Nagy-Britannia páncéltörő rakétákat küldött Ukrajnába

Nagy-Britannia könnyű harckocsi-elhárító fegyvereket küldött Ukrajnába, válaszul „Oroszország egyre fenyegetőbb gesztusaira”.

– jelentette be hétfő délután a Guardian tudósítása szerint Ben Wallace védelmi miniszter, aki hangsúlyozta, hogy nem stratégiai fegyverekről, hanem önvédelmi eszközökről van szó, melyek nem fenyegetik Oroszországot. Az első fegyverszállítmány néhány brit kiképző kíséretében hétfőn érkezett meg Ukrajnába, mégpedig a német légtér elkerülésével; ennek az lehet az oka, hogy a német kormány többször is leszögezte, nem tervez fegyvereket adni Ukrajnának. Wallace nem nevezte meg, hogy milyen páncélelhárító fegyverekről van szó, de a brit hadsereg által használt eszközök közül a brit-svéd közös feljesztésű MBT LAW vállról indítható rakéta tűnik a legalkalmasabbnak a célra. Az MBT LAW-t ugyanis kifejezetten gyalogsági használatra fejlesztették ki, használata egyszerű és biztonságos, így azután az ukrán erők is gyorsan be tudják vetni egy esetleges orosz támadás esetén. A rakéta 6-800 méterig hatásos, azonban szakértők szerint a korszerű páncélosjárművek ellen csak bizonyos szögből (leginkább felülről) eredményesek.

Egyébként az Egyesült Államok 2018-ban és 2019-ben összesen 360 Javelin típusú vállról indítható páncéltörő rakétát és az ezek indításához szükséges 47 indítószerkezetet adott el Ukrajnának. Ezek a rakéták az MBT LAW-nál sokkal komolyabb teljesítményre képesek, de használatuk is bonyolultabb, és a leszállított mennyiség sem tűnik elegendőnek egy esetleges háborúhoz.

Ukrajnában a 2014-es orosz agresszió óta nem látott mértékben nőtt egy újabb fegyveres konfliktus fenyegetése. 2021-ban előbb tavasszal, majd novemberben is nagy csapatmozgásokat végzett Oroszország Ukrajna keleti határainál, Kijev mindkét alkalommal egy esetleges orosz invázióra figyelmeztetett, amit ősztől kezdve már az amerikai titkosszolgálatok is reális forgatókönyvként kezdtek el tálalni – bár Moszkva szándéka valószínűleg inkább a zavarkeltés és a diplomáciai törekvések erődemonstrációval történő megtámogatása lehetett. Oroszország ráadásul a nyugati hatalmakkal folytatott tárgyalássorozat másnapján jelentett be egy újabb, ezúttal Belarusszal közös hadgyakorlatot ez utóbbi Ukrajnával közös határán.

Azonban a háború lebegtetése abból a szempontból biztos visszaütött, hogy felgyorsult Ukrajna felfegyverzése. Az Oroszországgal Líbiában és Szíriában is közvetett konfliktusban álló Törökország például tavaly több Bayraktar TB2-es harci drónt adott el Ukrajnának, sőt, megállapodott Kijevvel egy közös dróngyártási programról is. A TB2-es drónokat ugyanis az azeri hadsereg (vagy inkább a mellettük működő török operátorok) elképesztő hatékonysággal vetették be az örmény légvédelmi- és páncélosegységek ellen a 2020 őszén a Hegyi-Karabah nevű régióért folyó háborúban, és tömeges felbukkanásuk komoly fenyegetést jelent az orosz páncéloshaderő számára is (már amennyiben az orosz hadsereg nem rendelkezik egy, a drónok irányítását ellehetetlenítő zavarórendszerrel).