Svédország új terrorellenes törvénnyel akarja meglágyítani Erdoğan szívét

Olyan törvényjavaslatot nyújt be hamarosan a svéd kormány, amely tovább szűkítené a szélsőséges csoportok mozgásterét és cselekvési lehetőségeit.

– közölte a svéd igazságügy-miniszter Stockholmban csütörtökön.

Gunnar Strömmer sajtótájékoztatóján elmondta: a törvényjavaslattal olyan tevékenységeket minősítenek bűncselekménnyé, mint a terroristának nyilvánított szervezetekhez köthető találkozók és gyűlések szervezése, felszerelések kezelése és szállítása, valamint az utazási foglalások; illetve ezek támogatása vagy finanszírozása. A kormány szándéka szerint a törvénytervezetről márciusban szavazhat a svéd parlament, és ha elfogadják, akkor júniusban léphet hatályba.

Svédországban persze már a 2017-es stockholmi iszlamista merénylet óta érvényben vannak terrorellenes törvények, a miniszter szerint „a jelenlegi szabályozáshoz képest annyi változik, hogy a büntethető cselekmények köre kiszélesedik”, ugyanakkor hangsúlyozta: „egy tüntetésen vagy összejövetelen való részvétel és zászlólengetés önmagában még továbbra sem lesz büntethető”, a zászlót azonban bizonyítékként veheti figyelembe az igazságszolgáltatás.

A mostani javaslat elsősorban nem is a valódi terrorcselekmények megelőzésére és elhárítására szolgál, hanem inkább Törökországnak szól, mely a Svédországban és Finnországban menedékjogot élvező kurd szeparatisták „rejtegetésére” hivatkozva blokkolta, blokkolja, és úgy tűnik, blokkolni is fogja az ország NATO-csatlakozását. A török elnökválasztási kampányra készülő Recep Tayyip Erdoğan annak ellenére, hogy Finnországgal és Svédországgal 2022-ben háromoldalú megállapodást írt alá a csatlakozás ratifikációja előtt tornyosuló akadályok eldózerolásáról, január közepén azzal állt elő, hogy a két országnak összesen 130 „terroristát” (a Kurd Munkáspárthoz köthető személyt) kell kiadnia vagy kiutasítania ahhoz, hogy Ankara rábólintson a tagságra.

Az újabb, zsarolásszámba menő követelésre Svédországban tüntetések robbantak ki: kurd aktivisták egy Erdoğant ábrázoló bábut akasztottak fel szimbolikusan; egy radikális jobboldali iszlám- és bevándorlásellenes dán-svéd aktivista pedig elégette a Korán egy példányát. Erre Erdoğan bejelentette, hogy csak Finnország csatlakozását fogják támogatni, Svédországét nem. Ezt a megoldást azonban Finnország sem fogadja el: a szintén csütörtökön Stockholmba látogató Sanna Marin finn kormányfő leszögezte, hogy

Finnország és Svédország egyszerre kíván csatlakozni a NATO-hoz, a megkezdett utat „kéz a kézben” kell folytatni.

Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét a transzatlanti katonai-politikai szövetség mind a 30 tagállamának jóvá kell hagynia. A diplomáciai fordulatokról és nyilatkozatokról beszámoló Magyar Távirati Iroda azonban azt elfelejtette megemlíteni, hogy Törökországon kívül van még egy NATO-tagállam, mely nem hagyta jóvá a svéd és a finn csatlakozási kérelmet: Magyarország. A magyar kormány elvileg támogatja a két ország csatlakozását, de a parlament legkorábban február végén kezdheti tárgyalni a kérelmüket.