Kémek és beépített emberek biztonságát féltették az amerikai hatóságok Trumptól

Helyi idő szerint pénteken nyilvánosságra hozták azt a beadványt, amelyben az amerikai igazságügyi minisztérium Donald Trump exelnök mar-a-lagói birtokának átkutatását kérelmezte egy szövetségi bírótól. A 38 oldalas házkutatási kérelem nagyjából felét a tanúk biztonságára, az aktív nyomozás védelmére, valamint a beadványban szereplő információk bizalmas mivoltára hivatkozva kitakarták – sőt a legtöbb helyen a kihúzás indoklását is kihúzták.

Ennek ellenére a dokumentum ha nagy újdonságot nem is tartalmaz, további magyarázatot ad arra, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) miért szállta meg augusztus 8-án este Trump birtokát, és mivel gyanúsítják a szövetségi nyomozók és ügyészek az exelnököt.

Mint arról korábban részletesen is írtunk, az már nem sokkal a házkutatás után kiderült, hogy Donald Trump ellen hivatalos dokumentumok eltulajdonítása miatt folyik eljárás. Az exelnök számos hivatali iratot, köztük titkos és szigorúan titkos minősítésű dokumentumokat is magával vitt floridai birtokára hivatali ideje vége után, és azokat nem szolgáltatta be a hatóságoknak, holott a törvények szerint át kellett volna adnia az iratokat a nemzeti levéltárnak. Trump ellen az igazságügyi minisztérium három jogszabály alapján kezdett el vizsgálódni, ezek alapján feltételezhetően védelmi információk kezelésének megsértésével, a nyomozás akadályozásával és kormányzati dokumentumok elrejtésével és eltulajdonításával gyanúsíthatják.

• A házkutatás bírói engedélyezéséhez vezető kérelem indoklásának nyilvánosságra hozott részei megerősítették, hogy a hatóságok hosszú ideje próbálták visszaszerezni Trumptól az érintett iratokat, de az elnök stábjának nem akaródzott átadni az összes, Mar-a-Lagóban lévő kormányzati dokumentumot.
• Az is kiderült, hogy amikor Trump idén januárban, a levéltárral való hosszas huzavona után visszaszolgáltatott 15 doboznyi iratot, az FBI számos, szigorúan titkos hírszerzési információt talál a papírok között, és ezen információk, illetve az információforrások védelme miatt döntöttek úgy, hogy erővel veszik vissza az iratokat Trumptól.
• A beadvány egy további tanulsága, hogy az ügyészek szerint Trump és segítői megpróbálták megakadályozni az iratok visszaszerzését, és a nyomozók jelenleg is attól tartanak, hogy az exelnök és szövetségesei veszélyt jelentenek a tanúkra és az eljárás menetére nézve. Ez már csak azért is érdekes, mert akár az eljárás akadályozása miatt is elítélhetik Trumpot.

Trump a beadvány nyilvánosságra hozatala után folytatta kirohanásait az FBI és az igazságügyi minisztérium ellen, ugyanakkor a jogi fronton nem áll jól: ügyvédei hiába próbálták elakasztani az ügyet, a házkutatással szembeni panaszuk egyelőre lepergett a szövetségi bíróságról.

Több mint egy éve próbálkoztak

A bírósági beadvány szerint a nemzeti levéltár és az igazságügyi minisztérium több mint egy évig próbálta Trumptól visszaszerezni az iratokat. A levéltár már 2020 végén, a novemberi elnökválasztás elvesztése után kapcsolatba lépett Trump stábjával az iratok átadásáról.

A beadványhoz csatolt mellékletek szerint 2021 májusában, négy hónappal Trump ciklusának vége után arra figyelmeztették az exelnököt, hogy egyes iratokat nem találnak, és juttasson el hozzájuk minden, esetleg a birtokában maradt hivatali dokumentumot, amelyet az elnöki iratokról szóló törvény értelmében át kell adnia. Ezen jogszabály előírja, hogy az Egyesült Államok leköszönő elnökének hivatali iratai az állam tulajdonát képezik, és azt az elnöki ciklus végével át kell adni a levéltárnak. (Trump elődje, a demokrata párti Barack Obama hivatali dokumentumait egy, a levéltár által felügyelt chicagói intézetben tárolják, és amikor a volt elnök leköszönése után a memoárját írta, egyesével kellett kikérnie a könyvhöz forrásként szolgáló volt hivatali iratait a levéltártól.)

Az elnök stábja a beadvány szerint hét hónappal később adta be a derekát, amikor közölték a levéltárral, hogy egy tucatnyi dobozra való hivatali dokumentum van még Trump mar-a-lagói birtokán, amelyet a levéltár munkatársai végül januárban szedtek össze.

2022 májusában Trump egy vádesküdtszéki felszólítást kapott, amelyben további titkosított iratok átadására szólították fel. Egy másik, a nemzeti levéltártól Trump ügyvédeinek küldött levél alapján összesen 700 oldalnyi titkosított anyagot akartak visszakapni az exelnöktől.

Júniusban az igazságügyi minisztérium hírszerzési és kémelhárítási ügyekben illetékes vezetője személyesen is ellátogatott Mar-a-Lagóba az iratok visszaszerzése érdekében, és Trumpék további dokumentumokat adtak át. Ám az ügyészek által kihallgatott „számottevő számú civil tanú” vallomásai alapján arra jutottak, hogy további titkosított dokumentumok is vannak az exelnöknél. Ez után kérelmezték a mar-a-lagói házkutatás engedélyezését az illetékes szövetségi bíróságtól.

Hírszerzési információkat tárolt Trump

A kérelemből kiderült az is, hogy a januárban a levéltárnak átadott dokumentumok között is sok titkos információ volt, és végső soron ez vezetett az igazságügyi minisztérium keményebb fellépéséhez.

A levéltár januárban jelezte az igazságügyi minisztériumnak, hogy a dobozokban – hírlapok, magazinok, kinyomtatott cikkek, fotók, egyéb nyomtatványok, elnöki kommunikáció, személyes feljegyzések mellett – rengeteg titkos anyag is volt. Ezt követően az igazságügy átvizsgálta a levéltárnak átadott dobozok tartalmát, és a 15-ből 14 dobozban talált titkosított iratokat, összesen 184 darabot. Ezek körül 92 darab volt titkos, 25 pedig szigorúan titkos minősítésű, a maradék az alacsonyabb kategóriába tartozó bizalmas minősítést kapta.

A szigorúan titkos iratok között volt olyan hírszerzési információ, amelyet minősítése alapján nem lehet megosztani külföldi kormányokkal, valamint külföldi kommunikáció megfigyeléséhez köthető különleges technikai vagy hírszerzési információk is.

Egyes iratok a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) beépített és beszervezett embereitől és kémeitől származó információk voltak, amelyek jellegükből fakadóan általában a forrás kilétére vonatkozó információkat is tartalmaznak.

Egyes, a mar-a-lagói birtokon a jelek szerint különösebb óvintézkedések nélkül kezelt iratok különleges hozzáférésű hírszerzési programokhoz kötődtek, amelyekhez jellemzően az amerikai hírszerzési, védelmi és külpolitikai apparátusnak is csak azon tagjai férnek hozzá, akik munkájához elengedhetetlen az adott programok ismerete, és javarészt ők is csak külön erre kijelölt, az illetéktelen szemek és fülek elől erősen védett helyeken nézhetnek bele a részletekbe.

A kérelem megemlítette a Trump és ügyvédei által azóta nyilvánosan is hangoztatott érvet, miszerint az érintett információk titkosításának feloldása elnöki hatáskör, ugyanakkor ez a jelek szerint nem hatotta meg az illetékes bírót sem. Mint korábban írtuk, nem áll rendelkezésre ismert írásos bizonyíték arról, hogy Trump valóban feloldotta volna az érintett iratok titkosítását, és a titkosítás feloldása a szigorúan titkos információk esetében általában nem is ilyen egyszerű. A New York Timesnak nyilatkozó volt nemzetbiztonsági tisztviselők azt is kiemelték, a beépített emberektől és kémkedésből származó információkat eleve nem szokás feloldani a titkosítás alól az információ begyűjtéséért felelős szerv jóváhagyása nélkül.

Féltik a kémeket és a tanúkat

A kérelem egyik fő indoklása pont az volt, hogy a Trump birtokában lévő, különleges hírszerzési műveletekből, esetenként „fedett humán forrásból” (más szóval kémektől vagy beépített emberektől) származó információk illetéktelen kézbe kerülése veszélybe sodorhatja a forrásokat – főként, hogy az utóbbi években a CIA számos beszervezett forrását elvesztette. A házkutatást végül azért lépték meg, mert a Trump csapatával folytatott tárgyalások lassan haladtak, és nem bíztak benne, hogy drasztikus lépések híján vissza tudják szerezni az érintett iratokat.

„Az egyik ok, amiért meg kellett szerezniük ezeket a dokumentumokat, hogy felmérjék a károkat. Megvannak a (Trump-birtok) biztonsági kameráinak felvételei, és látni fogjuk, hogy ki fért hozzá (az iratokhoz). De a kormánynak a dokumentumokat is látnia kell ahhoz, hogy tudják, mi kerülhetett ki (...)

A kémelhárítás alapelve, hogy ha egy minősített irat kiszivároghatott, a legrosszabbra kell gondolni”

– mondta Glenn S. Gerstell, az adatgyűjtésben és kémkedésben élen járó, és korábbi szivárogtatások alapján a jogi kereteket előszeretettel feszegető Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) korábbi jogtanácsosa a New York Timesnak.

Ezzel együtt az iratok titkosítása bár az ügy menetére vélhetően nagy hatással volt, de Trump számára a jogi következmények nem feltétlenül függenek attól, hogy titkos vagy nem titkos iratok voltak-e nála. Az ügyészek által hivatkozott három jogszabály mindegyikére igaz, hogy nem minősített iratok eltulajdonítása esetén is alkalmazható.

A beadvány egy további tanulsága, hogy az igazságügyi minisztérium arra számított, Trump birtokán a dokumentumok visszaszerzését célzó vizsgálat akadályozására vonatkozó bizonyítékokat találnak. Más szóval a hatóságok azt gyanítják, hogy az exelnök megpróbálta elszabotálni a munkájukat, és meggátolni az iratok visszaszerzését, amely a Mar-a-Lagóban talált dokumentumok minősítésétől és azok eltulajdonításának következményeitől függetlenül, önmagában is bűncselekménynek minősül.

Az ügyészek a beadvány erős meghúzását is azzal indokolták, hogy ha jobban kibontják a nyomozás részleteit, Donald Trump és/vagy követői és politikai szövetségesei bosszút állhatnak a tanúkon és forrásokon, akik a hatóságoknak súgtak.

A tanúvallomásokra és általában véve a nyomozás részleteire vonatkozó részleteket nagyrészt nem hozták nyilvánosságra.

Eleve ritka, hogy egy aktív eljárásban nyilvánosságra hozzák a házkutatási kérelmet és annak indoklását. Most is azután történt ez meg, hogy az amerikai sajtó egyes prominens tagjai az ügyet övező jelentős közfigyelemre és az eljárás társadalmi és politikai jelentőségére hivatkozva kérelmezték az iratok kiadását. Ez volt az első alkalom, hogy egy volt elnök magánlakásán házkutatást tartottak a szövetségi hatóságok.

Arra vonatkozóan a nyilvános részek nem tartalmaznak információkat, hogy Trump vajon miért akarta megtartani az adott dokumentumokat. A spekulációk szerint lehet, hogy pusztán arról van szó, Trump elnöksége előtt és alatt is a szabályok felett álló emberként tekintett magára, és most sem gondolja, hogy neki vissza kellene adnia bármit is. Egy másik potenciális magyarázat a dokumentumok jellegéből fakadóan, hogy olyanok megfigyeléséről lehet szó, akiket személyesen ismer. A közösségi oldalak bugyraiban visszatérő teória, hogy Trump valamiféle anyagi vagy politikai hasznot remélt a titkos információktól, de erre semmilyen bizonyíték nincs.

Trump vádol, a bíróság nem hatódott meg

Donald Trump a Truth Social nevű alt-right közösségi oldalon a beadvány nyilvánosságra hozása után azt írta, hogy az igazságügyi minisztérium és az FBI politikai megrendelésre cselekednek, és „nem állt jogukban megrohanni Mar-a-Lagót” és „ellopni mindent ami mozdítható”.

Trump ügyvédei hétfőn azt kérelmezték az elnöksége alatt kinevezett Aileen Cannon floridai szövetségi bírótól, hogy egy harmadik, független felet jelöljenek ki a birtokon lefoglalt iratok átvizsgálására. Kedden erre Cannon egy meglehetősen szokatlan hangvételű határozatban arra szólította fel Trump csapatát, hogy indokolják meg, egyáltalán miért lenne joghatósága az ügyben – a mar-a-lagói birtok területileg egy másik bíró körzetébe tartozik, és a házkutatással kapcsolatos ügyek eleve az illető, Bruce E. Reinhart asztalán vannak. Ő engedélyezte a házkutatást és a házkutatási kérelem részleges nyilvánosságra hozatalát is.

Cannon arra is kitért, hogy nem világos számára, Trumpék pontosan mit várnak tőle, és mi alapján – ez ugyanis szerinte nem volt tiszta az egyebek mellett az alkotmányra, Trump népszerűségéről szóló közvélemény-kutatási adatokra és az exelnök elleni állítólagos hatósági üldöztetésre is hivatkozó beadványban. Jogászok szerint a beadvány inkább egy kampánykiadványnak tűnik, mint periratnak.

Pénteken mindenesetre Trump ügyvédei kiegészítették az eredeti beadványukat egy 12 oldalas indoklással, amelynek fő érve, hogy a leköszönő elnök hivatali dokumentumainak kezeléséről szóló törvény nem tartalmaz büntetőjogi következményeket, ezért szerintük az FBI nem tarthatott volna házkutatást az elnöki iratokat keresve Trump birtokán.

Arra a dokumentum nem tér ki, hogy az FBI és az igazságügyi minisztérium nem ezen törvényre, hanem három másik jogszabályra hivatkozott.

Egy másik nyilvánvaló probléma, hogy az elnöki iratokkal kapcsolatos törvény a washingtoni szövetségi körzeti bíróságot jelöli meg a jogviták rendezésének helyszíneként.

Az ügyben illetékes bírót, Bruce E. Reinhartot azóta számos online fenyegetés érte Trump híveinek részéről, és egyes republikánus csoportok a kirúgását követelik, bár az exelnök a kérelem nyilvánosságra hozatalának elrendelésekor még dicsérte a bírót. Egyebek mellett azt is felhozták ellene, hogy ügyvédként az amerikai gazdasági és politikai elit legfelsőbb köreiben mozgó Jeffrey Esptein milliárdos beosztottjait védte. Epsteint 2019-ben szexuális célú, kiskorúak kárára elkövetett emberkereskedelem és a fenti céllal működtetett bűnszövetkezetben való részvétel vádjával tartóztatták le (később a börtönben öngyilkos lett, és ügye azóta is mozgásban tartja az összeesküvés-elméletek kedvelőinek fantáziáját).

Azt is felvetették, hogy Reinhart korábban anyagilag támogatta Barack Obama, valamint a Trumppal szemben kritikus Jeb Bush volt floridai republikánus kormányzó kampányát, és júniusban kivonta magát egy ügyből, amit Trump indított Hillary Clinton és a demokrata párt országos szervezete ellen, amiért azzal vádolták, hogy a 2016-os elnökválasztás előtt összejátszott az orosz rezsimmel.

Biden beszólt

A Fehér Ház a korábbiakhoz hasonlóan nem kommentálta közvetlenül az új információkat. Az elnöki hivatal állítása szerint ők sem tudtak előre az igazságügyi minisztérium akcióiról, és Joe Biden elnök eddig is igyekezett távol tartani magát a vizsgálattól, hogy elkerülje a politikai bosszú látszatát.

Az elnök pénteken annyit azért közölt, hogy a titkos információkat tartalmazó napi hírszerzési jelentését ugyan ő is haza szokta vinni, de ilyenkor a dokumentumot egy lezárt aktatáskában viszi hozzá egy katona, aki magával viszi az iratot, miután Biden elolvasta azt. Trump ügyeire utalva pedig szarkasztikusan azt mondta,

„szeretném, ha tudnák, hogy a világon mindent feloldottam a titkosítás alól. Én vagyok az elnök, megtehetem – na ne szórakozzunk már!’”

Demokrata párti képviselők és szenátorok ugyanakkor azt hangoztatták, hogy a nyilvánosságra került információk alapján Trump visszaélt „a legérzékenyebb hírszerzési információkkal”, amelyet a törvényhozás hírszerzési bizottságainak is meg kell vizsgálniuk.

A Republikánus Párt vezetői politikusai a házkutatás utáni napokban boszorkányüldözéssel és politikai bosszúállással vádolták az FBI-t és az igazságügyi minisztériumot, de a részletek nyilvánosságra kerülése óta már messze nem olyan hangos és egységes a jobboldali kórus. A párt Trumphoz személyesen is közelebb álló, radikálisabb szárnya kitartott az elnök narratívája mellett, de a mérsékeltebb republikánusok inkább a házkutatás jogszerűségére és az esetleges procedurális hibákra összpontosítottak, és azt hangoztatták, hogy az ügy jelen pontján még korai lenne konklúziót vonni.