizarr teremtmény.
• Szerzeteseket és híveket zártak be a rendőrök a kijevi barlangkolostor egyik templomába.
• Brit hírszerzés: Az oroszok eltúlozzák, hogy mennyire lassíthatja az ukránokat a sár-
• ISW: Lefokozták az orosz Csendes-óceáni Flotta parancsnokát egy meglepetésszerű ellenőrzés után.
• A NATO-főtitkár újra megerősítette, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz.
• A G7-ek az oroszországi export szinte teljes tilalmát fontolgatják.
• Moszkva véletlenül lecsapott az orosz Belgorod városára. Az esetről videó is készült.

Jó reggelt! Ha a háború pénteki eseményeire kíváncsi, itt megtalálja őket.