Az izraeli főügyész vizsgálatot indít, miután civilek telefonját feltörték a Pegasus kémszoftverrel

Aviháj Mandelblit izraeli főügyész vizsgálatot indíttat a rendőrség ellen, miután sajtójelentések szerint a hatóság feltörte izraeli civilek telefonját, és megfigyelte őket az NSO Group Pegasus nevű kémprogramjával – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű hírportál alapján az MTI.

Amit Marari, a főügyész helyettese vezeti majd a vizsgálóbizottságot, melynek felállításáról Mandelblit tájékoztatta Kobi Sabtaj rendőrfőkapitányt. A főügyész felszólította Sabtajt, hogy adja át a 2020-2021-es telefon-lehallgatásra vonatkozó összes parancsot.

A főügyész bejelentését megelőzően csütörtökön, a Kalkaliszt című újság arról írt, hogy a rendőrség célba vett a kémprogrammal olyan aktivistát, akit semmilyen bűncselekménnyel nem gyanúsítottak meg, és potenciálisan kellemetlen személyes információkat gyűjtött szexuális életéről, hogy azt támpontként használhassa fel – nyilvánosságra hozatalával zsarolva az illetőt – egy esetleges jövőbeli nyomozásnál.

Omer Barlev, a rendőrséget felügyelő belbiztonsági miniszter üdvözölte a vizsgálat megindítását. Korábban azt állította, hogy a rendőrségi gyakorlatban nem volt jelen telefonok feltörése és lehallgatása bíró jóváhagyása nélkül. A forrásait meg nem nevező tényfeltáró írás szerint a rendőrség – állításával ellentétben – több esetben a Pegasus segítségével szerzett még a titkos nyomozás megindítása előtt információkat, noha a titkos nyomozás lehetne a helyi törvények szerint az első olyan nyomozati szakasz, amelyben a rendőrség kérheti a bíróságtól a megfigyelés engedélyezését.

A Kalkaliszt című gazdasági lap kedden először arról számolt be, hogy a rendőrség jogi kiskaput kihasználva évek óta széles körben használja teljes titokban, bírósági ellenőrzés nélkül a Pegasus kémprogramot bűncselekmények elkövetésével nem gyanúsított izraeli civilek ellen. Megfigyelték a Benjámin Netanjahu akkori kormányfő elleni mozgalom vezetőit, valamint korrupciógyanús polgármestereket és más gyanúsnak vélt személyeket. A rendőrség először teljesen alaptalannak nevezte a vádakat, de elismerte, hogy használta a Pegasust és más, hasonló nyomkövető kémprogramokat. Sabtaj később elszigetelt incidensnek nevezte azokat az esetleges eseteket, amikor megsérthették a törvényeket, és megígérte, hogy együttműködik a nyomozással és teljesen átlátható intézkedéseket hoznak.

A rendőrfőkapitány kijelentette, hogy az illegális rendőri fellépésekre vonatkozó állításokat nem szabad arra használni, hogy lejárassák a fejlett eszközöket, és ezzel képtelenné tegyék a rendőrséget a súlyos bűncselekmények felszámolására, ami gyengítené a bűnüldöző rendszert.
Tehilla Swartz Altshuler, az Izraeli Demokrácia Intézet szakértője szerint a történtek feltárták a civilek magánéletének védelmét szolgáló jelenlegi jogszabályok hiányosságait.

„Most már világos, hogy a jelenlegi adatvédelmi törvény nem alkalmas arra, hogy megbirkózzon a mai valósággal”

Magyarországon Kósa Lajos ismerte el november negyedikén, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a kémszoftvert, de nyomozás azóta sem indult az ügyben.

Júliusban jelent meg a Telexen a Direkt36 tényfeltáró cikksorozata, amiben egy nemzetközi újságírókból álló csoporttal bemutatták, hogy több mint 50 országban, köztük Magyarországon is megfigyelésre használták az izraeli NSO kémszoftverét, a Pegasust. A célpontok között voltak újságírók és jogvédők is, de az is kiderült, hogy Emmanuel Macront is lehallgatták a szoftver segítségével.

Mint kiderült, Bodnár Zsolt rendőr dandártábornok, a Terrorelhárítási Központ főigazgató-helyettese is a kémprogram áldozata volt, akárcsak a titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik tisztje is. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük újságírókét, ellenzéki politikusokét és üzletemberekét. Némelyikük telefonjának vizsgálata során kiderült, hogy valóban feltörték a készüléküket.

Az Egyesült Államok november elején három másik céggel együtt feketelistára tette a Pegasust gyártó NSO-t. A listára olyan elemek kerülnek, amikről az USA-nak nyomós oka van azt feltételezni, hogy az ország nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeivel ellentétesen cselekedett. A döntés egyúttal azt is jelenti, hogy az NSO nem üzletelhet amerikai cégekkel különleges engedély nélkül.

A gyártó szerint a programot csak és kizárólag állami szerveknek adják el, és csak terroristák, bűnözők megfigyelésére készítették.

Szijjártó Péter külügyminiszter júliusban azt mondta, hogy semmilyen információval nem rendelkezik erről a „vélelmezett vagy állítólagos” adatgyűjtésről, és szeptemberben is ezt állította.