Greenwashing, emberi jogok, brit huzavona – sorjáztak a kritikák a klímakonferencia előtt

Legfontosabb

2022. november 07. – 20:22

Greenwashing, emberi jogok, brit huzavona – sorjáztak a kritikák a klímakonferencia előtt
Résztvevők fotózkodnak a COP27 klímacsúcs első napján, az egyiptomi vörös-tengeri üdülővárosban, Sarm es-Sejkben – Fotó: Lodovic Marin / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A Telexen eddig is foglalkoztunk környezetügyekkel, de a jövőben még nagyobb hangsúlyt helyezünk arra, hogy bemutassuk az éghajlatváltozás hatásait, és azt, hogy hogyan alkalmazkodhatunk hozzá. Az ilyen tartalmainkat ezentúl a KLÍMAZÓNA tag alatt találja meg legkönnyebben, legyen szó energetikáról, természetvédelemről, életmódról vagy környezetpolitikáról.

Ha az ember mostanság bemegy egy ruhaboltba, mondjuk, zoknit venni, meglepve konstatálhatja, hogy egyes fast fashion áruházak ruhadarabjain is ott lóg a környezetkímélést vagy fenntarthatóságot hirdető címke. Címke ide vagy oda, egyes esetekben sejthetjük, hogy az olcsón összerakott holmi nem is olyan zöld úton-módon készült, mint azt hirdetik. Ezt a jelenséget nevezik greenwashingnak, vagyis zöldre festésnek, amikor is olyan dolgot próbálnak környezetkímélőként feltüntetni, ami nem is az.

Az ismert klímaaktivista, Greta Thunberg márpedig éppen ezzel vádolta meg az ENSZ 27. klímakonferenciáját (COP27), ami vasárnap kezdődött az egyiptomi Sarm es-Sejkben. A november 6–12. között rendezett találkozón közel 200 ország képviselői tárgyalnak a klímavédelemről, de nemcsak a rendezvényt, hanem a házigazdát is elég sok kritikával illették mostanság. A konferencia előtt ugyanis tiltakozó aktivistákat tartóztattak le, az esetleges tüntetőket pedig erős megfigyelés alatt tartják a hatóságok.

A konferencia körüli kínos ügyek azonban elterelik a figyelmet a lényegről, az éghajlatváltozás elleni küzdelemről. Ráadásul sokan eleve azért sem vártak túl sokat az eseménytől, mert a legtöbb ország az elmúlt években közel sem tartotta be korábbi vállalásait. Ám klímakonferenciák nélkül valószínűleg még itt se tartanánk. Ahogy arról már írtunk, a mostani konferencia egyik legérdekesebb pontja az a felvetés, amelynek részeként a fejlődő országok az iparosodott államokkal fizettetnék meg a klímaváltozás miatt kialakult természeti katasztrófák okozta károkat.

Greenwashingra hivatkozva sem megy Thunberg

A mostani klímakonferenciára több mint 200 ország kormánya kapott meghívást, de környezetvédelmi jótékonysági szervezetek, agytrösztök, vállalkozások és vallási csoportok is részt vesznek a találkozón. A házigazda Egyiptom felszólította az országokat, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket, és „mutassanak vezető szerepet” az éghajlatváltozás kérdésében. Többen azonban Greta Thunberghez hasonlóan jelezték, hogy idén nem vesznek részt a konferencián Sarm es-Sejkben. „Nincs rám ott szükség. Lesznek mások, akik a leginkább érintett területekről részt vesznek majd. Úgy gondolom, hogy az ő hangjuk ott sokkal fontosabb” – mondta először a világ talán leghíresebb klímaaktivistája.

Legújabb könyvének londoni bemutatóján azonban már élesebben fogalmazott, a konferenciát a greenwashing fórumának nevezte, amelynek jelenlegi formájában szerinte nincs értelme. Ezzel is arra utalhatott, hogy az elmúlt évek hasonló eseményein lefektetett vállalások egy részét nem nagyon sikerült betartani, vagy amit mégis, az korántsem volt elégséges – erről kicsit lejjebb írunk bővebben.

Arról nem is beszélve, hogy a konferencia már önmagában is elég nagy környezeti terheléssel jár, gondoljunk csak arra, hány államtitkár, miniszterelnök vagy más tisztségviselő utazik kormányzati és magánrepülőgépeken a helyszínre.

Éppen ez volt az oka, hogy az egyiptomi klímakonferencia kezdete előtt egy nappal, szombaton, az Amszterdam-Schiphol repülőtéren a betonra ülve klímaaktivisták tartották fel több repülőgép indulását, így tiltakozva a szén-dioxid-kibocsátás ellen. A demonstrációnak ráadásul alaposan megágyazott, hogy a tavalyi, Skóciában tartott COP26 kibocsátása kétszer olyan magas volt, mint az előző évi találkozóé.

Persze a klímacsúcs még így is lehetőség arra, hogy a kérdés nagyobb nyilvánosságot kapjon, és hogy a politikusok közvetlenül tárgyalhassanak a legszegényebbeket sújtó problémákról is. Mondjuk, Thunberg értelmezése szerint ezek a tárgyalások „blablával” egyenértékűek. Az aktivista szerint az ENSZ klímakonferenciáját a világ vezetői arra használják, hogy felhívják magukra a figyelmet, de valójában nem akarják megváltoztatni a rendszert.

Emellett a Human Rights Watch (HRW) emberijog-védő szervezet is arról számolt be, hogy az esemény helyszínéül szolgáló Egyiptomban a kormány súlyosan korlátozta a környezetvédő csoportok munkáját. A kairói tisztviselők szerint a jelentés „félrevezető”, miközben a konferencián nem is lehet szó az egyiptomi károsanyag-kibocsátásról vagy természetpusztításról, mert egy 2019-es törvény értelmében ezeket a „politikai” adatokat csak a kormány engedélyével lehet megkapni. De a házigazda nem csak ebben tűnik hiteltelennek, Thunberg azt is kifogásolta, hogy idén a civil szervezetek képviselői csak nagyon korlátozott számban vehetnek részt a rendezvényen. Ezzel pedig még finoman is fogalmazott.

Visszásságok a tiltakozások körül

Ez az ötödik alkalom, hogy klímakonferenciát rendeznek Afrikában, a cél pont az lenne, hogy ráirányítsák a figyelmet a klímaváltozás e kontinensre gyakorolt hatásaira. Becslések szerint a szárazság miatt jelenleg 20 millió embernek bizonytalan az élelmiszer-ellátása Kelet-Afrikában. Mindamellett kritikus fogadtatásra talált az, hogy végül Egyiptomot választották a találkozó helyszínének. Az emberi jogi és klímavédelmi aktivisták szerint az egyiptomi kormány igyekszik őket távol tartani az eseménytől, miután bírálták az ország törvényeit.

A civil szervezetek korábban arra szólították fel a kormányt, hogy engedélyezzék a tüntetéseket, és engedjék szabadon a politikai foglyokat még a COP27 megrendezése előtt. A külföldre menekült egyiptomi jogvédők korábban felszólították a helyi aktivistákat, hogy szervezzenek tüntetést Abdel Fattah esz-Sziszi elnök ellen november 11-én, pénteken, a klímakonferencia idején. Ezután azonban a hatóságok ellenőrző pontokat állítottak fel Kairó utcáin, megállították az embereket, és átnézték a telefonokat, hogy megtalálják a tervezett tüntetésekkel kapcsolatos tartalmakat, állítják a civil szervezetek.

Vegán aktivisták a Sarm es-Sejk-i konferencia-központ előtt – Fotó: Mohamed Abdel Hamid / Anadolu Agency / AFP
Vegán aktivisták a Sarm es-Sejk-i konferencia-központ előtt – Fotó: Mohamed Abdel Hamid / Anadolu Agency / AFP

Mindeközben az egyiptomi kormány a „zöld városban” megtartott konferenciát olyan imázsvideóval hirdeti, amelyben klímaaktivistáknak kinéző bohém emberek lebomló szívószállal szürcsölik az italukat, és elektromos autóval indulnak el a sivatagba. Holott a helyi klímaaktivisták közül sokak kerülnek a rendőrségi fogdába, ha demonstrálni szándékoznak. A hírek szerint az elmúlt napokban már 93 embert tartóztattak le Egyiptomban, egy részüket csak azért vették őrizetbe, mert a közösségi médiában akartak hangot adni a tiltakozásuknak.

Néhányukat a közösségi médiával való visszaéléssel, hamis hírek terjesztésével és terrorista szervezetekhez való csatlakozással vádolják.

Mindezek nyomán már több mint 100 nemzetközi civil szervezet írta alá az Egyiptomi Emberi Jogi Koalíció által szervezett petíciót, amely szerint a COP27 házigazdájaként Egyiptom veszélyeztetheti a csúcstalálkozó sikerét, ha nem foglalkozik sürgősen a civil társadalom elleni önkényes korlátozásokkal.

A tiltakozások és a szabad véleménynyilvánítás ugyanis a klímakonferencia fontos része. A találkozón a civil társadalom képviselőinek lehetőségük nyílik arra, hogy beszélgessenek szakértőkkel és politikai döntéshozókkal, és kövessék a tárgyalásokat. És bár a biztonság rendre szigorú, a békés tiltakozások mindig is a klímakonferencia részei voltak. Egyiptom azonban az idén tovább szigorított a tiltakozásokra vonatkozó szabályokon, sőt valóságos megfigyelőrendszereket építettek ki a konferencia helyszíne körül, írja a Guardian.

Khaled Fouda vezérőrnagy, a Dél-sínai Kormányzóság vezetője a közelmúltban dicsekedett el egy helyi kábelcsatornának, hogy az érkező látogatókat alaposan átkutatják a várost körülvevő kapunál. Hozzátette, hogy a konferencia alatt a résztvevők szállítására megbízott taxikat belső kamerákkal szerelik fel, amelyek mindegyike egy helyi „biztonsági megfigyelőközponthoz” kapcsolódik. Az, aki esetleg mégis tiltakozást szervezne, valóban tarthat attól, hogy a hatóságok megfigyelik, és retorzió éri.

„Ez lehet az eddigi legjobban megfigyelt COP-rendezvény”

– mondta Hussein Baoumi, az Amnesty International munkatársa. A tüntetők ráadásul hivatalosan csak a konferencia-központtól jó messze, egy autópálya mellett demonstrálhatnak. A kijelölt tiltakozó területről készült képeken fehérre festett kabinok sora volt látható egy pálmafasor és egy parkoló között. Az nem világos, hogy a tiltakozók csak a kabinok között lehetnek-e, ahol van valamicske árnyék, vagy a nyílt területen is, a napon.

„Ez egy színház. Nem akarják megengedni a tiltakozás jogát vagy a gyülekezési szabadságot, de úgy csinálnak, mintha mégis így tennének. Ez esz-Sziszi víziója egy tüntetésről – regisztrálsz, aztán elmész, és egy órán keresztül egy olyan helyen tiltakozol, ahol senki nem láthat téged, viszont kameráznak, és a hatóságok láthatják, ha mondasz valamit, ami nekik épp nem tetszik” – mondta Baoumi.

A briteknél már belpolitikai hidegháború lett a részvételből

Nagy-Britanniában külön huzavona alakult ki azzal kapcsolatban, hogy elmenjen-e az államfő, vagy a miniszterelnök a konferenciára. Liz Truss előző miniszterelnök lemondását követően egyfolytában változott a helyzet, végül is részt vesz-e a brit kormányfő az eseményen.

III. Károly király, aki régi szószólója a környezetvédelemnek, szintén meghívást kapott a klímakonferenciára. Csakhogy Truss tanácsaira hallgatva végül úgy döntött, hogy nem megy el. A Károlyhoz közel álló források szerint a döntést annak szellemében hozták meg, hogy királyként mindig ügyeljen arra, hogy a kormány tanácsa szerint járjon el. Egy másik forrás ugyanakkor azt mondta, hogy a király „csalódott lenne”, ha kihagyná a konferenciát, és „minden készen áll a részvételre”. A csúcs lett volna III. Károly első tengerentúli útja uralkodóként, így viszont csak fogadást tart majd a Buckingham-palotában.

Úgy tűnik, hogy ezen végül az se változtatott, hogy Truss lemondani kényszerült, és Rishi Sunak került a helyére, aki nyomban bejelentette, hogy nem megy el Egyiptomba. Az új miniszterelnök döntését azonban hatalmas rosszallással fogadta a környezetvédelmi lobbi, de még a saját pártjának képviselői is kritikusan fogalmaztak emiatt.

A hírre Boris Johnson volt kormányfő bejelentette, hogy ő viszont ott lesz Egyiptomban. A korábban pont a Sunak által indított lázadás nyomán megbuktatott Johnson részvételét a Guardian egyenesen „robbanásveszélyesnek” nevezte, a lap szerint ugyanis a volt miniszterelnök ezzel szerette volna megerősíteni a pozícióját. Az nem volt világos, hogy Johnson a hivatalos küldöttség tagjaként, vagy civil delegációval akart-e elmenni a konferenciára. Egyáltalán nem szokatlan, hogy egykori miniszterelnök elmenjen egy ilyen találkozóra, Barack Obama volt amerikai elnök is részt vett több korábbi ilyen eseményen. Miután tehát kiderült, hogy riválisa elmegy a COP27-re, Sunak Twitter-bejegyzésben jelezte, hogy mégis részt vesz a csúcstalálkozón:

A klímakonferencián jelen lesz Joe Biden amerikai elnök is, ahogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, Kína részéről pedig Hszie Cen-hua klímaügyi szóvivő, a COP-találkozók visszatérő vendége vesz részt.

És mégis muszáj COP-találkozót tartani

Az ENSZ több mint három évtizede tartja ezeket a konferenciákat, és a világ még mindig a katasztrofális éghajlati változás, a felmelegedés felé tart.

A tavalyi glasgow-i klímaegyezmény az első nemzetközi megállapodás, amely kifejezetten a szénhasználatot csökkentené, az egyezmény azonban korántsem aratott elsöprő sikert. A klímaváltozás súlyát nyögő fejlődő országok közül néhányan azt kifogásolták, hogy nem történt elég előrelépés az őket megillető pénzbeli kompenzációk terén – az erre létrehozott „veszteségek és káresetek” alapban csupán 2 millió dollár van. A fő kritika viszont az volt, hogy a COP26 csúcstalálkozón a részt vevő országok nem tettek ígéretet arra, hogy az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-foknál korlátozzák a globális hőmérséklet-emelkedést.

A múlt héten két ENSZ-jelentés is megmutatta, hogy a Glasgow-ban tett vállalások mennyire kevéssé számítanak:

az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó jelenlegi törekvések ebben az évtizedben 2,5 Celsius-fokos felmelegedéshez vezetnek.

A világ vezetői már sok éve azt tűzik ki célul, hogy a bolygó ne melegedjen 1,5 Celsius-foknál többet, azonban a klímaügyi konferencián bemutatott egyik ENSZ-jelentés szerint erről a célról szinte biztosan lecsúsztunk, az előző nyolc év pedig a valaha mért legforróbb időszak volt. Az ENSZ égisze alatt működő Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása rekordszinten van, ez pedig a tengerszintek növekedésével és szélsőséges időjárási jelenségekkel jár. A dokumentum szerint a 2022-es év átlaghőmérséklete 1,5 fokkal fogja meghaladni az iparosodás előtti időszak átlaghőmérsékletét, ezzel 2016 óta minden év a valaha volt egyik legmelegebb lesz.

A Time klímapolitikáról tudósító újságírója szerint ugyanakkor azért is fontos a klímatalálkozó, mert a COP-megállapodások ma is meghatározók az éghajlat-politika irányát illetően. Például a 21. klímatalálkozón, a párizsi egyezmény megszületésekor mondták ki először, hogy a felmelegedést muszáj 2 Celsius-fok alatt tartani, illetve felszólították az ENSZ klímatudományi részlegét, hogy 1,5 Celsius-fokos határértéken kutassa a klímaváltozás hatásait.

A vállalati és politikai színtéren azóta is ez a 1,5 Celsius-fok a mérvadó, miután kiderült, hogy még az ilyen mértékű felmelegedés esetén is jókora nehézségekkel kellene szembenézni. És bár a párizsi egyezmény valójában nem követelte meg az országoktól, hogy bármit is tegyenek, közel 120 ország nyújtott be új klímatervet, amint azt az éghajlati egyezmény is sugallja, írja a Time újságírója.

Simon Stiell, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) ügyvezető titkára beszél a megnyitó ünnepségen az ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia, a COP27 első napján – Fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto / AFP
Simon Stiell, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) ügyvezető titkára beszél a megnyitó ünnepségen az ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia, a COP27 első napján – Fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto / AFP

Az is tény, hogy ezek a találkozók jelentik talán az egyetlen olyan fórumot az éghajlati válság kapcsán, amelyen a legszegényebb országok véleménye és aggodalmai ugyanolyan súllyal megjelenhetnek, mint a legnagyobb gazdaságokéi. Megállapodás ráadásul itt csak konszenzussal jöhet létre, ami bosszantó lehet, de globális felhatalmazást ad a találkozó döntéseihez, írja a Guardian. Egyébként a föld majdnem minden országa aláírta az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) alapító szerződését, és eddig még egyetlen ország sem döntött úgy, hogy kilép belőle.

Patricia Espinosa – akinek mandátuma az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének ügyvezető titkáraként nyáron ért véget – felszólította a vezetőket és a polgárokat, hogy továbbra is bízzanak a tárgyalásokban.

„Ez az emberiség jövője. Néha olyan érzésünk van, hogy soha nem jutunk el oda. De az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy nem adjuk fel.”

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!