Mi történt az éjjel Ukrajnában? Néhány pontban a legfontosabb események

• Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este aláírta a kelet-ukrajnai szakadár területek elismeréséről szóló rendeletet: ezután pedig azt üzente, abba kell hagyni a fegyveres akciókat, különben a következmények a kijevi vezetést terhelik. Ugyan ez csak egy papír, de jelentősége kiemelkedő, és megjósolhatatlan, hogyan alakul a helyzet a donyecki és luhanszki szakadár területek és Ukrajna körül, ahol Oroszország több mint 160 ezer főnyi haderőt vont össze november óta.
• Máris kiderült, miért olyan fontos ez a papír az orosz fél részéről: ezután ugyanis Putyin bejelentette, hogy a két tartományba csapatokat küld – hivatalosan békefenntartóként, hiszen ahogy mondta is, meg kell őrizni a békét. A nyugati országok korábban is úgy vélték, Moszkva egy megrendezett ürügyet próbál teremteni egy esetleges invázióhoz. Az ukránok szerint a tűzszünet megsértésével folyamatos provokációk érték őket a szakadár területek felől.
• Szemtanúk szerint hadoszlop vonult Donyecknél, de azt nem lehetett pontosan tudni, hogy az a szakadár erőkhöz tartozott vagy már az Oroszországból érkező páncélosok alkották.

Mi volt a reakció?

• Az ukrán elnök, Zelenszkij egyeztetett Boris Johnson brit miniszterelnökkel, az Európai Tanács elnökével és a török elnökkel is, ezután pedig magyar idő szerint hajnal 1 óra után beszédet mondott, amiben hangsúlyozta, hogy „az ország nemzetközi határai maradnak a helyükön, függetlenül attól, mit mond Oroszország”. Szerinte az oroszok lépései megsértik Ukrajna területi integritását és szuverenitását, holott országa csak békét akar.
• Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közleményben ítélte el „a lehető leghatározottabban” Putyin döntését arról, hogy az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyéket független entitásként ismernék el. „Ez a lépés a nemzetközi jog, valamint a minszki megállapodások durva megsértése. Az unió szankciókkal fog reagálni azokkal szemben, akik részt vesznek ebben a törvénytelen cselekedetben” – írták.
• Ukrajna kérésére magyar idő szerint kedden hajnali három órakor összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Ironikus, de az ENSZ BT elnöki pozíciója éppen Oroszországnál van ebben a hónapban, így az ülést Vaszilij Nebenzija orosz ENSZ-nagykövet vezette le. Az ülésen végül mindenki felolvasta az előre megírt mondanivalóját, de semmivel sem sikerült előrébb jutni, a másfél órás tanácskozás érdemi párbeszéd nélkül ért véget, bővebben erről itt írtunk.
• A Bloomberg fehér házi tudósítója szerint a Biden-adminisztráció elrendelte az Ukrajnában tartózkodó maradék külügyminisztériumi dolgozók kivonását az országból, mely kedd hajnalra meg is történt, illetve az amerikai elnök rendeletben tiltotta meg, hogy bármely amerikai állampolgár „új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen” a délkelet-ukrajnai szakadár régiókban, amelyek szuverenitásának elismerését hétfő este jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök. A rendelet „felhatalmazást ad arra is, hogy szankciókat vezessenek be bármely olyan személlyel szemben, aki úgy dönt, hogy Ukrajna e területein tevékenykedik”. További reakciókat összefoglaló cikkünket olvashat.

Mit mond a magyar kormány?

• Kedden reggel Orbán Viktor vezetésével összeült a magyar kormány nemzetbiztonsági kabinetje a Karmelitában, hogy áttekintsék az ukrán válság helyzetét, és meghozzák a szükséges döntéseket. Az ülésen Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről pedig Vargha Tamás polgári hírszerzésért felelős államtitkár vesz részt.
• A magyar miniszterelnök hétfőn este telefonon egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, és egyértelművé tette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Az egyeztetések folyamatosak, ugyanakkor hivatalosan Orbán még nem ítélte el az orosz fél lépését.
• Orbán Viktor és Szijjártó Péter hétfőn a béke fontosságáról beszélt: Orbán Szlovéniában, Szijjártó pedig Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter egészen odáig jutott, hogy fel is szólította a világpolitika szereplőit, hogy folytassák a párbeszédet az érintett felekkel.
• A magyar miniszterelnök pedig Szlovéniában arra is kitért, hogy „Magyarország óriási nyomás alá fog kerülni”, ha romlik a helyzet Ukrajnában. Az 1990-es években, a jugoszláv háború idején tízezrével érkeztek menekültek Magyarországra, de Ukrajna népességét tekintve sokkal nagyobb, mint a volt Jugoszlávia, így ha ott baj van, akkor a Magyarországra háruló menekültnyomásnak sokkal jelentősebb lesz a biztonsági és a gazdasági súlya.