Karácsony bocsánatot kért Orbán miatt az amerikai törvényhozás albizottsága előtt

2021. december 02. – 16:31

frissítve

Karácsony bocsánatot kért Orbán miatt az amerikai törvényhozás albizottsága előtt
Forrás: House Foreign Affairs Committee / Youtube

Másolás

Vágólapra másolva

Az Egyesült Államok egyik kongresszusi albizottsága hallgatta meg Karácsony Gergelyt és a V4-ek fővárosainak többi polgármesterét, akik közösen 2019-ben létrehozták a Szabad Városok Szövetségét. Budapest, Pozsony, Prága és Varsó vezetői ötperces beszédet tartottak az Európával foglalkozó kongresszusi albizottság online meghallgatásán, aztán pedig a bizottság tagjai kérdéseket tehettek fel.

  • Karácsony angolul elmondott ötperces bevezető beszédében, majd a kérdésekre tolmáccsal adott válaszaiban kemény állításokat fogalmazott meg a magyar kormányról és Orbán Viktorról, akinek politikai gyakorlatáért bocsánatot is kért.
  • A főpolgármester szerint Orbán kormánya a kínai érdekek trójai falovává tette Magyarországot a nyugati közösségben.
  • A magyar kormány az orosz érdekeket is kiszolgálja, vélte Karácsony, példaként a Paks II-t hozva fel.
  • Arra kérte az albizottságot, hogy ne tegyenek egyenlőségjelet Magyarország és Orbán kormánya között, még ha Orbán szeret is úgy tenni, mintha az őt ért kritikák a magyar nemzetet ért kritikák lennének.

Az albizottságot vezető Bill Keating által szervezett meghallgatás témája a közép-európai államokban egyre növekvő autoriter kormányzási formák erősödése és a jogállamisági normák folyamatos leépülése volt.

Magyarország már csak részlegesen szabad

A demokrata kongresszusi képviselő rövid bevezetőjében elmondta: Közép-Európa a kommunista rezsimek után biztosította a demokratikus átmenetet, létrejött a piacgazdaság, az euroatlanti integráció, azonban az elmúlt években mindenütt egyre komolyabb fenyegetés éri a demokratikus berendezkedést.

A Freedom House felmérésére hivatkozva Keating elmondta, hogy Magyarország az első olyan EU-tag, amely már csak részlegesen szabad minősítést kapott. Lengyelország egyelőre Csehországgal és Szlovákiával együtt ennél eggyel jobb kategóriában van, ám a lengyel kormány bíróságot fenyegető lépései, a melegközösségek stigmatizálása miatt a kilátások nem biztatók, ahogy Magyarországon sem. Csehország és Szlovákia esetében a jelentés elsősorban a korrupció veszélyét emelte ki.

„Az amerikai fél sajnálatosnak tartja, hogy az egykor a demokratikus átalakulás mintájaként szolgáló országok ma egy teljesen másik, gyakran az alapvető jogokat is megkérdőjelező, illiberális utat követnek. Ezért is keltette fel a figyelmüket a Szabad Városok Szövetsége, melynek alapító tagjait, a V4-es fővárosok vezetőit hívták meg a meghallgatásra, aminek a végén egy közös értéknyilatkozatot fogadnak el a felek” – áll a Fővárosi Önkormányzat közleményében, amelyet a találkozó előtt adtak ki.

A négy város által 2019-ben aláírt közös nyilatkozat idején mind a négy fővárost ellenzéki polgármester vezette – Csehországban és Szlovákiában azóta kormányváltás volt –, akiktől a közlemény szerint az albizottság aziránt érdeklődik, hogy „a régió lokális szereplői milyen módon tudják ellensúlyozni a nemzeti kormányok antidemokratikus lépéseit”.

Pozsony: Ha kell, a demokrácia szigete lesz

A sort Matus Vallo nyitotta meg. A pozsonyi polgármester biztosította az albizottságot, hogy Szlovákiában „a városok a demokrácia szigetei maradnak, ha a kormány kudarcot vall” a demokratikus rendszer megőrzésében.

Matus helyzete annyiban különbözik a varsói és a budapesti polgármesterétől, hogy 2020-ban kormányváltást hozott a választás, véget vetve a Robert Fico vezette Smer évtizedes kormányzásának – igaz, a sokpárti koalíció többször recsegett az elmúlt csaknem két évben.

Vallo szerint a városok összefogása a V4-en belül is erősítheti a demokráciát.

Karácsony: Hibrid rezsimet épített Orbán

„Hibrid rezsimet épített Orbán Viktor a demokrácia és az autokrácia között” – kezdte beszédét Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere kiemelte, hogy a sajtó mozgástere egyre szűkül, Orbán az ország transzatlanti kapcsolatai ellenére egyre inkább keletre fordul, és egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Oroszországgal, és Kínával. Utóbbira példaként a gazdaságilag vitatható megalapozottságú Belgrád–Budapest vasútvonalat említette, amelyet kínai cégek építenek, kínai hitelből, amit a magyar költségvetés fizet majd vissza.

Paks II-t is felhozta Karácsony a túl szoros orosz–magyar viszonyra, megjegyezve, hogy az atomerőmű bővítését Oroszország finanszírozza, és orosz érdekeket képvisel. Azt is kiemelte, hogy mindkét nagy projekt esetében titokban tartják a szerződések részleteit.

Karácsony kitért Kövér László beszédére, amely szerint az országgyűlés elnöke nemzetbiztonsági kockázatnak tartja az ellenzéket. Kövér erről a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői előtt beszélt. A főpolgármester azt is mondta, hogy a kormány Vlagyimir Putyin módszereit alkalmazza.

Beszélt a Pegasus kémszoftverről, amelyet vélhetően a kormány felhasznált magyar újságírók, üzletemberek és ellenzéki politikusok ellen.

Karácsony azt mondta, hogy a magyar kormány értékei nem tükrözik a magyar társadalomét. Több millió magyar akar nagyon más politikát, ezt mutatja az is, hogy 2019-ben Budapesten és számos más városban nyertek az ellenzéki jelöltek. Azonban a városok irányítását megnehezítette, hogy a kormány pénzügyileg szorongatja az önkormányzatokat.

Az ellenzéki összefogással szerinte esély van legyőzni Orbánékat jövő áprilisban, és helyreállítani Magyarország helyét a transzatlanti szövetségben.

Prága kiáll az emberi jogok védelme mellett

Harmadikként Prága kalózpárti polgármestere beszélt. Zdeněk Hřib a liberális demokrácia megőrzését, a klímaváltozás jelentőségét és az emberi jogok biztosításának fontosságát emelte ki. Hřib aktívan szólalt fel a belarusz ellenzéket elnyomó Alekszandr Lukasenko ellen, és szót emelt Kína ellenében, Tajvan védelmében is.

Csehországban Andrej Babiš „populista kormányzása” ugyan véget ért a legutóbbi választásokon, a „pozitív változás azonban nem jelenti, hogy innentől kevésbé fontos Prága szerepe és küldetése a Szabad Városok Szövetségében”. A cseh főváros kész támogatni partnereiket.

Hřib szerint a 20. század a nemzetállamoké, a 21. század a városoké lesz.


Varsó: Rafał Trzaskowski szerint nem lehet gyenge láncszem

A lengyel főváros vezetője történelmi visszatekintéssel, 1989-cel kezdte, megjegyezve, hogy akkor nehezen volt hihető, hogy a demokratikus értékek veszélybe kerülhetnek 30 ével később.

„Lengyelország a demokrácia és a tekintélyelvű rendszerek küzdőtere lett.”

Rafał Trzaskowski szerint miközben a Kreml fegyverként használja az energiapolitikát, nem engedheti meg a transzatlanti közösség, hogy tagjai között legyen gyenge láncszem.

Márpedig Trzaskowski szerint a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány miatt Lengyelország most gyenge láncszem – igaz, ez Lengyelország esetében nem jelenti, hogy túlzottan szívélyes lenne Oroszországgal, ellentétben Magyarországgal, amellyel szemben ez a vád gyakran felmerül, és utalt rá Karácsony is.

A lengyel kormány viszont kampányt kezdett az LMBTQ-közösség ellen, az állami tévé a propaganda eszköze lett, veszélybe került az ország EU-tagsága is – sorolta Trzaskowski.

„De Lengyelország még mindig demokrácia, mert a társadalom többsége nem adta fel a küzdelmet.” A varsói polgármester lendületesen beszélt arról, hogy „ez a küzdelem nem állhat le”, ehhez azt kérte, hogy az Egyesült Államok támogassa továbbra is a civil szervezeteket, a helyi kezdeményezéseket.

Ha ez a támogatás megmarad, akkor útját lehet állni a demokrácia erodálódásának – vélte, egyetértve azzal a megállapítással, hogy „ha vákuum keletkezik, akkor azt Kína és Oroszország tölti be”. A legfontosabb, hogy a manipulációnak és a propagandának álljon ellen a térség – jelentette ki.

Hřib: Kínát túlbecsülik

A beszédek elhangzása utáni kérdéseknél a prágai polgármester kijelentette, hogy a világ sokszor túlbecsüli Kína üzleti befolyását. Csehországban milliárdos beruházásokról volt szó, ám ennek csak a töredéke valósult meg, és ezek sem munkahelyteremtésről, knowhow-transzferről szóltak, inkább csak már létező vállalkozások, sportklubok megvásárlásáról.

„Amikor Tajvanba mentünk a házelnökkel, akkor a cseh gazdaságot fenyegető nyilatkozatokat kaptunk Kínából – a valóságban azonban kimerült egy olyan egyezség felmondásában, ami alig pár ezer eurót érintett” – mondta Hřib.

A Pegasus kormányzati felhasználása sem erősíti a demokráciát

Mit tehetnek a városok az autoriter rendszerek tudatos kibertámadásai ellen? – kérdezte a bizottság egyik tagja Trzaskowskitól, aki hét évvel ezelőtt digitalizációért felelős miniszter volt. A varsói városvezető elismerte, ezen a területen a kormány tehet többet – ha elkötelezetten készen is áll erre. Trzaskowski azonban ezzel ellentétes jelenségként beszélt arról, hogy egyes kormányok esetében felmerült, hogy a Pegasus kémszoftvert az ellenzék ellen veti be, így a kibertámadásoknak olykor inkább aktív elkövetője, mint akadálya egy-egy kormány.

A pozsonyi polgármester megemlítette azt is, hogy az energiakrízis idején különösen fontos a szoros együttműködés, nemcsak az EU szintjén, de azon belül a V4-ek között is.

A beszélgetésen a varsói polgármester volt a legaktívabb, lendületesen beszélt, a legtöbb kérdést is hozzá intézték.

A 18 fős – 10 demokrata, 8 republikánus tagból álló – bizottság meghallgatásán főként demokrata képviselők vettek részt. A kivétel a republikánus Pfluger volt, aki az energiabiztonságot, a források és az útvonalak diverzifikációjának fontosságát hozta szóba. A varsói polgármester egyetértett vele, mondván, vannak országok, amelyek az energiabiztonság ürügyén akarnak befolyást szerezni, például Lengyelországban is.

Karácsony bocsánatot kért Orbán miatt

Karácsony ötperces angol beszéde után majdnem egy órával szólt újból a meghallgatáshoz. A főpolgármester ekkor már magyarul, tolmácsolás mellett szólt arról, hogy Orbán Viktor blokkolja az EU részvételét azon a Joe Biden amerikai elnök által összehívott Demokrácia-csúcson, amelyre Magyarország – az EU-ból egyedül – nem kapott meghívót. „Orbán szerint az EU nem lehet jelen a csúcson, mert Magyarország nincs ott” – amit Karácsony tipikus orbáni érvelésnek tart.

„Mindig a nemzettel azonosítja magát, ha őt kritizálják, úgy tesz, mintha a nemzetet érné kritika” – mondta. Megjegyezte, hogy a Demokrácia-csúcsra Orbán valóban nem kapott meghívót, de ő igen. „Én nem beszélhetek Magyarország nevében, de igyekszem Budapest nevében beszélni.” Karácsony szerint fontos, hogy mindenki elmondhassa véleményét. A főpolgármester úgy látja, hogy Orbán azzal, hogy kizárja, hogy az EU képviseltetheti magát a Demokrácia-csúcson, ha ő nincs ott, azzal a demokráciát is veszélyeztető üzenetet küldött a világnak.

„Sajnálom, hogy bocsánatot kell kérnem emiatt. Kérem, ne tegyenek egyenlőségjelet Orbán és Magyarország közé” – mondta Karácsony.

Szélesebb külpolitikai kontextusban arról beszélt, hogy a Nyugatnak nemcsak az EU-ban látható, demokráciát gyengítő kormányokra kell figyelnie, de a Nyugat-Balkánra is, ahol látványosan nő a kínai befolyás.

Ezzel kapcsolatban Karácsony felhívta a figyelmet, hogy az EU bővítési biztosa magyar, és vele együtt a magyar kormány elkötelezett a nyugat-balkáni bővítés mellett – márpedig ez a kínai befolyással együtt kezelendő, bár Karácsony megjegyezte, hogy ő személy szerint egyébként elméletben támogatja az EU bővítését, és nem esik bele abba a hibába, hogy egyenlőségjelet tegyen az általa kifogásolt szerb kormány politikája és Szerbia közé.

Szerinte azonban mindenképp figyelembe kell venni, hogy a térségben növekvő kínai befolyást Magyarország is segíti – ismét kitért a Budapest–Belgrád vasútra –, ezért Orbán kormányzása alatt Magyarország kínai érdekek trójai falova lett a nyugati közösségben.