Biden népszerűsége megindult felfelé, aztán találtak nála két tucat titkosított dokumentumot

Joe Biden amerikai elnöknek az utóbbi hónapokban nem volt sok oka a panaszra: az őszig sikerült keresztülvinnie számos választási ígéretét; pártja a várakozásoknál jobban szerepelt a novemberi félidős választáson; a republikánusok emiatt egymás torkának estek és hülyét csináltak magukból a képviselőház házelnökválasztásán; közben a gazdasági helyzet javul; az infláció csökken; december végén a kongresszus hosszú huzavona után jóváhagyta a 2023-as költségvetést; az elnök népszerűsége javul.

Ebben a neki kedvező helyzetben jött a hír január elején, hogy Biden egy korábbi irodájában, garázsában és könyvtárában titkosított iratokat találtak.

Az ügy azért különösen kényes, mert Biden elődje, Donald Trump nagyon hasonló ügybe keveredett nemrég: tavaly nyáron az exelnök floridai birtokán a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) házkutatást tartott, és temérdek titkosított fehér házi iratot talált egy tárolóban. Trumpot emiatt államtitkokkal való visszaéléssel, az igazságszolgáltatás akadályozásával és kormányzati dokumentumok eltulajdonításával gyanúsítják.

A két ügy között számos súlyos különbség van. Biden esetében a jelek szerint kisszámú dokumentumról van szó, amelyeket azonnal biztonságba helyeztek, míg Trumpnál több ezer hivatali irat és több mint háromszáz titkosított dokumentum került elő, amelyeket az exelnök nem akart magától visszaadni.

Az ügyet ennek ellenére a republikánusok Biden inkompetenciájának és álszentségének, valamint kormánya részrehajlásának és a Trump elleni ügy politikai motiváltságának bizonygatására próbálják felhasználni. Hogy ennek mennyi foganatja lesz, az egyelőre kérdéses, mindenesetre Bidennek biztosan nem használ az ügy, miközben a Trump elleni eljárást is megnehezítheti.

A Corvette mellől kerültek elő

Az első adagot az elnök ügyvédei november 2-án, egy héttel a félidős választás előtt találták meg egy zárt fiókban a politikus volt irodájában egy washingtoni agytrösztnél, a Biden nevét viselő, a Pennsylvaniai Egyetem által üzemeltetett Penn Biden Center for Diplomacy and Global Engagementnél.

Az agytröszt washingtoni irodája 2018-ban nyílt meg, és azt Biden 2019-ig, elnöki kampányának kezdetéig használta. A fellelt titkosított dokumentumok a 2009 és 2017 közti alelnöksége idejéből származnak, és a Biden-kormány szerint a 2016-os választás utáni hatalomátadási procedúra alatt kerültek az irodába, amikor a leköszönő elnöki adminisztráció kipakolt a Fehér Házból és egyéb kormányzati irodáiból.

Bidenék a titkos hivatali iratok megtalálásának napján értesítették az országos levéltárat, és a levéltár munkatársai másnap átvették az iratokat, majd tájékoztatták az ügyről az igazságügyi minisztériumot, amely hivatalból vizsgálatot kezdett a hivatalos dokumentumok helytelen kezelése miatt.

A felfedezés nyomán Biden ügyvédei az elnök két delaware-i otthonát is átkutatták, és december 20-án wilmingtoni otthona – egyebek mellett híres oldtimer Chevrolet Corvette-jét is tároló – garázsában további minősített dokumentumokat találtak. Januárban a wilmingtoni ház könyvtárából is előkerült először egyoldalnyi, majd Biden ügyvédjének szombati bejelentése szerint további ötoldalnyi titkosított irat, amikor az igazságügyi minisztérium illetékeseivel közösen még egyszer átnézték a házat. Ezeket is visszaszolgáltatták, de már nem a levéltár, hanem az FBI és az igazságügyi minisztérium illetékeseinek.

A CBS hírtévé korábbi híre szerint „nagyjából húsz” titkosított dokumentumról van szó, amelyek nem titkos iratok között voltak elkeverve. Erre jött még rá a szombaton megtalált további öt oldal. Az érintett iratok tartalmáról nem sokat tudni.

A CNN szerint Ukrajnához, Iránhoz és az Egyesült Királysághoz köthető jelentésekről van szó, míg a CBS szerint nem tartalmaznak atomtitkokat.

A washingtoni irodában talált tíz irat között szigorúan bizalmas (top secret) minősítésűek is voltak, és a sajtóértesülések szerint legalább egy dokumentum „érzékeny bizalmasan kezelt információnak” számít (sensitive compartmented information, SCI).

Előbbi, tágabb kategóriába olyan iratok tartoznak, amelyek nyilvánosságra kerülése az illetékes kormányszervek szerint súlyosan veszélyeztetné az amerikai nemzetbiztonságot. Az utóbbi, szűkebb kategóriába általában olyan, hírszerzési források által megosztott információk tartoznak, amelyeket a források és az amerikai hírszerzési képességek védelme érdekében csak egy, a szigorúan titkos információkhoz hozzáférő embereken belül is korlátozott kör láthat, akik munkája számára fontos az adott információ.

Trump-párhuzam

Csütörtökön Merrick Garland igazságügy-miniszter egy különleges ügyészt bízott meg az ügy kivizsgálásával Robert Hur személyében, aki 2018 és 2021 között Donald Trump exelnök kinevezettjeként Maryland szövetségi ügyésze volt.

Novemberben Garland Trump ügyeinek vizsgálatára is kijelölt egy különleges ügyészt, bár az exelnök ellen számos egyéb eljárás is folyik a 2020-as választás eredményének elcsalására tett kísérletek miatt, az ügyész kijelölését pedig jóval hosszabb nyomozás előzte meg. Az igazságügy-miniszter azzal indokolta az ügyész kinevezését, hogy mindkét érintett indulni szándékozik a 2024-es elnökválasztáson, ezért különleges figyelmet érdemelnek.

Biden ügye annyiban mindenképpen hasonló Trumpéhoz, hogy minden jel szerint szintén titkosított iratokat hordott magával a magánirodájába és az otthonába, és nem gondoskodott azok megfelelő kezeléséről, és a levéltárnak való átadásukról alelnöki megbízatásának vége után. Az amerikai törvények értelmében az elnök és kormánya leköszönése után az elnökség hivatali dokumentumai (minősítéstől függetlenül) a levéltár tulajdonába kerülnek, ezért eleve bármilyen kósza hivatali irat problémás.

Az elnöki iratokra vonatkozó törvény ugyanakkor csak az esetben ír elő büntetést, ha valaki szándékosan tulajdonít el dokumentumokat vagy okoz kárt bennük, ez pedig Biden esetében vélhetően nehezen lenne bizonyítható.

Trump ellen három másik törvény alapján vizsgálódnak a hatóságok.

• Az egyik érintett törvény a védelmi információk kezelésére vonatkozik, amelynek értelmében a nemzetbiztonsági dokumentumokat nem szabad a tárolásukra kijelölt helyről eltávolítani. Ez Bidenre is érvényes lehet, ám a bírósági joggyakorlat alapján itt is azt kellene bizonyítani, hogy szándékos volt az iratok ellopása, vagy „súlyos gondatlanságnak” minősült azok elmozdítása.
• A második a kormányzati dokumentumok elrejtésével, eltulajdonításával és megrongálásával foglalkozó jogszabály, ám ahogy az elnöki iratokra vonatkozó törvény esetében, itt is alapvető elem a szándékosság a bűncselekmény megállapításakor, ami Biden esetében az ismert információk alapján erősen kérdéses.
• A Trump ellen felhozott harmadik jogszabály a szövetségi eljárásokhoz köthető iratok meghamisítására, megváltoztatására és megsemmisítésére vonatkozik. Trump a hírek szerint számos hivatalos iratot meg is semmisített, ilyesmi azonban Biden esetében nem merült fel. (Ennek részleteiről Trump ügye kapcsán írtunk részletesen.)

Lényeges különbségek

A két ügy között a körülményeket, a szándékosságot és a potenciálisan elkövetett bűncselekmények körét illetően is jelentős különbségek vannak.

Trump esetében azért kerekedett komolyabb ügy a birtokán talált iratokból, mert azokat a levéltár többszöri unszolására, sok hónapos tárgyalások után sem volt hajlandó visszaadni.

Trump ügyében a levéltár fogott gyanút, miután Trump több fontos hivatali irata, például a Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral folytatott levelezése is hiányzott az elnöksége után átadott dokumentumok közül. Később több mint háromszáz titkosított dokumentumot találtak az exelnök mar-a-lagói birtokán egy tárolóhelyiségben. A New York Times szeptemberi értesülései alapján még így sem biztos, hogy minden hivatali iratot sikerült begyűjteni Trumptól, mert a birtokon négy tucat olyan üres dossziét találtak, amelyek eredetileg minősített dokumentumokat tartalmaztak.

A jelek szerint az exelnök szándékosan vitte magával az iratokat, amelyeket mementóként akart megtartani elnöki időszakából. A dokumentumokról a levéltár és a mar-a-lagói birtokra bejáratos források is tudtak, az FBI ezen információk alapján, az ügyben eljáró vádesküdtszék felhatalmazása alapján tartott házkutatást a dokumentumok visszaadásától vonakodó Trumpnál. A Trump ellen folyó eljárás egyik fontos vádpontja, hogy az exelnök akadályozni próbálta az igazságszolgáltatás munkáját, míg Biden esetében ilyesmi nem merült fel.

Fontos eltérés van az érintett iratok számát illetően is. Az amerikai sajtó Biden esetében nagyjából húsz dokumentumról írt, a Fehér Ház pedig hivatalosan annyit közölt, hogy „kisszámú bizalmas iratról” van szó. Trumpnál legalább egy nagyságrenddel több dokumentum volt a sajtóba kiszivárgott információk alapján, és ezek között bőven volt szigorúan bizalmas és SCI-információ.

Donald Trump korábban azzal védekezett, hogy a minősített iratok titkosításának feloldása elnöki hatáskör, ezért a nála talált dokumentumok nem tekinthetők titkosnak. Most is azzal reagált a hírekre, hogy Biden alelnökként nem oldhatta fel az érintett iratok titkosítását, de ő elnökként igen. Jogi szakértők erről már korábban elmondták, hogy nehezen védhető álláspont: a titkosítás feloldásának valamilyen írásos nyoma kellene hogy legyen, a Trumpnál talált dokumentumok esetében azonban ilyesmiről nem tudni. Azaz Trump védekezésének nem sok értelme van – már csak azért sem, mert egyes bűncselekmények, amelyekkel gyanúsítják, függetlenek az iratok titkosításától. (Erről korábban itt írtunk részletesen.)

Az igazságügy óvatos, a republikánusok támadásban

A különleges ügyész kinevezése annyiban nem változtat a dolog jogi vonatkozásain, hogy az esetleges vádemelés így is az igazságügy-miniszter – aki a főügyésznek is megfelel – hatásköre, ami Biden esetében azt jelentené, hogy Merrick Garlandnak a saját főnöke ellen kellene vádat emelnie. Ez a jelenleg ismert információk alapján erősen valószínűtlen, és az igazságügyi minisztérium eleve nem szokott hivatalban lévő elnökök ellen vádemelést kezdeményezni. Garland lépését inkább az magyarázhatja, hogy szeretné magától távol tartani a kényes ügyet.

Egyes spekulációk szerint a Bidennél talált iratok megnehezítik a Trump elleni vádemelést is. Merrick Garland eddig a részrehajlás látszatának kerülése végett igyekezett óvatosan eljárni az előző elnök megannyi kényes ügyét illetően. Az amerikai sajtóban megjelent spekulációk szerint a két ügy közti jelentős eltérések ellenére a mostani fokozhatja majd ezt az óvatosságot, más szóval a miniszter visszafoghatja ügyészeit a Trump elleni eljárás során. Ugyanis a két eljárás közti különbségek ellenére politikailag nehéz lenne megmagyarázni az ügyeket felületesen követő választóknak, hogy miért akarják lecsukni Trumpot, ha Bident nem.

Az óvatosság irányába hathat, hogy a Republikánus Párt, amely eddig Trump esetében próbálta elkenni a titkos iratokkal való visszaélés jelentőségét, természetesen hatalmas patáliát csapott a dologból. Azóta, hogy a tavalyi félidős választáson szűk többségbe kerültek a kongresszus alsóházában, a képviselőházban, a republikánusok amúgy is a Biden-kormány vegzálását és az elnök és családja állítólagos korrupciós ügyeivel kapcsolatos vizsgálóbizottságok felállítását ígérték. A Bidennél talált iratok jó ürügyet szolgáltatnak az elnök utáni vizsgálódásra és a sárdobálás feltekerésére.

A képviselőház igazságügyi bizottsága a hétvégén közölte, vizsgálatot indítanak az iratok miatt. A kormányzati munka felügyeletéért felelős bizottság pedig azt követeli Bidentől, hogy hozza nyilvánosságra, ki járt a wilmingtoni házában, mert „az amerikai embereknek joguk van tudni, hogy kik befolyásolják a kormányt”, a wilmingtoni iratok pedig „nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek”.

Kevin McCarthy, a republikánusok belső harcai miatt csak tizenöt szavazás után megválasztott képviselőházi elnök azt mondta, szerinte a kongresszusnak ki kell vizsgálnia az ügyet. „Itt van valaki, aki arról beszélt a 60 Minutes (című tévéműsorban), hogy nagyon aggasztják Trump elnök iratai […], és most azzal kell szembesülnünk, hogy alelnökként évekig különböző helyeken a szabadban tartotta” a hivatali dokumentumait. Mike Turner, a szenátus hírszerzési bizottságának legmagasabb rangú republikánus tagja pedig kijelentette, hogy bizottsága beszámolót vár Garlandtól és a hírszerzés vezetőjétől, Avril Hainestől az ügy lehetséges nemzetbiztonsági vonatkozásairól.

A republikánusok felróják Bidennek, hogy a kormány sokáig nem hozta nyilvánosságra az ügyet, és január elején is csak azután derült fény az egészre, hogy az amerikai sajtó megneszelte a történteket.

Bár a Fehér Ház azt állítja, mindenben együttműködnek a levéltárral, az FBI-jal és az igazságüggyel, a republikánusok felvetik, hogy miért nem jelentették az ügyet a nyilvánosságnak a novemberi félidős választás előtt.

Azt is a Fehér Ház szemére vetik, hogy januárban eleinte csak a washingtoni irodában talált iratok létét ismerték el, holott már decemberben tudtak a wilmingtoni ház garázsában tárolt iratokról. Erre ugyanakkor jogi szakértők szerint racionális magyarázat, hogy az ilyen ügyekben a nyomozó hatóság közölhet bármit, az pedig a bizonyítékok begyűjtése idején eleve nem szokott nyilvánosan tájékoztatni az ügyekről, Trump esetében is csak a házkutatás miatt vált nyilvánvalóvá, hogy a háttérben közel egy éve ment a huzavona az exelnökkel a nála lévő dokumentumok miatt.

Ennek fényében a republikánus oldalon is felmerül, hogy a Bidennél talált dokumentumok miatt kiakadó politikusok kénytelenek lesznek megmagyarázni, hogy korábban Trump ügye miért nem zavarta őket. Egyelőre az ellentmondást azzal próbálják áthidalni, hogy azt hangoztatják: Trump és Biden ügyét merőben máshogy kezeli az igazságügy, és Trump ellen már annyi vizsgálat folyik, hogy a kongresszusnak nincs további dolga. Ez a saját táboruknak vélhetően elégséges magyarázat, de az utóbbi időszak választási eredményei alapján a bizonytalan választóknak nem nagyon sikeres a Trump mártírságát hangoztató narratíva.

A politikai ár a kérdés

Azt még korai lenne megítélni, hogy az ügy mennyire fog ráégni Bidenre politikailag, bár optikailag biztosan nem jön ki jól neki, hogy a novemberi félidős választás előtti hónapokban részben a dokumentumügyre hivatkozva ekézte Trumpot és a Republikánus Pártot, most pedig egy (távolról) hasonló balhéba keveredett.

Joe Biden azzal védekezett, hogy az iratok nem mások által hozzáférhető helyen, hanem a garázsában zárt helyen (egy nagy értékű autó mellett) voltak. Az elnök mindenesetre elismerte, hogy meglepte az iratok felfedezése, és azt mondta, együttműködik az igazságügyi minisztériummal a vizsgálat során. Biden szerint időközben minden olyan helyet átvizsgáltak, ahova a 2017-es alelnöki leköszönése után az irodai holmiját pakolták.

Az elnök népszerűsége az utóbbi időben javuló tendenciát mutatott, az infláció mérséklődése, a benzinárak csökkenése és a relatíve erős munkaerőpiac jót tett a renoméjának. Az is segítette őt és a pártját, hogy a novemberi félidős választás után felszínre kerültek a republikánusok belső ellentétei. Hiába kerültek többségbe a képviselőházban, maréknyi radikális képviselőjük a pártvezetéssel való viták miatt hosszú ideig akadályozta, hogy házelnökké válasszák McCarthyt, ami erős kérdéseket vetett fel a párt kormányzókészségével kapcsolatban (bár ezek 2017 és 2021 között is elég erősek voltak). Decemberben a leköszönő képviselőház részletes jelentést tett közzé a kongresszus 2021. januári 6-i trumpista ostromáról, illetve konkrétan Donald Trump személyes felelősségéről, ami szintén nem használt a pártnak.

Ebben a Biden számára kedvező kommunikációs helyzetben nagy változást hozna, ha a következő hetek és hónapok a dokumentumügyről szólnának. Pár nappal az ügy nyilvánosságra kerülése után nehéz megmondani, hogy ez így lesz-e, de az biztos, hogy a republikánusok a 2024-es választásig napirenden tartják a témát.