Felrobbantottak egy mecsetet a tálib uralom alatt álló Afganisztánban

Hatalmas robbanás történt pénteken egy kabuli mecsetben, legalább tíz ember meghalt és tizenöten megsebesültek

– idézi az MTI az afgán belügyminisztérium pénteki közleményét. A robbanás kora délután történt a mecsetben az afgán főváros nyugati részében, az iszlám vallási rítusai között kiemelkedő jelentőséggel bíró – azaz nagyon látogatott – pénteki ima közben.

Szemtanúk elmondása szerint sokan voltak az épületben a robbanás pillanatában. Egyelőre nem világos, mi okozta a detonációt, nem kizárt, hogy öngyilkos merénylő robbantott. A merényletet minden bizonnyal a tálib rezsimet a nemzetközi dzsihád eszméjének nevében támadó Iszlám Állam hajthatta végre.

Annak ellenére, hogy a tálibok mindig is igyekeznek jelentéktelen csoportként feltüntetni az Iszlám Államot, a szervezet sejtjei már az egész országban jelen vannak, és rendszeresen hajtanak végre pusztító merényleteket – kedvenc célpontjai a pénteki imára gyűlő hívők, de a tálib rendfenntartó erők elleni támadástól sem riadnak vissza. Az Iszlám Államra továbbra is jellemző az, hogy elsősorban a helyi síita kisebbséget akarja hergelni véres terrortámadásokkal. A 2022-es ramadáni időszakban már számos támadást hajtottak végre síiták ellen; csütörtök este a Reuters tudósítása szerint

két, hívőket szállító kisbuszt repítettek a levegőbe, a támadásnak 9 halálos áldozata és 13 sérültje volt.

Arról nem érkezett hír, hogy a most pénteken felrobbantott mecset melyik felekezethez tartozik.

Ahogy azt az Iszlám Állam afganisztáni üzelmeiről szóló cikkben írtuk, a „Horaszán Tartomány” elnevezésű helyi sejt 2015-ben jött létre. Elnevezése ellenére a szervezet elvétve tudott csak egy-két vidéki faluközösséget tartósabban ellenőrzése alá vonni a pakisztáni határon található Nangahár tartományban, és értelemszerűen hódításai sem fedik le a névadó Horaszán (ami az arab hódítás 8. századi csúcspontján az Irántól a Himalájáig terjedő régiót jelentette) területét. Legnagyobb ellenfele nem is a kabuli kormány, hanem a 2021 nyaráig még csak gerillaszervezetként működő tálib mozgalom volt. A két szélsőséges szunnita szervezet között a legnagyobb ideológiai különbséget az jelenti, hogy a tálibok a vallási törvényeket (a sáriát) csak Afganisztánra akarják kiterjeszteni, és nem törekszenek saját ultrakonzervatív forradalmuk exportjára, addig az Iszlám Állam továbbra is a dzsihád globális elterjesztésében gondolkozik.