Felpörgött a dán politika a sok millió leölt nyérc miatt előrehozott választásra

Kedden előrehozott parlamenti választásokat tartanak Dániában. Az országban egyébként hét hónap múlva, tavasszal kellett volna szavazni, de a dán nyércállomány két évvel ezelőtti leölése vezetett el ahhoz, hogy mégis előrébb kellett hozni a voksolást.

Mette Frederiksen kisebbségi kormányát éppenséggel a saját egyik szövetségese szorította sarokba. A szociálliberálisok pártja a nyércügy körüli felháborodást meglovagolva ugyanis azzal fenyegette meg október elején a szociáldemokratákat, hogy ha nem írnak ki előrehozott választásokat, akkor megvonják tőlük a támogatásukat, Frederiksennek pedig bizalmi szavazással kell majd szembenéznie.

A miniszterelnök végül a választások mellett döntött, aminek az eredményét azonban lehetetlen megjósolni, ráadásul a hagyományosan meghatározó baloldali és jobboldali blokkokon túl van egy új párt, ami megkavarhatja a helyzetet. „A dán politika mindig nagyon kiszámítható volt. Most őrület van, és felpörgött” – mondta még az előrehozott választás kiírása körüli napokban Noa Redington politikai elemző.

Megbosszulja magát a nyércügy

Ahhoz, hogy megértsük, miért rengette meg a szociáldemokraták kormányzását ennyire a nyércbotrány, vissza kell ugranunk két évet az időben. 2020 novemberében a dán kormány úgy döntött, hogy az ország teljes, tenyészetre tartott nyércpopulációját kiirtja, hogy megpróbálja megállítani a koronavírus terjedését. A nyérceket a prémjükért tenyésztik, ebből készül a nercbunda. Dánia nemcsak Európa, hanem a világ egyik legnagyobb nercexportőre volt.

Azért is döntöttek az állatok leölése mellett, mert a nyércekben egy mutálódott koronavírus-variánst fedeztek fel, és már korábban felmerült a gyanú, hogy a vírus képes a nyércekről átterjedni az emberekre is. 2020 novemberében, néhány nappal az erről szóló rendelet megjelenése után le is ölték az összes nyércet Dániában, függetlenül attól, hogy fertőzött volt-e az egyed, vagy sem.

Nagyjából 15-17 millió állatot altattak el, ezzel pedig teljesen tönkretették az ország világelsőnek számító prémiparát.

Egyes települések határaiban hatalmas nyérctömegsírok jelentek meg. Jó pár nyércet nem is temettek elég mélyre, a lakosság pedig már nem is a koronavírus, hanem a felszínre került oszló nyércek jelentette egészségügyi kockázatok miatt aggódhatott. Úgy döntöttek, hogy kiássák a leölt nyérceket a tömegsírokból, aztán pedig elégetik a tetemeket, mert a hatóságok aggódtak, hogy a bomlásuk során mérgező anyagok juthatnak az ivóvízbázisba és a sírokhoz közeli fürdőtóba.

Az állatállomány teljes kiirtása komoly veszteséget jelentett a tenyésztőknek, és 2022 végéig nyérctenyésztésre vonatkozó ideiglenes tilalmat vezettek be. Sokan sírva mondták el a sajtóban, hogy oda a megélhetésük. Bár a kormány mintegy 19 milliárd koronára (kb. 1000 milliárd forintra) becsült támogatási csomagot hozott létre az ország 3000 tenyésztőjének megsegítésére, az ágazat valószínűleg menthetetlen. A világ legnagyobb prémekkel üzletelő aukciós háza, a Kopenhagen Fur bejelentette, hogy a nyércirtás miatt bezár, és felszámolja vagyonát.

Tekintve, hogy a dán prémipar tönkretétele sokakat érintett, nem volt meglepő a felháborodás.

Igazi botrány viszont akkor támadt, amikor kiderült, hogy az állatok leöléséről szóló rendeletnek nem volt jogalapja.

Ez Mogens Jensen mezőgazdasági miniszter lemondásához vezetett, és vizsgálatot is indítottak arról, hogy a kormány tisztában volt-e vele, hogy nem volt meg a jogi keret ahhoz, hogy kiirtsák a teljes állományt.

A „nyércbizottság” arra jutott, hogy a miniszterelnök kijelentései a nyércpopuláció megsemmisítésével kapcsolatban „rendkívül megtévesztőek” voltak. Hozzátették azonban, hogy Mette Frederiksen nem tudott arról, hogy a nyércek leölése törvénytelen lett volna, a jelentés szerint a kormány egyszerűen túl volt terhelve, és elsiklott efelett. Bár a miniszterelnök megúszta az alkotmányos vádemelést, a népszerűsége megcsappant, már csak azért is, mert nem nagyon akarta beismerni a felelősségét az ügyben. Az sem tett neki jót, hogy a vizsgálat során kiderült: Frederiksen – és még más kormányzati szereplők – nyércölések idején írt sms-eit „biztonsági okok miatt” törölték.

A bizottság több magas rangú tisztviselőt, köztük a volt mezőgazdasági minisztert és a miniszterelnöki hivatal főosztályvezetőjét, Barbara Bertelsent is bírálta, az utóbbiról megállapították, hogy súlyos kötelességszegést követett el. A dán rendőrség vezetőjét, Thorkild Fogdét is helytelen magatartással vádolják, amiért nem reagált gyorsan, amikor kiderült, hogy nincs jogalapja a széles körű leölésnek. A jelentés tíz köztisztviselő ellen javasolta a fegyelmi eljárás elindítását.

Az Északi Áramlat elleni robbantást is vizsgálják

A nyércbotrány kifutása persze nem tett jót a Frederiksen-kormány népszerűségének, de nem csak emiatt főhetett az utóbbi időben a fejük. Egy Politicónak nyilatkozó elemző szerint a Szociáldemokrata Párt ugyan még mindig vezet a felmérésekben, de népszerűsége már a nyércügy kifutása előtt visszaesett, többek között a városi szavazóktól való elszakadása és a klímaproblémákkal kapcsolatos szemléletváltás miatt. A dán titkosszolgálatok egyik volt vezetőjének büntetőügye is hozzájárult a botrányokhoz, így a 2020 májusában még 34 százalék körül mozgott párt most nyár végére 10 százalékot esett, habár az utolsó hetekben némileg erősödni tudott.

Az orosz–ukrán háború és az energiaválság miatti nehéz helyzetet tetézte, hogy a múlt hónapban Dánia partjainak közelében robbanások rongálták meg az Északi Áramlat 1 vezetéket, amely fő útvonalát képezte az Európába irányuló orosz gázszállításoknak, noha az oroszok addigra már letekerték a gázcsapot. Megrongálódott az Északi Áramlat 2 vezeték is, amelynek az üzembe állítását korábban felfüggesztették. Az ügyről bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak.

Frederiksen akkor úgy nyilatkozott, hogy nem baleset, hanem egyértelműen szándékos cselekmény okozta az Északi Áramlat vezetékeinek szivárgását. Dan Jørgensen energiaellátási miniszter szerint erre utalt a vezetékeken keletkezett lyukak mérete is.

Többen azonban úgy vélik, hogy a választások miatt az ország csak késlekedve tud az energiaválságra és a földgázvezetékek szabotázsára reagálni. Emiatt egyesek bírálták a szociálliberálisokat, amiért választásokra kényszerítették Dániát. Sofie Carsten Nielsen, a szociálliberális párt vezetője azonban visszautasította a kritikát, mondván, hogy Dániának „választásra van szüksége, hogy továbbléphessen a kampányból”.

Szoros lehet a vége

Az csak a keddi választás után derül ki, hogy a nyércbizottság jelentése milyen következményekkel jár a szociáldemokrata Frederiksenre és az általa 2019 óta vezetett kisebbségi kormányra nézve, amelyet három baloldali párt támogatott.

A közvélemény-kutatások összesített értékei szerint nagyjából ugyanúgy állnak a Szociáldemokraták, mint a 2019-es választáson, 25-26 százalékot mérnek nekik. Csakhogy hiába a kormánypárt a legnépszerűbb, eddig is csak 48 képviselője volt a 179 fős parlamentben, és az a kérdés, hogy az őt támogató pártokkal együtt megmarad-e a többsége.

Miközben azonban a szociáldemokratákat nagyjából a 2019-es eredményük közelében mérik a felmérésekben, az ellenzéki pártok vezető ereje, a Venstre (Liberálisok) tíz százalékkal kevesebbet szerezhet a három évvel ezelőtti 23,4 százalékához képest. Egy ideig úgy tűnt, hogy a konzervatívok emelkedhetnek ki, a vezetőjük, Søren Pape Poulsen a hagyományokkal szakítva be is jelentkezett miniszterelnök-jelöltnek is – korábban a kék blokk pártjai a liberálisok vezetőjét támogatták kormányfőjelöltként, ő most Jakob Ellemann-Jensen. A volt férjét érintő botránysorozat azonban Poulsent is visszavetette, és a pártja is visszacsúszott.

Frederiksen előállt egy olyan javaslattal is, hogy a rivális, jobboldali pártokat vonják be Dánia első „nagykoalíciós” kormányába. Egy ilyen kormánnyal át lehetne vészelni a bizonytalan időket – mondta. Arról is beszélt, hogy eljött az idő, hogy „egy új kormányzási formát próbáljanak ki Dániában”. Az ötletet azonban több párt is gyorsan visszautasította.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy két olyan párt is van, amelyik az előző választáson még nem indult. A Washington Post a Dániai Demokratákat emelte ki, Őket a liberálisok közül távozó Inger Støjberg egykori bevándorlási miniszter vezeti, akit korábban bíróság ítélt el egy 2016-os döntése miatt, és 8 százalékon állnak. A bevándorlási politikában viszont nincs lényegi eltérés a fontosabb pártok között.

A Politico szerint azonban a másik új pártot, a Mérsékelteket vezető Løkke Rasmussen válhat könnyen királycsinálóvá. Az AFP szerint a baloldali, „vörös blokk” 49,1 százalékon áll a felmérésekben, míg a jobboldali „kék blokk” 40,9 százalékon. Több helyen ehhez számolták oda Rasmussen 9 százalékra mért pártját is, azonban ő előzetesen egyik blokk felé sem ígérte meg támogatását.

Rasmussen 2009 és 2011, majd pedig 2015 és 2019 között volt miniszterelnök a liberálisok vezetőjeként. Azonban 2021-ben ő is otthagyta a pártot, aminek részben az volt az oka, hogy nem voltak nyitottak egy általa preferált, centristább irányvonalra. Rasmussen Mérsékeltek pártja a szeptemberi 2 százalékhoz képest erősödött 9 százalékra a felmérésekben.

A volt kormányfő azzal kampányolt, hogy egy centrista kormányra van szükség az energiaválság, az infláció, az ukrajnai háború miatt kialakult helyzetben. Frederiksen nyitott lehet egy ilyen felállásra, és a Politicónak nyilatkozó Steffen Hjaltelin, a volt kormányfő egykori kampánytanácsadója szerint Frederiksen valamilyen magas rangú kabinetposztot ajánlhat fel Rasmussennek a blokkokon átívelő támogatásáért cserébe.

Viszont ezzel Hjaltelin szerint előállhat egy olyan helyzet is, amikor a liberálisok és a konzervatívok akár a miniszterelnöki pozíciót is belengethetik Rasmussennek a kormányzás érdekében. Kérdés, hogy a centristább vonalat képviselő Rasmussen hogyan dolgozna együtt jobbszélre hajló pártokkal. Mindenesetre az utolsó hetekben balról és jobbról is fenyegetésként tekintettek Rasmussenre, és próbálták is támadni a kampányban.

Viszont annyira szoros lehet az állás, hogy nehéz előre megjósolni, milyen forgatókönyvnek van nagyobb esélye.