Az EU-ban nem fogadják el a megszállt ukrán területeken kiállított orosz útleveleket
2022. november 10. – 06:12
frissítve
- Százezer felett lehet az oroszok katonai vesztesége Ukrajnában.
- Ukrajna szerint korai még Herszonban valódi orosz visszavonulásról beszélni.
- A tél közeledtével a korábbinál hangosabban merült fel a nyugati sajtóban az orosz-ukrán tárgyaláls lehetősége.
- Továbbra sincs áram négymillió ukrajnai háztartásban.
- Új szint, hogy eddig kritika gyanúja fel sem merült Putyinal szemben az orosz állami sajtóban, most már viszont az állami hírügynökség szerint ettől meg is kell védeni az elnököt.
Az Európai Parlament (EP) csütörtöki plenáris ülésén jóváhagyta az EU és Ukrajna illetve Moldova közötti közúti áruszállítás megkönnyítését célzó uniós megállapodásokat, írja az MTI.
A megállapodások felváltják a tagállamokkal jelenleg érvényben lévő kétoldalú egyezményeket, és a hivatalos engedélyezési folyamat felfüggesztésével megkönnyítik az ukrán, moldáv és uniós szállítóknak, hogy egymás területei között és azokon keresztül fuvarozzanak.
A háború komoly nehézségeket okoz az ukrán és moldáv fuvarozási ágazatban, az ukrán légteret lezárták a civil utasforgalom elől, a tengeri export pedig alig kivitelezhető. Moldova hasonló gondokkal küzd, alternatív tranzit-útvonalakat keres az EU-n keresztül.
A mostani megállapodás emellett azt is megengedi, hogy az ukrán fuvarozók az EU területén használják az ukrán jogosítványukat és a képesítéseiket igazoló dokumentumokat, azaz nem lesz szükségük nemzetközi jogosítványra.
Az Európai Tanács (ET) elnöksége és az Európai Parlament (EP) ideiglenesen megállapodott abban, hogy az EU nem fogadja el az Ukrajnában vagy Grúziában kiállított orosz útleveleket – közölte csütörtökön a két uniós testület, írja az MTI.
A határozatról szóló hivatalos sajtóközlemény szerint a megállapodás válasz Moszkva Ukrajnával szembeni indokolatlan katonai agressziójára.
A határozat célja, hogy biztosítsa a külső határok és a közös vízumpolitika megfelelő működését, valamint az uniós tagállamok biztonságának védelmét.
Az elfogadott szöveget az Európai Tanács és az Európai Parlament képviselőinek még jóvá kell hagyniuk, mielőtt a hivatalos elfogadási eljárást elkezdenék.
Spanyolország 64 ukrán katona öthetes kiképzését kezdi meg jövő héten a toledói katonai akadémián az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukraine) keretében – közölte a spanyol védelmi minisztérium csütörtökön, írja az MTI.
A katonákat tolmács fogja segíteni és precíziós lövészetre, improvizált robbanószerkezetek elleni védelemre és aknamentesítésre oktatják őket.
„Ukrajna védelmével a békét védjük” – idézte a közlemény Margarita Robles spanyol védelmi minisztert, aki hangsúlyozta, hogy a dél-európai ország a háború kezdete óta folyamatosan segíti Ukrajnát.
A minisztérium tájékoztatása szerint Spanyolország a képzési támogatáson kívül újabb két Hawk típusú rakétakilövőrendszert küld Ukrajnába a múlt hónapban eljuttatott négy mellé, valamint hat taracküteget és az Aspide légelhárító rakétarendszerhez tartozó akkumulátort.
Az atomfenyegetés, az ország felosztására való utalás, az állami sajtó – másmilyen mostanra Oroszországban lényegében nincs is – az Ukrajnán túlterjeszkedő háborúról szóló magabiztos nyilatkozatok után rálépett a fékre: ideje megmagyarázni a nácitlanítás ürügyével indított háborúban elszenvedett kudarcok, a szeptemberi ukrán ellentámadás sikere után az orosz haderő herszoni visszavonulását is.
A Ria Novosztyin megjelent publicisztika ebben új hangot képvisel, magyarázva a bizonyítványt.
Az, hogy az elnököt dicséri, magától értetődő, az azonban új minőség, hogy a szerző úgy érzi, védelmébe is kell vennie Vlagyimir Putyint.
A szerző elmélkedik az „ostobaság vagy árulás” vádjáról, biztosítja az olvasókat a Kreml célirányosságáról és felhívja a figyelmet az egység fontosságára.
„Oroszországot nem fenyegeti árulás – Putyin sosem megy bele egy gyalázatos békébe, sem Ukrajnával, sem a Nyugattal. Február 24-én megszületett a történelmi döntés, átléptünk a Rubiconon, ami után Oroszország csak előre mehet. Hátrálva, hibázva, ütéseket bekapva, összpobtosítva, ideiglenesen taktikailag visszavonulva, de stratégiailag csakis előre” – írta Pjotr Akopov, a Ria Novosztyi történész végzettségű elemzője, aki a 90-es években még a Kreml-pártisággal nem vádolható Novaja Gazetába is írt.
A cikk fő állítása, hogy „álhazafias hisztéria” volna neheztelni a mostani visszavonulés miatt. Történelmi párhuzamként 1916-ot hozza, amikor a cári vezetést a németekkel való titkos béketárgyalásokkal vádolta meg alkotmányos demokrata (kadét) Pavel Miljukov. A végeredmény a kormányfő leváltása, majd az 1917-es februári forradalom lett – Miljukov a polgári kormány külügyminisztere lett – aztán jöttek a bolsevikok, majd a béketárgyalások, amelyek nyomán Oroszország a breszt-litovszki békével hatalmas területek elvesztését ismerte el „beleértve Ukrajnát”.
Akopov szerint Miljukov álságos vádja vezetett ide, nem szabad, hogy ezek a vádak és kételyek hasonlóképp megismétlődjenek, ezért továbbra is bízni kell az orosz vezetésben.
„Lám, elmennek Herszonból, mert ki akarnak egyezni a Nyugattal, tárgyalásokat dédelgetnek, és feladják Ukrajna térdre kényszerítésének tervét” – sorolja a jelenlegi helyzetben felmerülő, de hangsúlyozottan téves aggodalmakat a szerző, aki szerint ilyen gondolatai „a társadalom kis részének van, de ez sem jó.” „A győzelmünket leginkább egy dolog fenyegeti”, mégpedig az, ha megbomlik „a nemzeti egység és a a legfelsőbb vezetésbe vetett bizalom.”
Átlépte a százezret azoknak az orosz katonáknak a száma, akik az Ukrajna ellen indított háborúban meghaltak vagy megsebesültek, és valószínűleg ukrán oldalon is hasonló mértékűek a veszteségek – írta az MTI Mark Milley amerikai vezérkari főnök szerdai bejelentése nyomán.
„Jóval több mint 100 ezer orosz halott vagy sebesült katonáról van szó, és valószínűleg ukrán oldalon is hasonló a helyzet. Rengeteg emberi szenvedés ez” – hangsúlyozta az amerikai vezérkari főnök.
Az adatokat nem lehet független forrásból megerősíteni, de amerikai vezető hivatalosan még soha nem becsülte ennyire magasra a háború katonai áldozatainak számát.
Az amerikai tábornok a New York-i Gazdasági Klub rendezvényén az első világháború példáján keresztül utalt arra, hogy amikor 100 évvel ezelőtt a felek nem voltak hajlandóak tárgyalni egymással, akkor milliók haltak meg.
„Ha lehetőség adódik a tárgyalásra, ha elérhető a béke, akkor azt a lehetőséget meg kell ragadni” – fogalmazott Milley.
Oroszország szerdán jelentette be, hogy kivonul a háború elején elfoglalt Herszonból Dél-Ukrajnában, de ez Milley szerint nem egy-két nap alatt történik meg.
„Napokba vagy hetekbe telhet, mire mindenkit átcsoportosítanak a folyón” – fogalmazott a tábornok, aki szerint 20-30 ezer orosz katona lehet még a folyó északi partján. Herszon az azonos nevű ukrán megye székhelye, és az orosz védelem szempontjából a megyét kettéosztó Dnyeper folyó „rossz”, északi oldalán fekszik, ahol az ukrán erők könnyedén beszoríthatták volna az orosz katonákat.
Milley szerint a háború miatt földönfutóvá vált ukrajnaiak száma 15 és 30 millió között lehet az országban, amelynek a háború előtt 44 milliós lakossága volt. A civil halálos áldozatok számát pedig 40 ezerre becsülte.
Az amerikai értékelés szerint a rengeteg áldozat ellenére Oroszország nem volt képes elérni katonai céljait Ukrajnában.
Most már biztos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vesz részt a legfejlettebb és a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő G20-csoport jövő heti csúcstalálkozóján, Balin – közölte az orosz nagykövetség csütörtökön. Julija Tomszkaja, az indonéziai orosz nagykövetség protokollfőnöke az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, megerősíti, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter fogja vezetni az orosz delegációt a G20-ak találkozóján. „Putyin elnök programja még kidolgozás alatt áll, lehet, hogy virtuálisan részt vesz” – tette hozzá.
A bejelentést több hónapos bizonytalanság előzte meg azzal kapcsolatban, hogy az orosz elnök vajon jelen lesz-e a G20 állam- és kormányfőinek november 15-16-i, Indonézia által rendezett csúcstalálkozóján. Lavrov júliusban is ott volt a G20-as diplomáciai vezetők Balin tartott találkozóján: akkor innen idő előtt távozott, miután több kollégája bírálta őt Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Indonézia komoly nyomás alatt áll a nyugat részéről, hogy az ukrajnai háborúra válaszul kizárja Oroszországot a találkozóból. Az eseményen online részt vesz Zelenszkij ukrán elnök.
(MTI)
Valóban visszavonulnak, nem pedig csapdát készítenek elő az oroszok Herszonban – szemlézte az Unian az Institute for the Study of War (ISW) amerikai elemzőintézet jelentését. Eszerint az oroszok által szerdán bejelentett visszavonulás az ukrán nyomás hatására valóban zajlik, a megszálló erők feladják a békeidőben félmilliós Herszon városát is, és visszahúzódnak a Dnyeper folyó mögé.
Nincs szó tehát a megye teljes feladásáról orosz részről, csak védhetőbb vonalakra való visszahúzódásról, de ez mindenképpen fontos fegyvertény Ukrajnának, amely az egyik legnagyobb megszállt várost szerezheti vissza.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a harcok ezzel nem érnek véget Herszon megyében – amelyet egy minden jogi alapot nélkülöző szeptemberi népszavazásra hivatkozva Oroszország magához is csatolt, a félig birtokolt Zaporizzsja megyével és a luhanszki, donyecki szakadár köztársaságokkal együtt.
Nem valószínű, hogy az orosz vagy az ukrán oldal képes lenne elérni katonai céljait, így a tél közeledte jó alkalom lehet az orosz–ukrán tárgyalásokra – írta az NBC News nyugati diplomáciai forrásokra hivatkozva. Ez új hang az elmúlt hónapokból, különösen annak fényében, hogy az orosz erők az általuk elfoglalt Herszonból való visszavonulásról kezdtek beszélni. Igaz, egyelőre kérdés, hogy valóban kivonulnak-e a területről, amelyet a február 24-én Ukrajna ellen indított invázió első napjaiban foglaltak el.
Az ukrán fél szerint az orosz bejelentést kétséggel kell fogadni, időnyerési szándék és a pozícióik megerősítése is lehet mögötte.
Oroszország a külügyi szóvivőn, Marija Zaharován keresztül már jelezte, hogy a valós helyzet figyelembevételével Moszkva kész a tárgyalásokra – bár hogy ez pontosan mit jelent, az nem egyértelmű.
Az NBC News megjegyzi, hogy az Egyesült Államok elnöki megbízottja, Jake Sullivan a múlt héten váratlanul Kijevbe látogatott, állítólag a diplomáciai megoldás lehetőségét is vizsgálva. A lap forrása hangsúlyozta, hogy a diplomata nem gyakorolt nyomást az ukrán félre, és nem volt utalás arra, hogy ez azonnali lépést indokolna Kijev részéről.
Volodimir Zelenszkij korábban egyébként jelezte: a tárgyalás előfeltétele
- Ukrajna területi integritásának helyreállítása,
- az okozott háborús károk anyagi jóvátétele,
- a háborús bűnök feltárása,
- és garanciák biztosítása arra, hogy a háború nem ismétlődhet meg.
- Az ukránok szerint semmi jele, hogy az oroszok harc nélkül vonulnának ki Herszonból.
- Addig fognak gyakorlatozni a lengyelek, amíg az utolsó orosz katona el nem hagyja Ukrajnát.
- Az orosz katonák maradványai megfertőzték a luhanszki ivóvizet.
- Oroszország kivonja a csapatait Herszonból.
- Megölték az oroszok által kinevezett herszoni kormányzóhelyettest.
- Oroszország és Irán mélyítené a kapcsolatait.
- Ledöntötték a szovjet katona emlékművét a kárpátaljai Ungváron.
- Jövő szeptemberig is elhúzódhat a kercsi híd helyreállítása a britek szerint.
- Egy amerikai államtitkár szerint Oroszország elvesztette a tankjainak felét.
- Ismeretlen helyen lévő fegyházba szállítják az Oroszországban letartóztatott amerikai kosárlabdázót.
- Kedd este óta négymillió ukrán volt lekapcsolva az áramszolgáltatásról.
- Ukrajna két NASAMS légvédelmi rendszert kapott az USA-tól.