Brazília vb-szereplésén is múlhat a politikailag szétszaggatott ország egyesítése

Minden bizonnyal ez lesz a foci-vb legkevésbé meglepő megállapítása, mégis muszáj rögzíteni: a nemzeti válogatott szereplése Brazíliában a legfontosabb politikai kérdések közé tartozik.

A foci átpolitizáltságát évtizedeken keresztül erősítette az a tény, hogy a négyévente, ősszel tartott elnökválasztások egybeesnek a vb-évekkel, így a nyári torna már a kampány nyitányának részét képezte. Idén azonban a katari klímának és a katari lobbinak köszönhetően megkavart menetrend esélyt adott arra, hogy Brazília a világbajnokság segítségével zárhasson le egy politikailag turbulens évet és egy, a válogatottat sem kímélő, politikailag turbulens korszakot.

Az elnökválasztáson a baloldali exelnöktől, Lulától vereséget szenvedő szélsőjobboldali Jair Bolsonaro rengeteg szempontból extrém kormányzásának (erről itt olvashat részletesen) egyik lecsendesítendő futballpolitikai vihara a válogatott mez körül tombolt. Bolsonaro ugyanis már a 2018-as elnökválasztási kampányban is folyton kanárisárga felsőben feszített, elnöksége alatt pedig ugyanúgy einstandolta az ikonikus canarinhót, mint ahogy a 2002-es választási kampányban a Fidesz szimbolikus értelemben bekebelezte a kokárdát. Ennek a tettnek a jelentőségéhez érdemes tudni, hogy Brazíliában a brazil zászló és a nemzeti színek használata sokkal jobban meghatározza a vizuális kultúrát, mint Magyarországon; az utcákon egy átlagos hétköznapon is rengeteg embert lehet brazil mezben látni.

Éppen ezért sokkolta és hozta zavarba az ország Bolsonaróval nem szimpatizáló többségét az a jelenség, hogy a 2022-es elnökválasztási kampányra a sárga-zöld-kék színek viselése a jobboldali elnök melletti hitvallássá vált (Lula támogatói a munkásmozgalmi vöröst húzták magukra). A nemzeti színek és a nemzeti válogatott Bolsonaróval való azonosítását – és ezzel a baloldal implicit módon „nemzetellenes”-ként való megbélyegzését – elősegítette, hogy Neymartól Rivaldóig egy sor jelenlegi és egykori sztár állt ki a szélsőjobboldali elnök mellett.

Az október 30-án, Bolsonaro vereségével lezárult elnökválasztási kampány után, a vb-re készülve azonban esély nyílik arra, hogy a válogatott mez visszakerül a valódi nemzeti szimbólumok közé. Lula elnök és több meghatározó baloldali politikus már a Szerbia elleni meccset is sárga felsőben nézte meg, melynek hátán a Lula mögött álló Munkáspárt választási kódja, a 13-as szám szerepelt. A nemzeti színek használatának visszakövetelését a legmarkánsabban Marcelo Freixo Rio de Janeiró-i politikus fogalmazta meg:

„A fasiszta mozgalmak mindig igyekeznek kisajátítani nemzeti szimbólumainkat, de a választást mi nyertük meg, és most eljött az idő arra, hogy visszaköveteljük nemzeti szimbólumainkat, melyek használatához mindannyiunknak joga van.”

A nemzeti szimbólumok baloldali visszakövetelésének mozgalmát erősítheti a Szerbiának vágott két góljának köszönhetően azonnal nemzeti hőssé váló Richarlison személye is. A Tottenham 25 éves támadója több csapattársával ellentétben nyíltan kiáll számos progresszív ügy mellett, a környezetvédelemtől a rasszizmuson át az LMBTQI-közösség jogainak védelméig.

A koronavírus-járvány alatt közösségi médiafelületein többször is felhívta a figyelmet a Covid–19 fenyegetésére és az oltások beadatásának fontosságára – ez a tett Brazíliában azért számít progresszívnek, mivel a vírus- és oltásszkeptikus Bolsonaro állami vezetőhöz méltatlan módon aktívan hátráltatta a védekezést –, és maga is több lélegeztetőgépet vett az Amazonas-medence járvány által valósággal megtizedelt, a központi kormányzat által elhanyagolt Manaus városának.

Elemzők azt is remélik, hogy a vb-mánia kifoghatja a szelet az elnökválasztás eredménye ellen tiltakozó, egyre erőszakosabb eszközöket bevető mozgalom vitorlájából.

Bár Bolsonaro többnapos hezitálást követően elismerte vereségét, híveinek egy része az elnök – mondjuk, nem túl határozottan megfogalmazott – kérése ellenére is folytatta a küzdelmet: laktanyák előtt követelik, hogy a hadsereg akadályozza meg a „választási csalást”, és vegye át a hatalmat (a vezérkar mereven elzárkózik a puccstól), a mezőgazdaságból élő régiókban a fuvarosok (sokszor a jobboldali elnökség laza környezetvédelmi szabályaiból profitáló agráripari mágnások kirendelt alkalmazottai) pedig útlezárásokkal tiltakoznak.

Miután a 2022. december 31-ig tartó mandátuma ellenére még a ceremoniális kötelességeitől is sértődötten távol maradó elnöknek a múlt héten nem sikerült jogi úton megsemmisítenie a választási eredményeket, a tiltakozások a napokban több helyen is erőszakba torkolltak. Az autópálya-rendőrség szerint a bolsonaristák több államban is „terrorista” módszereket vetnek be, égő gumikból emelnek barikádot az autópályákra, Molotov-koktélokkal és kövekkel támadják meg a hatósági személyeket. A tagállami és szövetségi hatóságok szerint ezek a koordinált, jól szervezett és erőszakos akciók jelentős eszkalációt jelentenek a közvetlenül az október 30-i második forduló után ezer helyszínen zajló útlezárásokhoz képest.